Lázár János szeptemberre összehívta a Zsidó Közösségi Kerekasztalt, amihez Heisler András a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) elnökének együttműködését is kérte.

Heisler csak akkor tud a meghívásra válaszolni, ha előbb megkapja Lázártól az ülés … Tovább »

 a gázai harcok kezdete óta.

Amikor már minden lábtörlő elkopott, még mindig ott van Izrael, amelybe bárki beletörölheti a lábát.

Izrael nemcsak magát védi, hanem a nyugati civilizációt. Feltett kézzel kellene várnia az új holokausztot?

A dilemma A Közgazdász bukásában is az a sejtelem, hogy „most én vagyok az apám”.

A kormánynak nagy tervei voltak a holokauszt és a pharrajimos magyarországi kezdetének 70. évfordulójának méltó megrendezésére. Terveztek múzeumot, konferenciát, emlékművet. A jelek szerint a kezdeti kudarcok a kormány kedvét szegték, de a roma önkormányzat fideszes vezetése sem látszik elkötelezettnek saját áldozatainak emléket állítani.

Vitaindító

Bárokban szedtek föl fiúkat és lányokat, majd a vécében interjúztak velük félmeztelenül. A téma, amit Bánkon is csapattunk.

Az antiszemiták nem szeretik, ha a zsidó állam és a zsidók megvédik magukat, és harcolnak, állítja Raphael Vago (68 éves), a Tel-avivi Egyetem oktatója, aki szerint aggasztó az európai, így a magyarországi zsidóellenesség, de nincs ok a pánikkeltésre.

Izraelt jobban érdekli a palesztin gyerekek biztonsága, mint a saját szüleiket és kormányukat.

Jó reggelt Vietnám. Holt költők társasága. A halászkirály legendája. Hook. Mrs. Doubtfire. Csupán néhány filmcím, amelyeken generációk nőttek fel. Robin Williams mindannyiunknak kicsit olyan volt, mint egy távoli nagybácsi, aki ha hírt ad magáról, egyszerre nevettet meg és csal könnyeket a szemünkbe. Ám a nagybácsiért at utóbbi években sokat aggódhattunk: nyíltan beszélt drog és alkoholproblémáiról, fáradtnak, fásultnak tűnt, és láthatóan nem érezte jól magát a szerepében – mint Robin Williams. Feltételezett öngyilkossága számunkra ugyan óriási tragédia, de – tőle származó idézetekből egy csokorba szedett – szavait olvasva bizonyos vagyok benne: Dzsini végre szabad.

Tisztelt Európai Bizottság,

mindenekelőtt hadd gratuláljak ahhoz, hogy valamikor augusztus elején, több mint három héttel a gázai háború megkezdése után Barroso elnök úr az Európai Tanács elnökével együtt nyilatkozatot adott ki arról, hogy most aztán már ideje véget vetni a … Tovább »

Megkezdi a sebesült palesztinok kimentését a gázai övezetből Törökország. Minderről Erdogan az államfő-választás után tartott beszédében számolt be. A frissen megválasztott államfő szerint egyébként a nemzeti megbékélés korszaka fog beköszönteni Törökországban.

Annak a fényében, ami az elmúlt hetekben a gázai hadművelet ideje alatt Európában történt, úgy tűnhet, hogy Izraelnek mégiscsak van gyenge pontja: a diaszpórája. Az Európa-szerte, de főleg Franciaországban lezajlott, sokszor fegyveres, antiszemita tömegdemonstrációk képei azonban nem érték el a kontinens lakóinak ingerküszöbét. A Hetek cikke.

A külföldi újságírónak át kell esni egy kihallgatáson…

Woody Allen 1989-ben megcsinálta a nagyszerű Bűnök és vétkeket, aztán 2005-ben éppen nem jutott eszébe semmi, és megcsinálta újra  csak éppen Match Point címmel. Scarlett Johansson volt a női főszereplő, akárcsak Luc Besson Lucy-jában, ami első pillantásra nagyon hasonló „semmi nem jutott eszembe, ezért elővettem egy bevált történetet újra” sztorinak tűnt. Besson is csinált már egy ilyen filmet ugyanis, Nikita címmel jó sok évvel ezelőtt.

Mire képes az „Iraki és Levantei Iszlám Állam”?

Egyre valószínűbb, hogy az Iraki és Szíriai Iszlám Állam (ISIS) Irakot széthullás-közeli állapotba taszító erőszakos terjeszkedése lesz az önálló Kurdisztán létrejöttének első állomása. Iraki Kurdisztán elnöke, Maszúd Barzani nemrég egy CNN-nek adott interjújában kiemelte: “eljött az idő a kurd nép számára, hogy döntsön a jövőjéről”. Az elnök felkérésére a parlament megkezdte egy függetlenségi referendum előkészítését. Bár egyelőre korai biztosat mondani, úgy tűnik, hogy többről van szó, mint egy nép magányos “szabadságharcáról”: a jelenlegi helyzetben az Egyesült Államoktól kezdve az ISIS-szel harcoló államokig sok szövetségesre lelhetnek. A kurdok az 1800-as évek vége óta várnak egy ilyen lehetőségre. Kérdés, hogy ki tudják-e használni a kínálkozó alkalmat?

Interjú Amos Ozzal