Megemlékezni mártírjainkról – rendkívül fontos feladat, és az évszázadok során a zsidóságnak sajnálatosan sok lehetősége volt ennek mikéntjét meghatározni. A holokausztra való megemlékezés azonban nagyon összetett kérdés, amit több szempontból, sok oldalról lehet megközelíteni. Az alábbiakban a – teljesség igénye nélkül – felvázolok néhányat a felmerülő szempontok közül, amikkel betekintést nyerhet az olvasó a témával kapcsolatos háláchikus kérdésekbe.

Herzl címmel tart ősbemutatót november 24-én a Spinoza Ház Makranczi Zalán, Gyabronka József és Hajdú László szereplésével.

Szecessziós városkép művészteleppel

A Kecskeméti Katona József Múzeum a meseszerűen szép Cifrapalotában található (építész: Márkus Géza). A város őrzi múltját szecessziós épületeiben, de nemcsak a kövekben. Maradandót kínál az emlékezéshez a múzeum képzőművészeti … Tovább »

Rövid, súlyos betegség után, november 4-én otthonában, szerettei körében hunyt el – írja az MTI. „Addig szeretnék élni, amíg munkaképes vagyok” – mondta nemrég a Magyar Narancs számára készült interjúban.

Úgy tűnik, a rendszerváltás óta eltelt huszonöt év nem Zoltai látszólagos bukásával, hanem a szerdai napon, Schwezoff Dávid új ügyvezető igazgató Tordai Péter elnökkel szemben aratott győzelmével ért véget. Sokan attól tartanak, hogy a BZSH működtetését azok vehetik át, akiket … Tovább »

Barátságos beszélgetések és több milliárd forintos állami támogatás – mára ez jellemzi a Mazsihisz és a kormány kapcsolatát. A zsidó szervezet szinte az egész évet végigharcolta a kormánnyal, és bár az emlékmű ennek ellenére ott áll a Szabadság téren, a szervezet elnöke mégis sikeresnek tartja a küzdelmüket. Heisler András szerint a Mazsihisz mára megkerülhetetetlenné vált, csak egyes zsidó vezetők hataloméhésége mérgezi a békés együttélést. Zoltairól továbbra is meg van a véleménye, de most sokkal jobban idegesíti Schwezoff Dávid. Interjú Heisler Andrással.

Osztovits Ágnessel, Szegő Jánossal és Vári Györggyel beszélget Várnai Pál

– őszi tűnődés halottról és élőről –

A nagyhatalmak határozták meg Magyarország sorsát a 20. században – mondta Romsics Ignác történész, akadémikus a Megszállástól megszállásig, Magyarország a nagyhatalmak szorításában 1944-1949 című konferencián a Parlamentben hétfőn. A szakember kiemelte: a két világháború … Tovább »

Nehéz néhány órával a halálhír vétele után szóhoz jutni még billentyűzeten kopogva is. Sándor Károlyról, a futballistáról máris rengeteg írás jelent meg; nem ezek sorát kívánom bővíteni.

Inkább a „civilről” szedem össze hirtelen beugró emlékeimet, hiszen abban … Tovább »

Beszélgetés Sándor Annával, a Spinoza Színház igazgatójával a Spinoza Zsidó Fesztivál programjairól. 

„A magyar-zsidó irodalom története – kivirágzás és kiszántás” címmel átfogó monográfia jelent meg Kőbányai János tollából. A mintegy 700 oldalas hatalmas munka arra vállalkozott, hogy a magyar-zsidó irodalom teljes történetét bemutassa.

Fiatalon játszott Max Reinhardtnál, és elnyerte a németül legszebben beszélő színésznő díját, végül Magyarországról a nácizmus miatt távozott Amerikába 1938-ban. A 60-as években újra játszott magyar színpadon, élete végén pedig a Szerelem című filmben nyújtott emlékezetes alakítást. 1974. július 22-én hunyt el Molnár Ferenc író felesége.

Azt hiszem, én vagyok az egyetlen magyar zsidó, akit valamilyen tanítványi viszony fűz(ött) Reb Zalman Schachter-Shalomihoz (amiért nem győzök hálát adni az Égnek).

Hetven esztendeje annak, hogy a pécsi és Pécs környéki zsidóságot elhurcolták, és többségüket elpusztították. Az évfordulón, 2014. július 4-én, és a következő két napon felidézik a több mint négyezer mártír drága emlékét.

Az olasz fronton harcoló magyar zsidók a sajtó hasábjain[1]

Scheiber Sándor utóvédharcai

Az ünnepi könyvhét zsidó témájú könyveiből adunk egy válogatást: