Összesen 824 találat (681 - 700) : Sándor Iván.
Lasik figyelmeztetése ellenére
Mottó:
„Ha két zsidó egy talleszt talál – kié legyen a tallesz? Azé-e, aki először megpillantotta, vagy azé-e, aki felemelte? Próbálják csak meg önök ezt a kérdést megfejteni! (…) Lasik (…) már régen elfeledte a tanító botját s … Tovább »
(Viták, viszályok a rabbikarban)
Körülbelül egy hónappal ezelőtt a magyarországi rabbikar 9:1 arányban olyan döntést hozott, melynek értelmében Raj Tamás főrabbi többé egyetlen magyarországi zsinagógában sem gyakorolhatja hivatását.
A döntés valószínűleg egyedülálló … Tovább »
A Magyar Nemzet című napilap tudósítása szerint (1996. március 16., 5. oldal) Torgyán József úgy nyilatkozott a március 14-én megtartott budapesti nagygyűlésén, hogy – idézem a lap közlését – „miközben vidéken éheznek a gyerekek, a főváros XII. kerületében elitiskolát … Tovább »
Beszélgetés Csorba László történésszel
Mit kell tudni Sós Endre „előéletéről”?
Jó tollú újságíró volt, kezdetben rendelkezett tekintéllyel mind a szélesebb nyilvánosság, mind a zsidóság köreiben. 1957-ben lett a hitközség elnöke, olyan emberként, aki nem kompromittálódott … Tovább »
Az alábbiakban olyan ״jelentéseket” mutatunk be, amelye- két a hitközség 1957 és 1965 között fungáló vezetője, Sós Endre írt az Állami Egyházügyi Hivatal illetékeseinek. A levelezés bemutatásával természetesen nem az volt a célunk, hogy lejárassunk egy embert, aki már nincs az … Tovább »
A „zsidó-magyar irodalom” fogalmának felvetése sohasem volt pusztán irodalmi és irodalomtörténeti kérdés: mindig a magyar zsidóság asszimilációjának és történelmi-kulturális identitásának ügyét érintette, és annak függvényében kapott értelmezést, hogy valaki helyeselte, … Tovább »
Beszámoló a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 1996. márciusi tisztújító közgyűléséről
Az egybegyűlteket Simonyi Péter ügyvezető elnök üdvözölte és bemutatta a sokak számára ismeretlen Jankovits Tibor ügyvédet, akit a levezető elnöki funkció ellátásra kért föl. … Tovább »
Talán huszonöten lehetünk a világ négy sarkán, akiknek a kettős évforduló eszébe jutott.
Emlékeznem és emlékeztetnem kell rá. Költő volt, aki rövid útján is jelentős életművet hagyott ránk; mindannyiunk vesztesége lenne, ha végképp megfeledkeznénk róla.
Mérhetetlenül … Tovább »
Csehovtól tudjuk, hogy az író feladata kérdéseket feltenni és nem megoldásokat találni. Vajon mi vállalkozhatunk-e itt többre? Aligha. Az elmúlt hónapokban sokat töprengtem a magyar-zsidó irodalom fogalmán. Eszembe jutott az a szellemes megállapítás, amit az Újság című lap … Tovább »
A „német szellemiség” kihívása
Személyes felelősség terhel a Hernádi Miklós és Földényi F. László, valamint Márton László között a Szombat hasábjain zajló, rosszízű polémiáért. Hagy kár, hogy a résztvevők kíméletlenül vagdalkoznak, holott szellemi életünk lényeges … Tovább »
A Mazsihisz képviselő-testületi ülése
Az írásba foglalt napirend szerinti nyitóima elmaradt. És majdnem elmaradt e tudósítás is, ugyanis Heisler András budapesti küldött a következőt javasolta: „Tekintettel arra, hogy éles viták is lesznek, ne széles körű nyilvánosság … Tovább »
sz. t. g.: Szeptembertől Schőner Alfréd a Rabbiképző Intézet rektora
Török Sándor: Kárpótlás vagy kártérítés?
Quittner János: Gratulálok!
Summary
Gimes Katalin: Hetedíziglen?
Korunk hegedűse: Itzhak Perlman
Várai Emil: Zsidó élmény – magyar irodalom?
Sanders Iván: Metakommunikáció … Tovább »
Lapzárta után:
A Hitközség Izraelben járt vezetői elvi megállapodást kötöttek a Midreset Jerusálájimmal (az Országos Rabbiképző Intézet Vallástanárképző Kara – a Pedagógium – anyaintézetével) az ORI kibővítéséről. A jeruzsálemi tanintézmény új megbízott rektort küldene … Tovább »
„…a zsidó szellem kétezer év óta sok nyelven nyilatkozott meg és létrehozott egy soknyelvű irodalmat, amelyet azonban a soknyelvűség miatt a zsidó irodalom egységes megjelölésétől megfosztani nem szabad.”
(Bacher Vilmos, 1911)
A magyar-zsidó irodalom létformái című konferencia … Tovább »
Összefoglaló a Szombat és a Yahalom Zsidó Szabadegyetem által szervezett konferenciáról
Az előadások bevezetői szinte kivétel nélkül a következő három alapkérdésre próbáltak választ adni:
Ki a zsidó író? Milyen ismérveket vegyünk figyelembe? Egyáltalán maga az alkotó … Tovább »
A Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) képviselőtestületi ülése 1995. december 14-én
Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató üdvözölte a megjelenteket, megállapította, hogy a közgyűlés szavazóképes (a 80 küldöttből 47 volt jelen), némi nehezteléssel a hangjában észrevételezte, … Tovább »
Száz év múltán egy törvényre emlékezünk, ám általa arra is, hogy itt, Magyarországon a progresszió igenis győzedelmeskedni tudott: a liberális demokráciának komoly erői voltak, voltak és vannak nemes hagyományai – minden ellenkező híreszteléssel szemben. A progresszív gondolkodás … Tovább »
A bratislavai hitközséget nem jelzi tábla, az idegen akkor is könnyen elsétál a Kecske utcai, alacsony ház előtt, ha észreveszi a kaputelefon apró obec, kuchyna és klub feliratait. A konyhához le kell menni a volt óvoda udvarára. Az ebédlő ajtaját fél tizenkettőkor nyitják ki, … Tovább »
(Harmat Pál: Freud, Ferenczi és a magyarországi pszichoanalízis. A budapesti mélylélektani iskola története, 1908-1993. Második, átdolgozott és bővített magyar nyelvű kiadás. Bethlen Könyvkiadó, 1994, 434 oldal, ára: 880 Ft)
A cím L. S. Kubie-nak magyar nyelven sajnos még ki nem … Tovább »
Martin Buber: Haszid történetek
Faragó Vilmos: Leletmentés
Karsai László: A Vészkorszakról – röviden
Handi Péter: Versek
Egy darab magyar-zsidó történelem – angolul
Az özvegy, Inna Grade megvédi a jiddis óriást
Chaim Grade: Jeruzsálem
Chaim Grade: A jesiva
Nézz vissza haraggal?
Danyiel … Tovább »