Rabbik köszöntik a zsidó újévet a Szombatnak küldött írásaikban. Sana tova u metuka – legyen az elkövetkező év jó és édes!

Sáná Tová 5776! Fritz Zsuzsa, a Bálint Ház igazgatójának írása a most vasárnap beköszöntő Rosh Hashanah, a zsidó újév kapcsán.

A Bálint Ház teljes csapata boldog, szép, kerek és optimista Új Évet kíván mindenkinek!

Franciaország hamarosan Szíriában is beveti légierejét az Iszlám Állammal szemben, miközben egyelőre ismeretlen méretű orosz katonai kontingens érkezett Basár el-Aszad rezsimjének megmentésére. A fő kérdés, hogy az érdekelt nagyhatalmak közvetlen beavatkozása meggyorsíthatja-e a konfliktus lezárását?

Hogy jelent meg zsidó téma, karakter, vagy karakterek a művében? Miért tartotta fontosnak a témát, vagy, hogy zsidó karaktert szerepeltessen? Milyen szerepet töltenek be könyveiben e karakterek, ha a téma nem közvetlenül érinti a zsidóságot, mi a dramaturgiai jelentősége figurájuknak, illetve zsidóságuknak a művekben? Miben látja e figurák sajátosságait, és hogyan próbálta érzékeltetni? – kérdeztünk írókat.

“1984-ben egy családi Mikulás-esten 1944-es újságcikkek hullanak ki egy borítékból, az utódok megismerik a nagyapa történetét, aki a vészkorszak idején Élő Gyula néven bujkált Erdélyben…”

Izraelben újabb ellenzéki vezető, ezúttal Jichák Hercog, a szociáldemokrata Munkapárt, egyben a parlamenti ellenzék elnöke szólította fel szíriai menekültek befogadására az izraeli kormányt 

értesült a Háárec című újság honlapja.

Hercog egy tel-avivi szakértői találkozón … Tovább »

Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség: ökumenikus összefogás kell a polgárháború elől menekülők segítésére

António Guterres, az ENSZ menekültügyi főbiztosa arra szólította pénteken az Európai Unió tagországait, hogy legalább 200 ezer menekültet fogadjanak be minden tagország számára kötelező érvényű áttelepítési (relokációs) program keretében.

Guterres állásfoglalása … Tovább »

Bacher Vilmos emlékezete

Mini-konferencia az Iráni atom-megállapodásról.

Tisztelgés egy magyar zsidómentő előtt

Interjú Ascher Tamással; Még nem késő: Sorsok Háza, HDKE, Rumbach zsinagóga; Középkori emlékeink: lesz-e a bécsi után Budán is zsinagóga-feltárás?; Klein Rudolf a Salgótarjáni úti temetőről, David G. Roskies a Varsói Zsidó Múzeumról; Hanák András J. D. Salingerről.

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben

“…néhányunkról kiderült a Tilos az Á-ban, a Fekete Lyukban és a Hunnia moziban, hogy valami megmagyarázhatatlanul közös bennünk és egy apró, de annál erősebb mágnes kezdett el húzni bennünket Magához.”

Petrás Mária népdalénekes meghívása a zsidó kulturális fesztiválra, majd ennek lemondása jelképes erejű: a magyarság legarchaikusabb népcsoportját, a csángókat megjelenítő énekesnő fellépése a zsinagógában valóban az „együttélés” (bármit jelentsen ez) szimbóluma; a … Tovább »

Egy kanadai zsidó üzletember és egy iraki protestáns lelkész kiszabadított 130 iraki nőt és gyereket, akiket szexrabszolgaként tartottak az Iszlám Állam fogságában.

A jezidi és keresztény foglyokat kivásárolták a rabszolgaságból, amivel kiváltották azok haragját, akik szerint … Tovább »

A Magyar Nemzet által közölt információ, mely szerint Petrás Mária nem lépett fel a Magyar Sziget rendezvényein, végül nem bizonyult helytállónak: egy alapos facebook felhasználó utána járt és megtalálta a Magyar Sziget 2003. augusztus 13-i programját, ahol a fellépők között … Tovább »

A Teleki téren és környékén a háború előtt legalább ötven kisebb nagyobb stibl működött: ez a jiddis szó, „szobácska”, imádkozásra szolgáló helyiséget jelöl.

„Emlékezetem szerint még sosem fakadtam sírva egy olvasmányon.” Heller Ágnes Nyíri János Madárország című regényéről vezet szemináriumot szeptember 1-én 18.00-kor a Szombat folyóirat Trauma és utóhatás – a vészkorszak és a másodgeneráció irodalma című sorozatában. Cikkünkben a regényről ír.