Brechtnél Amerikában üti fel fejét a fasizmus, a „finánctőke legreakciósabb, legimperialistább…” stb. formája (dereng még a dimitrovi meghatározás?), ám az Örkény Színház és a Budapesti Zsidó Színház előadásaiban Arturo Ui végső monológjában, a „védelem alá vont” … Tovább »

Miután Békéscsabán az aradi vértanúkra emlékezők október elején egy Faludy-verset olvastak fel, sajtóhíradások szerint a szélsőjobboldalon tiltakoztak a szerintük „cionista és magyarellenes” költő művének nyilvános szavalása ellen. Sőt, a jövőben előzetes cenzúrához kötnék, hogy hivatalos ünnepségeken melyik költő verseit olvashatjuk föl.
 

Mindenki kisebbség címmel október 17-én és 18-án rendezi meg hatodik alkalommal a Szépírók Társasága az Őszi Irodalmi Fesztivált a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Szántó T. Gábor író, az esemény főszervezője az MTI-nek elmondta: a cím arra is utal, hogy minden ember „egyedi kisebbség”-nek születik, és a modern ember kisebbségi helyzetbe kerül azáltal is, hogy a tradicionális közösségek meginognak. 

2005 elején történt hivatalba lépése óta először néz szembe a lemondását szorgalmazó követelésekkel és minden irányból érkező durva támadásokkal Mahmúd Abbász palesztin elnök. Hazugnak és bűnösnek tartják Rámalláhban, Ciszjordánia fővárosában, míg a Gázai övezetben élők szemében áruló lett a 74 éves politikus. A legendás Jasszer Arafat utóda ráadásul éppen a napokban szembesült egy déjá vu élménnyel: ha kenyértörésre kerül a sor Izraellel, akkor rendre a palesztinok húzzák a rövidebbet.
 

Kedélytelen és csendes – e két szóval jellemezhető a Pécsi MFC labdarúgó csapatának B-közepe. A kemény mag csak kisebb részt a PMFC teljesítménye miatt ilyen, mert – bár az első osztályba jutást kitűző csapat csak második az NB II nyugati csoportjában, ám játéktudásuk alapján – a pécsieknek van esélyük a feljebb lépésre. A B közép attól bánatos, hogy úgy érzi, a klubvezetés lekezeli őket.
 

„Te szemét állat! Átkozott legyen az írmagod is!” „Te gázkamraszökevény! Takarodj Izraelbe!” „Büdös zsidó! Hát így kell a gazdanép gyermekeivel viselkedni?!” Ilyen és hasonló hangvételű e-maileket kap már napok óta az egyik zuglói iskola igazgatója. Egészen pontosan azóta, amióta Terrorizálja a nemzeti érzelmű diákokat a zsidó iskolaigazgató címmel megjelent a kurucinfón egy levél.

Szerdán Dusha Béla fotóival és a Szimfonikus Zenekar koncertjével nyit az V. Szegedi Őszi Zsidó Kulturális Fesztivál.
 

Most először egy zsidót is beválasztottak a Fatah palesztin mozgalom vezetőségébe, a forradalmi tanácsba – derült ki a szombaton nyilvánosságra hozott választási eredményből.

A Jobbik gárdaegyenruhás bevonulása nyomán a szociáldemokrata EP-frakció arra kérte a testület elnökségét, szerezzen érvényt a házszabálynak, amelynek értelmében katonai és félkatonai szervezet uniformisában nem lehet az ülésterembe lépni.

Gőzerővel folyik az antiszemita szervezetek elleni álharc: miután Bácsfi Dianát és a Vér és Becsület Egyesületet elsöpörte a demokrácia, most a Magyar Gárdán a sor. Eközben a parlamenti pártok és a mindenkori kormányok a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségével (Mazsihisz) együttműködve keményen dolgoznak a mintegy százezer zsidó identitású magyar világi érdek-képviseleti szervezeteinek kialakulása ellen, amelynek egyetlen eredménye lehet: a teljes asszimiláció.

Több demonstráció is válaszolt szerdán a Duna-parton található holokauszt-emlékművet ért szélsőséges provokációra. A “Magyarok a nácik ellen” civil szerveződés flashmob akcióján harminc-negyven ember vett részt, a Magyar Demokratikus Charta esti tüntetésén több százan jelentek meg.

Az új rendszer létrehozóit-irányítóit támadó viccek sorozatában van olyan szöveg, amely a bűnbakkereső, antiszemita felfogás jegyében, egyértelműen kimondva teszi a zsidóság egészét (beleértve ebbe, többek között, a bankárt épp úgy, mint a radikális polgárt és a kommunista forradalmárt) felelőssé az 1918-1919-es magyarországi átalakulásokért, a Tanácsköztársaság létrejöttéért és fennmaradásáért.

A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapjához kapcsolódóan csütörtökön, illetve vasárnap tartanak megemlékezéseket.
 

Hogyan lesz az egykori viccből kordokumentum, és a galád feljelentés hogyan alakul át kacagtató írássá, arról árulkodik két cikk az e havi folyóirattermésből. A múltat végképp szétröhögni persze így sem lehet, de a korfestőnek szánt szövegek egyszerre „tanítanak és szórakoztatnak”.
 

„Vannak pillanatok, amikor az egész ország irodalmi és művészeti életének itt van a központja” – véli Hegedüs Géza. A helyszín Nagyvárad, az ország pedig az első világháború előtti, „békeidős” Magyarország. Milyen is volt a Körös-parti Párizsnak nevezett, a gonoszkodók által Pece-parti Párizsnak titulált város a XX. század első éveiben?
 

Teljes csendben, két évig húzódó tárgyalások után szenzációszámba menő kulturális hírről számolt be a napokban több hazai médium, illetve internetes portál. A világhírű, magyar származású fotóriporter, Robert Capa hagyatékából egy több mint ezer darabos kollekciót vásárolt a Magyar Nemzeti Múzeum a fotográfus hagyatékát kezelő, New York-i székhelyű International Center of Photography-tól (ICP) még tavaly decemberben. A vételár a hírek szerint  835 ezer dollár volt. A megvásárolt gyűjteményt ezen a héten már ki is csomagolták Budapesten. A következőkben megismerhetik Capa igencsak kalandos életútját.

Élesebb versenyben kell helyt állniuk, több bukást kell feldolgozniuk, nyitottabbá, rugalmasabbá kell válniuk a mostani fiataloknak, mint a korábbi generációknak. Ebben segítené őket a most elkészült, 15 évre szóló Nemzeti Ifjúsági Stratégia.

„A palesztin nép nem az ellenségünk, a terrorista Hamasz az ellenségünk” – nyilatkozta az izraeli katonai szóvivő a gázai szárazföldi akció kezdetekor. Izrael kíméli a civileket, a Hamasz használja őket. Nincs ebben semmi új. 

Charles Fenyvesi vagy Fenyvesi Károly amerikai magyar zsidó újságíró, történész nagyon régóta nem él Magyarországon. Fenyvesinek 1992–ben jelent meg az Európa Kiadónál (magyarul) remek családtörténeti könyve, az Mikor kerek volt a világ.

Hiába telt el négy évtized, az 1968-as események még manapság is kiváló ürügyet szolgáltatnak mindenféle ideológiai csatározások megvívásához. Nem fölösleges tehát föltenni a kérdést, hogy mondhatunk-e egyáltalán olyat, hogy ’68, vagy inkább több ’68-ról kellene beszélnünk? Többek között erről kérdeztük Kovács András szociológust.