A Szombat folyóirat szervezésében, Szántó T. Gábor vezetésével zajlott irodalmi szeminárium-sorozat a Bálint Házban. A szeminárium kiemelt témája a vészkorszak és annak nemzedékeken átnyúló utóhatása megjelenése volt az irodalomban. 

Örült, amikor Izraellel baráti viszonyt fenntartó keresztényekkel találkozott, de aggasztja az antiszemitizmus kelet-európai erősödése – nyilatkozta a Népszabadságnak Natan Scsaranszkij. Az egykori szovjet emberi jogi aktivista, majd izraeli politikus most a Zsidó Ügynökség Izraelért (Szochnut) nevű civil szervezet igazgatója. A kérdés szerinte Európához szól: akarja-e, hogy a zsidó közösségek otthon érezzék magukat területén.

Így nyilatkozott Jirí Sedivy, a cseh hadsereg korábbi vezérkari főnöke.

Balázs Péter nem indul a Vígszínház vezetésére kiírt új pályázaton, ezt a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója közleményben tudatta az MTI-vel.

Egy magyar író a növekvő antiszemitizmusról – 1943-ban.

Rejtő Jenő a legismertebb név azon a listán, amelyre azok a magyar szerzők kerültek, akiknek műveire január 1-jével lejárt a szerzői jog, vagyis közkinccsé váltak.

Már nincs összeférhetetlenség, se állítólagos félelem a Jobbiktól és a kuruc.infótól, a jogtanácsos is marad, legalább ennek az ügynek a végeztéig. Tulajdonképpen azt vizsgálják, szabad-e egy lelkésznek úgy politizálnia, mint a Jobbik-közeli Hegedűsnek. A tét, hogy maradhat-e hivatalában.

Kis Yudit, Apám halálának nyara című regénye a tekintélyes Jewish Quarterly-Wingate Prize várományosa. A brit folyóirat által alapított díjjal azokat a könyveket jutalmazzák, amelyek a zsidóság témájához kapcsolódóan mondanak újat és relevánsat az olvasóknak. Hogy a díjra esélyes … Tovább »

Interjú L. Simon Lászlóval  és Mikecz Péterrel

A 18 éves Myam Mahmoud az arab világban élő nők gondjait szólaltatja meg.

Az Európai Unió Alapjogi Bizottsága (European Union Agency for Fundamental Rights) terjedelmes kutatási beszámolót tett közzé: nyolc EU-tagországban mérték fel, hogy az ott élő zsidók mennyire érzékelik súlyos problémának az antiszemitizmust.

Emlékezetközösség – a Szombat körkérdése

Nyolcvannégy éves korában szombaton New Yorkban meghalt Edgar Bronfman milliárdos, a Zsidó Világkongresszus egykori elnöke, aki annak idején a szovjet hatóságoknál elérte, hogy az ott élő zsidók kivándorolhassanak külföldre.

 Izrael külföldi hírszerző szervezete, a Moszad ügynökei 1962-ben fegyveres kiképzésben részesítették Nelson Mandela nemrég elhunyt volt dél-afrikai elnököt – állítja egy titkos archívumi iratra hivatkozva a Háárec című izraeli lap pénteki számában.

Mandela 1962-ben titokban … Tovább »

Szász János A nagy füzet című filmje szerepel a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjáért versengő művek kilencesre szűkített listáján az amerikai filmakadémia pénteki bejelentése szerint. A számos fesztiválon díjban és elismerésben részesült alkotás tegnap este megkapta a diákzsűri díját is a franciaországi Les Arcs Európai Filmfesztiválon.

Rubin Eszter nevével már korábban is találkozhattunk különböző gasztrokalandozások során. Barhesz című regénye pedig új ízt adott a csajos könyveknek. Itt volt tehát az ideje, hogy szóra bírjuk ezt a különleges szakácsot.

Cáfolta azokat a feltételezéseket a kiemelt beruházásokért felelős kormánybiztos az MTI-nek, amelyek szerint a Sorsok Háza építését a választásokhoz igazítanák. Fürjes Balázs kijelentette: a kivitelezésnél nem a gyorsaság, hanem a jó és alapos munka a fő szempont.  Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója pedig azt nyilatkozta az MTI-nek: az erkölcsi értékek állandóságáról szól a jövőre a Józsefvárosi pályaudvarból és környezetéből kialakítandó Sorsok Háza – Európai Oktatási Központ, amely azt akarja tudatosítani a fiatalokban és az egész magyar társadalomban, hogy a legfontosabb érték az erkölcsös helytállás a különböző történelmi szituációkban.

 Kovács M. Mária történésszel, a numerus claususról szóló „Törvénytől sújtva” című könyv szerzőjével beszélget Várnai Pál.

„Az okok, amiért huszonöt éve létrehoztuk a Raoul Wallenberg Egyesületet, ma talán még fokozottabban fennállnak, mint 1988 decemberében” – jelentette ki Orosz Ferenc, a negyed évszázados fennállását ünneplő egyesület ügyvivője megnyitójában az ELTE jogi karán, az évfordulóra rendezett konferencián. Az előadók egyetértettek abban: Magyarországon az elmúlt évtizedekben nőtt az antiszemitizmus, bár a lakosság többsége mégsem antiszemita.

Gazdag Gyula filmrendezővel beszélget Surányi Vera