A líbiai forradalom elől menekülő Kadhafi-hívek és a tálibok
szolgálatából megszökő afgánok gyülekeznek a magyar határ szerb oldalán,
hogy a határon átlopózva új életet kezdhessenek Európában. A szabadkai
temető mögötti erdő valóságos menekültvárost rejt, ahol tejfölös
kenyeret csócsáló ázsiaiak ábrándoznak a Szent István Egyetemről,
miközben arab társaik a szerb asszonyokat riogatják a sírok között.

…legalább haló porában igazságos elégtételt kapjon gróf Esterházy János.
Esterházy jó keresztény, humanista ember volt, aki szembeszállt a náci
eszmékkel a Tiso rezsim alatt és emberek ezreit mentette meg.

Az éjszakába nyúló estén az is kiderül majd, hogy mi van a Dohány utcai zsinagóga mögött! Izgalmas és érdekes programok várják az érdeklődőket, szeptember 17-én
szombat este 19:45-től a Zsidónegyed éjszakáján, amit a Kulturális
Örökség Napjai keretében, annak előestéjén tartanak.

“Többet dolgozol és csökken a fizetésed”, “Nem lesz védelmed, de
dolgozhatsz látástól vakulásig”, “Nem leszünk rabszolgák, Orbán
takarodj” – ilyen transzparensekkel érkezett az a körülbelül ezer ember,
akik részt vettek a Kossuth téren a négy szakszervezeti konföderáció
által szervezett, “Ne tovább!” mottójú tüntetésen.
 

A zsidósággal kapcsolatos paranoiákról szól Vinnai András Lefitymálva
című darabja, amelyet szeptember 24-én mutat be a Gólem Színház a Sanyi
és Aranka Színházban. Borgula András rendezővel zsidó és nemzsidó
színházról, közhelyekről és abszurditásról beszélgettünk.

Illegális döghúskifőzde Budapest közepén – Döghúsnyesedékekből készít
kutyaeledelt egy bezárt bolt volt alkalmazottja Budapest közepén. A
tevékenységre nincs semmiféle engedélye. Aligha lehetne. A hatóságok
mégis tehetetlenek. Hónapok óta dobálják az ügyet egymásnak. S közben az
orrfacsaró bűz egyre csak terjeng a Bajcsy-Zsilinszky úti ház körül, a
lakók egyre növekvő kétségbeesésére. 

Az Egyesült Államokat 2001-ben ért terrorcselekmények legendák és
összeesküvés-elméletek ezreit ihlették az elmúlt tíz évben. Cikkünkben
ezekből szemlézünk, megmutatjuk, miért alakulnak ki e teóriák, milyen
veszélyeik vannak, és hogyan érdemes ellenük küzdeni – már ha egyáltalán
lehet.

Kósa Lajos stílusa darabos, de frissítőleg hat, Varga Mihály nagyon
rosszul beszél angolul, Pokorni Zoltán pedig Orbán Viktor ellentéte,
mert szeret egyeztetni – többek között ezt állapították meg az amerikai
diplomaták a Fidesz vezető politikusairól. A WikiLeaks által
kiszivárogtatott amerikai diplomáciai táviratok szerint a nagykövetség
folyamatosan elemezte a párt belső ügyeit, és megpróbálta kitalálni azt
is, ki lehet Orbán utód.

Zsolt Béláék, Ignotusék már évek óta úgy járkálnak a magyar
életben, mint a Nyugati Kultúra és Felvilágosultság Rt., mint ma az
Egyesült Polgári Szabadság és Hamisítatlan Európai Humanizmus-Művek
kizárólagos jogú magyarországi vezérképviselői és jaj annak, aki ezeket
az árukat az ő megkerülésükkel közvetlenül nyugatról hozza be, még
inkább jaj annak, aki ezeket az árukat az ő világszabadalmuk ellenére
hazai műhelyben, hazai nyersanyagból meri előállítani

Nagy kérdés, hogy informátorként ki fog megbízni ezentúl bármilyen
kiszivárogtató platformban, miután a WikiLeaks szétszórta a neten a
szerkesztetlen anyagot, a The Guardian pedig publikálta hozzá a jelszót.
 

