Minden normális ember legalább egyszer volt már öngyilkos (vagy megpróbálta). Jó, ha adunk magunkra (illik).

Hazugság a ’kazár elmélet’ – véli a Family Tree DNA genetikai kutatócég vezetője

Honnan származnak a zsidók? Bennett Greenspan, a Family Tree DNA alapítója és elnöke számára ez nem kétséges, sőt a száj nyálkahártyájából vett kenetmintával játszi könnyedséggel … Tovább »

Forma és tartalom összefüggései Jancsó Miklós egy vagy több filmjében – ezzel a témával hirdetett esszépályázatot fiatal, pályakezdő filmkritikusok, esztéták, történészek számára a Filmkultúra folyóirat, az „Urbán Mari barátainak és tisztelőinek köre”, valamint a Francia Új Hullám Kiadó.  Urbán Mária filmkritikus, a Filmkultúra volt főszerkesztője idén lett volna 60 éves.

Az alábbiakban a zsűri különdíjasának esszéje olvasható.

Anyám és a szülei egy kicsiny faluban éltek.

(Egyébként „fajmagyar” elmagyarosodott szlávként.)

Nagyon szegényen.

A Népszabadság birtokába került a Buda­pesti Zsidó Hitközség (BZSH) elhíresült átvilágításának a Zsidó Nyári Fesztiválra vonatkozó része, amely fel­tárja Zoltai Gusztáv egykori ügyvezető igazgató felelősségét a fesztivált működtető szervezettel kapcsolatos jogi és gazdasági … Tovább »

A Néprajzi Múzeum előhívja azt a képet, ami megismerhető a Holokauszt előtti vidéki zsidó kultúrából.

Gáza utcáin a jeruzsálemi zsinagógában elkövetett mészárlást ünneplik. 

Jennifer Teege 38 éves korában tudta meg, hogy nagyapja volt az a náci parancsnok, aki Spielberg Schindler listája című filmjének perverz alakját ihlette.

Megemlékezni mártírjainkról – rendkívül fontos feladat, és az évszázadok során a zsidóságnak sajnálatosan sok lehetősége volt ennek mikéntjét meghatározni. A holokausztra való megemlékezés azonban nagyon összetett kérdés, amit több szempontból, sok oldalról lehet megközelíteni. Az alábbiakban a – teljesség igénye nélkül – felvázolok néhányat a felmerülő szempontok közül, amikkel betekintést nyerhet az olvasó a témával kapcsolatos háláchikus kérdésekbe.

 – konferencia az ELTE új emlékművéről

Kétnapos konferenciát tartott az ELTE Bevésett nevek címmel. Az esemény a holokauszt- és második világháborús emlékmű pénteki fölavatása köré épült. Néhány előadásba André Goodfriend is belehallgatott. Tolmácsot nem kért.

„Nemzedékek … Tovább »

Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.

A 100 legjobb középiskola rangsorát tette közzé a HVG kiadó legújabb toplistás kiadványa, a gimnáziumokat és szakközépiskolákat hét részrangsor (kompetenciafelmérések eredményei, érettségi eredmények és felvételik sikeressége) összesített eredményei alapján rendezték sorba a szerkesztők.

Zoltai Gusztáv sokszorosan megszolgálja a ráköltött havi egymilliót – ez most már világos.

Anne Frank a rejtekhelyén elbeszéléseket és meséket is írt, sőt Cady élete címen még egy regénybe is belekezdett.

Az immáron ciklikusan ismétlődő gázai hadműveletek ugyancsak ciklikusan ismétlődő Izrael- és zsidóellenes agresszióhullámokat váltanak ki Európában. Kialakultak bizonyos érzékelhető mechanizmusok, miközben folyamatos újításnak, „progressziónak” is tanúi vagyunk.

Budapestre látogat Richard J. Evans, a Cambridge-i Egyetem történészprofesszora a Harmadik Birodalomról szóló monográfiája harmadik kötetének magyarországi megjelenése alkalmából. A szakember a napokban részt vesz könyve bemutatóján és előadást tart a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) történettudományi intézetében.

“…az engem hetven éve gyötrő gondolat: Marosvásárhely közismerten toleráns, általában nem gyűlölködő lakóinak…, azok túlnyomó többségének közönyössége, passzivitása, ha úgy tetszik, semlegessége a rettenetek láttán.”

Számos, Magyarországon először látható filmmel, többek közt Oscar-esélyes világháborús történettel és rendhagyó kísérőprogramokkal várja az érdeklődőket november 20. és 23. között a III. Zsidó Filmfesztivál.

A filmfesztivál célja, hogy minél sokrétűbb … Tovább »

A Trauma és utóhatás – a vészkorszak és a másodgeneráció irodalma szemináriumsorozata következő, szeptember 8. kedd 18.00 alkalmának témája: Radnóti Miklósné, Gyarmati Fanni Naplója. Vendégelőadó Földes Györgyi, az MTA Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa. Alább részletet olvashatnak a Naplóból.