Te vagy „a séf, aki Izraelben dolgozott”. Hol kezdődik a sztori? ’89-ben egy kofferrel indultam útnak, nem volt mögöttem háttértámogatás, előttem biztos jövő, kicsit a sorsra bíztam magam, mikor elindultam Izraelbe. Ugyanakkor a dolog nem volt előzmény nélküli, és különösen nem volt véletlen. Módom volt 1987-ben és ’88-ban is Izraelbe látogatni.

Nézzük a táncoló gólembohócokat, esetleg a muzsikáló, mulató, raftingoló, trambulinról kedélyesen felreppenő rabbikat.

Amikor – 1957 őszén – beköltöztünk második New York-i, illetve brooklyni otthonunkba, fogalmunk sem volt, hogy új címünk: Eastern Parkway 777 sok brooklyni zsidónak már akkor ismerősen csengett, hiszen könnyen össze lehetett téveszteni az Eastern Parkway 770-nel, ami akkor is, azóta is a lubávicsi haszid közösség központja, főhadiszállása.

Hogy mi sül ki abból, amikor egy démoni, egy meleg, egy vér- és egy műzsidó ül le egymással beszélgetni saját identitásukról? Harsány humor, némi kognitív disszonancia, és három elgondolkodtató végkövetkeztetés.

Izraeli kutatók még iráni kollégáikkal is képesek együttműködni, ha tudományos kérdésekről van szó. A tudomány nyelve egyetemes, és a leginkább alkalmas az ellentétek áthidalására. Egyebek közt erről beszélgettünk Daniel Hershkowitz, tudományos ügyekért felelős izraeli miniszterrel, aki a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt működő World Science Forum tanácskozásán vett részt Budapesten.

Valamennyi liszt, egy kis víz, élesztő és méz, kelesztés és sütés – ha a receptúrát nézzük, ennyi az egész. De ha leülünk a szombati asztalhoz, hogy megszegjük, akkor azonnal megérezzük: a rövid szó mögött sokkal több van. A barhesz a szombat szinonimája. Nélküle nem lehet se péntek esti vacsora, se szombati ebéd. Barhesz nélkül egyszerűen értelmét veszti a sólet és a gefilte fis.

…nagy betűkkel ráírta a lapra: „KAPD BE!” Alatta pedig: „Rákosi elvtársnak hálával és köszönettel, Lévai Márton.” Illusztráció gyanánt igen élethűen le is rajzolta, mit és hogyan kapjon be Rákosi elvtárs…

Továbbra sem találják a Rohoncnál legyilkolt magyar zsidó munkaszolgálatosok tömegsírját, pedig februárban újabb nagyszabású akció indult az 1945. március 24-én zajlott mészárlás során elhunyt áldozatok végső nyughelyének azonosítására.

A treblinkai haláltábor tömegsírjainak létezésére vonatkozó minden kételyt eloszlatott az első olyan helyszíni vizsgálat, amelyen “a föld mélyébe látó” műszereket alkalmaztak – húzta alá Caroline Sturdy Colls brit igazságügyi régész a vizsgálatról szóló beszámolójában.

„A szürrealizmus a gondolkodás diktátuma az értelem ellenőrzése nélkül, és túl minden esztétikai vagy optikai kérdésen. Azaz: az álmok, sejtelmek, látomások világát fölébe helyezi a valóságnak, hisz az álom mindenhatóságában, a freudi lélekelemzésnek abban a tételében, … Tovább »

Zsidó civil szféra – ezzel a címmel indítjuk útjára kéthavonta jelentkező, új rovatunkat. Többek közt Kovács András és Forrás-Biró Aletta tanulmányára és saját tapasztalatainkra támaszkodva állítjuk: Magyarországon a zsidó szervezeti struktúra kiépült. Úgy gondoljuk, érdemes … Tovább »

Hetven évvel azután, hogy a nácik bezáratták, ismét feléled az egykori berlini zsidó leányiskola komplexuma, ám új feladattal: falai között immár művészeti galéria és étterem bizonyítja a berlini zsidó közösség megújulását.

A Kalligram kiadónál jelenik meg rövidesen Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon című, két kötetes opus magnuma, mely a zsidók magyarországi történelmének közel ezer évét próbálja áttekinteni. A magyar társadalomban, a polgári nemzetben sok száz éve van félreismerhetetlen zsidó komponens. Ezt a kettősséget írja le a könyv: a zsidók nemzetköziségét és részüket a magyar társadalomban.

Szombat, a 21. század magyar-zsidó folyóirata

Czifrik Balázs: Emlékezetközösség
Az emlékezetközösség fogalmát sokfelől lehet értelmezni: Trianon felől, a Holokauszt felől, és persze a Rákosi-diktatúra felől. Van miből válogatni. Nálunk, a Kárpát-medencében külön érdekesség, … Tovább »

Laczó Ferenc
 
Tábor Béla már A zsidóság két útja legelső oldalán hangsúlyozza a történelmi pillanat kivételes jelentőségét. Az 1938-39 során írott és közvetlenül a második világháború kitörése előtt napvilágot látott jelentős mű in medias res felütése … Tovább »

A neves berlini művészettörténész, Friedländer szerint, „…ha megírják a műgyűjtés történetét, abban Nemes Marcellt mindenképpen megkülönböztetett hely illeti meg”. A XX. század első felének legjelentősebb magyarországi gyűjteményét ő birtokolta. 1908-ban I. Ferenc József királyi tanácsossá nevezte ki, majd 1910-ben nemesi oklevelet adott neki. Nemes Marcell passzióból gyűjtött, kereskedett, de azt is tudta, hogy felelősséggel tartozik a köznek.

A Szombat folyóirat decemberi számát a kulináriának szenteltük. Sztárszakács-, blogger- és vendéglősinterjúkkal, kóserpiaci körképpel és sok-sok új recepttel. Még mindig lehet újat mondani a barheszről, a maceszgombóc levesről vagy a sóletről, mindezekhez kívánunk jó étvágyat és jó olvasást. Most lapszámunk beharangozó írását olvashatják.

Liberális színház tűz alatt Magyarországon címmel nyílt levelet jelentetett meg a Guardian brit mértékadó lap tegnap este, melyben az angol színházi szakma jeles képviselői tiltakoznak Dörner György kinevezése ellen az Új Színház élére. 

A neonáci Jobbik Magyarországért Mozgalom őszinte, következetes párt.
Megalakulásától kezdve törekszik „vitéz nagybányai Horthy Miklós
kormányzó úr őfőméltósága” (ahogy a nyilvánosság előtt emlegetik)
rehabilitálására.

Tábor Béla 1939-es esszéje ma fontosabb, mint valaha. ’39-ben az, hogy a zsidóság önzésével magára haragítja a befogadókat és ezzel – létrehozva a dühös nácikat – öngyilkosságot követ el, hallatlan és meghallhatatlan állítás volt. Voltak túlzásai: a talmud-kritikája ijesztően … Tovább »