Az örök magyar határpör folytatódik. A kavicsot a pocsolyába ezúttal Kertész Ákos író dobta be, aki szerint a magyar nép „genetikailag alattvaló”, „röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni”. Kertész kemény írására meg is jött a reakció jobbról, akik ismét magyargyűlöletet és Landeszmann rabbit kiáltottak. Nincs új a nap alatt, csak ugyanaz a dühödt és szomorú frusztráció balról-jobbról.

2013 őszére elkészül Münchenben a Barna Ház (korábban Palais Barlow)
helyén épülő NS-Dokumentációs Központ – a nemzeti szocializmusra
emlékeztető és oktató intézmény, amelynek kijelölt vezetője Irmtrud
Wojak történész. Wojak tudományos pályáját teljes egészében a Holokauszt
kutatásának szentelte.

  Hogyan került a piarista gimnáziumba, milyen emlékei vannak?Zsidó vagyok, bár nem zsidó gyökereim is vannak: a vidéki zsidó kereskedő és tisztviselő felmenők mellett családom másik része olyanokból állt, akik a hagyományos keresztény középosztályhoz tartoztak és a két … Tovább »

Ügyvezető igazgatót választanak ma a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont
élére. Úgy hírlik, egyetlen pályázó van: az intézmény jelenlegi
megbízott vezetője, Szita Szabolcs történész. Sokkal érdekesebb az, ami a
kulisszák mögött történik.

Pszichiáter, intézetvezető főorvos, egyetemi oktató, számtalan szakmai egyesület alapítója, hosszabb rövidebb ideig vezetője. „Minden szempontból eszmei vezetője a közösségnek” – mondja róla egyik jó ismerőse. Az egyik legismertebb értelmiségi a városban. Az általa sok éve … Tovább »

A pécsi zsidóság közelmúltját érintő áttekintéstől semmiképpen sem várható tárgyilagosság és távolságtartás, amennyiben ez a visszapillantás teljességgel személyes jellegű lesz. Arról szeretnék elsősorban beszámolni – mesélni -, amit gyermekfejjel láttam, hallottam és … Tovább »

A mintegy 150 éves török uralom (1543-1686) Pécs városképét és népességét jórészt balkáni jellegűvé alakította, a középkorban kialakult utca és térszerkezetet azonban alapvetően nem változtatta meg. A várost a 17. század végétől többször elpusztították keresztény seregek. … Tovább »

– A Mazsök elôzô kuratóriumában kialakult gyakorlat volt, hogy a fontosabb tagszervezetek, mint a zsidó közélet kiemelten fontos szereplôi, alanyi jogon kaptak mûködési támogatást.
– Alanyi jogon nem jár senkinek semmi. Valós tevékenységért jár támogatás, ha azt a zsidó közélet … Tovább »

Egy híján 50 ország és nyolc nemzetközi szervezet képviseltette magát a
párizsi értekezleten, amelyen a Kadhafi utáni Líbia helyzetét vitatták
meg. A vendéglátó francia elnök mellett jelen volt többek között az
amerikai külügyminiszter, a brit, a német, a spanyol kormányfő, a
jordániai király, de részt vett a tanácskozáson a líbiai katonai
beavatkozást bíráló Oroszország, Kína és Algéria képviselője is, és
ugyancsak ott volt a líbiai Átmeneti Nemzeti Tanács (ÁNT) két vezetője,
Musztafa Abdel-Dzsalíl és Mahmúd Dzsibril. 

Egy jeruzsálemi egyetemi iroda falán látható érdektelen külsejű táblázat
olyan adatot tartalmaz, amely alighanem meglepné a Biblia
Ószövetségének számos olvasóját: a ma ismert szöveg nem teljesen azonos
azzal, amelyet a múltban szentként tiszteltek. Az egyik könyv régi
változatában szerepel egy olyan mondat, amely a jelenlegiből hiányzik.
Egy másik részbe a jelek szerint pedig utólag, azt követően illesztettek
be egy jóslatot, hogy a szóban forgó esemény már megtörtént.