“Ezeknek a dolgoknak a gyümölcsét az ember ezen a világon élvezi, de a tőke a másvilágon vár rá.”

György Péter esztéta két, Magyar Narancsban közzétett vitacikke után egy újabbat írt az Élet és Irodalom november 27-i számában (Lehetséges egy beszélgetés). Míg korábbi két írásában Köves Slomóval, az EMIH vezető rabbijával vitatkozott, ezúttal Komoróczy Gézával, az asszíriológia és hebraisztika professor emeritusával. György Péter az utóbbi időben számos írásában tesz a zsidóság, a zsidó identitás mibenlétére, vagy az abból fakadó, általa elvárt magatartásmintára vonatkozó, nemegyszer normatívnak tűnő, netán annak is szánt kijelentéseket. Kinek van joga képviselnie a zsidóságot, mit kell képviselnie a zsidósággal kapcsolatban, hogyan kell ma a zsidóknak gondolkodniuk menekültügyről, zsidóként említhetők-e a vészkorszakban zsidóként megöltek és meghurcoltak, ha ők esetleg nem tekintették magukat annak, valamint ezzel összefüggésben miért nem kell/szabad héber feliratot vésni az ELTE egykori növendékei között zsidók és rabbik emlékét is megörökítő második világháborús és vészkorszak-emlékművére.

…akit azonnal lelőtték, a Jerusalem Post tudósítása szerint. A támadó egy izraeli katonát és egy palesztin civilt sebesített meg. Az izraeli hatóságok szerint a Hamász radikális iszlamista palesztin szervezethez tartozó palesztin férfi szervezte be a merénylet végrehajtóit, majd … Tovább »

Mesterségesen létrehozott emberszerű lényekkel szinte valamennyi kultúrában találkozunk. Ezek közül talán a legismertebb és legnagyobb hatású a zsidó gólem legenda. A magyar értelmező szótár szerint a gólem a középkori prágai zsidó misztikában életre keltett óriási agyagszobrot jelöli. Noha a prágai gólem valóban a legismertebb, a történet jóval távolabbra nyúlik vissza.

A holokauszt utáni magyar történelemben a zsidóság mintha tabu lenne. Az volt a Rákosi-rendszerben, aztán a Kádár-rendszerben, de erről a témáról a rendszerváltás után is alig esett szó. Talán azt gondolják sokan, hogy az ’56-os forradalmat gyalázná meg, ha bizonyos negatív eseményekről is beszélnénk, mások esetleg a zsidók és a kommunista hatalom viszonyának boncolgatásától tartanak. A tabusítás okairól és hatásáról beszélgettünk Standeisky Éva történésszel, akinek Demokrácia negyvenötben címmel jelent meg nemrég könyve arról a történelmi pillanatról, amikor az egész folyamat más irányt vehetett volna.

Huszár Gábor, Szentgotthárd polgármestere szerint „bizonyos üzleti körök” és a zsidó állam állhat a párizsi terrortámadások mögött. A fideszes városvezető erről az önkormányzat november 16-i bizottsági ülésén beszélt a többi képviselő előtt. Az ülésről készült hangfelvétel felkerült az internetre – hozta nyilvánosságra a Nyugat.hu.

„Most talán jobban megértik majd az izraelieket” – mondta Dan Diamant. A Tel-Avivban élő újságíró és idegenvezető rendszeresen publikál különböző zsidó témájú lapokban, és elég markáns véleménye van Izraelről és a terrorizmusról. „Ha van ország, amelynek polgárai évtizedek óta kénytelenek együttélni a terrorral, akkor az Izrael. Igen, van olyan, hogy egy őrült hátba szúr valakit az utcán, fényes nappal, de őrültek mindenhol vannak – vallja Dan Diamant. – Ettől nem áll meg az élet. Mi azt mondjuk: mit csináljunk? Bújjunk az ágy alá? Mit gondolnak, most jobb lenne bárkinek Párizsban vagy Brüsszelben?”

Arthur Schnitzler „A Bernhardi-ügy” c. drámáját Ascher Tamás rendezésében mutatták be az Örkény Színházban. A rendezővel Váradi Júlia beszélgetett.

Egyelőre beláthatatlan következményei lehetnek Moszkva és Ankara drámaian megromlott kapcsolatának az orosz gép lelövése után, de úgy tűnik, Izrael gazdasága, kereskedelme profitálhat a rossz viszonyból.

A katonai válaszcsapáson kívül Putyin elnök minden szinten frontot … Tovább »

XIX. Izraeli Filmhét Magyarországon 2015. december 3. és 9. között a Puskin Moziban.

A Mazsihisz mai küldöttgyűlése adminisztratív légkörben zajlott, a küldöttek minősített többséggel elfogadták az alapszabály-módosításokat, fölvették a szervezet tagjai közé az új szentendrei hitközséget, elfogadták a jövő évi költségvetést és megválasztották a hiányzó … Tovább »

A BBC interjút készített egy Stephane nevű, 49 éves férfival, aki ott volt a Bataclanban a november 13-i terrortámadás idején, és egyike volt azoknak, akiket túszul ejtettek az Iszlám Állam öngyilkos merénylői.

“Azt hiszem, még Franciaországban sem tudnak sokat … Tovább »

„Kohn és Grün a kávéházban üldögél. Kohn újságot olvas. Az egyik hír fölkelti érdeklődését: – Mit szólsz hozzá: a pesti állatkertben vizilóbébi született! Grün kétkedően csóválja a fejét: – Na és jó az nekünk?”

Két új zsidó viccantológia látott nemrég napvilágot. Miért jó ez nekünk?

A bajor CSU a menekülthullám korlátozását követeli

Vasárnap az Európai Maccabi Konföderáció ( European Maccabi Confederation – EMC) Magyarországnak ítélte az 2019-es Maccabi Európa Játékok megrendezésének a jogát. A hír kapcsán tegnap Jusztin Ádámmal, a Maccabi Vívó és Atlétikai Club elnökével közöltünk interjút. Utána … Tovább »

Vasárnap az Európai Maccabi Konföderáció (European Maccabi Confederation – EMC) Magyarországnak ítélte az 2019-es Maccabi Európa Játékok megrendezésének a jogát. A hír kapcsán Jusztin Ádámmal, a Maccabi Vívó és Atlétikai Club elnökével és Carlos Alberto Tapieroval, a Maccabi … Tovább »

Az ELTE hebraisztika emeritus professzora az ELTÉ-n rendezett szimpóziumon szólalt fel.

2014. december 15., Sydney. Egy magát Iszlám Állam-tagnak valló férfi több tucat embert ejtett foglyul Sydney üzleti negyedében, a Lindt csokoládégyár egy kávézójában. A túszdrámának az ausztrál rohamrendőrök vetettek véget, a támadásban hárman haltak meg.

A jól összehangolt párizsi terrortámadásoknak egyetlen direkt célja volt: minél több védtelen polgári személy lemészárlása.

A mészárlók – jelenlegi ismereteink szerint az Iszlám Állam jól képzett és hidegvérű fanatikusai –szempontjából a siker megkérdőjelezhetetlen.

Hogy … Tovább »