Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.

Holder József, a három nyelven verselő költő emlékének

Holokauszt-túlélők kitüntetéséről írt alá elnöki rendeletet Klaus Iohannis román államfő,

az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban a második világháború idején átélt szenvedésük előtti mély tisztelete jeléül – közölte pénteken a román elnöki hivatal.

A … Tovább »

Budapestről mindössze 45 perc Marosvásárhely, repü­lő­vel. A város, melynek több mint 40%-a magyar, Ro­mánia középső részén található. Lakossága évről-év­re csökken, 2011-es adatok szerint alig haladja meg a 140 000 főt.

Van egy ember, akinek az a foglalkozása, mániája, hogy híreket szolgáltat. Sokak szerint – és ezt időnként ő maga is osztja – időnként elviselhetetlenül pimasz, időnként rámenős, de szerinte ez is az újságíró lét alapja. Pedig nem is annak indult. Interjú Breuer Péterrel a Breuerpress-ről, hírekről, zsidókról.

A növekvő antiszemita erőszak egyre erősebben aggasztja az európai zsidóságot.

A hivatalos franciaországi iszlám intézményrendszer szervezetlen és nem képes gátat vetni a radikalizmusnak.

Izraelben a hadiipari szektor a K+F motorja: az elitalakulatok katonái, a hadsereg műszaki szakemberei közül kerülnek ki azok a startupperek, akiknek köszönhetően az ország a világ egyik legnagyobb fegyverexportőre. A harcászat Szilícium-völgyében születnek a Vaskupola rakétaegységei vagy a fő exportterméknek számító drónok.

 Elmaradt séták Belgrádban

Csak májusig látja el a Budapesti Zsidó Hitközség ügyvezető igazgatói posztját Kunos Péter, akit múlt csütörtökön választott meg a BZSH közgyűlése.

A pesti gettó felszabadításának 70. évfordulója alkalmából tartanak gyászmegemlékezést a Dohány utcai zsinagógában vasárnap. Az eseményen Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke azt mondta: a mai napot a halottak felett érzett gyász és a felszabadítás öröme határozza meg.

a talán még el nem szalasztott a lehetőség

Az érdeklődő olvasó bőségesnek tűnő szakirodalmat böngészhet a budapesti zsidóság 1944–1945 közötti üldöztetésének történetéről. Ha azonban figyelmesebben vizsgáljuk a témát, azt tapasztalhatjuk, hogy még alapvető kérdések sincsenek megnyugtatóan feltárva. A világháború … Tovább »

Lassú, méltóságteljes beszéde volt, ha anekdotát, ha viccet mondott, akkor is. Azt hiszem, írásaiban sem tudta a tempót felgyorsítani. A színész Sinkovits Imre évekig járta az országot Egy katona megy a hóban című hosszú versével; az emberekben még nem fakult el a havas … Tovább »

A Budapesti Zsidó Hitközség rövid úton véget vetett az elmúlt fél év példátlan eseménysorozatának. A BZSH csütörtöki közgyűlésén visszahívta Schwezoff Dávid ügyvezető igazgatót és a helyére, megbízott igazgatóként, Kunos Pétert nevezte ki a tavaszi tisztújításig.

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben – A Szombat körkérdése

A válaszadók: Böcskei Balázs, Gerő András, Heller Ágnes, Kovács Éva, Köves Slomó, Radnóti Sándor, Somogyi Zoltán, Szilágyi Ákos, Szerbhorváth György, Szőnyi Szilárd, Wekerle Szabolcs.

Az otthonából több ezer társával együtt elűzött Amel Shamon Nona, moszuli káld érsek, valamint Arthur Serratelli püspök megrázó üzenettel fordult a nyugati világhoz.

“Hiábavaló tagadni a fundamentalista iszlám és az erőszak közötti összefüggést.”

A német és a francia lapok a szólásszabadság melletti kiállás jegyében címlapon hozzák a Charlie Hebdo provokatív Mohamed-karikatúráit. Nem úgy az erőszakhullámtól tartó angolszász sajtó. Ezért gyávasággal és a szólásszabadság elárulásával vádolják.

„A … Tovább »

Nem volt nap, hogy ne jósolta volna valaki: az „iszlám államnak” nevezett gyilkos banda jól kipróbált, nem kevés európai születésű tagja által megjelenik a kontinensen, és itt folytatja az öldöklést. Ez bekövetkezett. Újságírókat gyilkoltak le a terroristák Párizs közepén. A prófétáért álltak bosszút, meg a kalifájuk imázsán esett csorbáért. A Charlie Hebdo ugyanis karikatúrát közölt al-Bagdadiról, aki magát az IS kalifájává nevezte ki.