Összesen 1,299 találat (1101 - 1120) : Sándor Anna.
Dr. Laszlo Petrovics-Ofner: Gyökere a trauma és a félelem
Erdős Ferenc: A bal se jó
Gadó György: Nem csak egy könyvről van szó
Báron György: Szól a kakas már…
A Század Nagy Fotográfusa
A magyar-zsidó képzőművészet létformái
Szegő György: A modernizmus mint vizuális nyelv, … Tovább »
A jeles tudósra egy előadásának szövegével emlékszünk, amely 1992-ben hangzott el a Múlt és Jövő folyóirat egyik rendezvényén.
1919-ben, a kommunizmus bukása után a Múlt és Jövőt, mint havi folyóiratot, a kormány megszüntette. Azonban valami különös okból – amit ma nem … Tovább »
Komoly megrendüléssel olvastam a Szombat májusi számát: az ÁEH-dokumentumokat feltáró cikk nyomán régi emlékek tolultak fel bennem. Mivel az ott említett „cionista métely terjesztője”, néhai Richtmann Mózes professzor (az igaz emléke áldott legyen) köztudottan kedvenc mesterem … Tovább »
A Dohány utca zsinagóga felavatásán
Lösonó tajvó tikoszévu! Újév napját már a megújult templomban köszönthetjük. Elkészült végre a házunk! Európa legnagyobb zsinagógája. Budapest egyik látványossága, a magyar zsidóság szimbóluma. Ha még nincs is minden ízében … Tovább »
Sós Endre a második világháború előtt, már fiatal korától a magyar zsidóságnak élt. Mindig volt szerepe a magyar zsidó életben, például fiatal korában a Budai Zsidó Hitközség titkára volt. Állandóan zsidó kultúresteket rendezett, és nyíltan harcolt a fasizmus ellen. Könyvei … Tovább »
Figyelembe véve a nyári szünetet (lapunk legközelebb szeptemberben jelenik meg), ezúttal több olvasnivalót kínálunk a rovatunkban megszokottnál, melyek egy része nagyobb elmélyülést kívánó, tudományos igényű judaisztikai munka, más részét viszont nyugodtan magunkkal vihetjük … Tovább »
Lasik figyelmeztetése ellenére
Mottó:
„Ha két zsidó egy talleszt talál – kié legyen a tallesz? Azé-e, aki először megpillantotta, vagy azé-e, aki felemelte? Próbálják csak meg önök ezt a kérdést megfejteni! (…) Lasik (…) már régen elfeledte a tanító botját s … Tovább »
(Viták, viszályok a rabbikarban)
Körülbelül egy hónappal ezelőtt a magyarországi rabbikar 9:1 arányban olyan döntést hozott, melynek értelmében Raj Tamás főrabbi többé egyetlen magyarországi zsinagógában sem gyakorolhatja hivatását.
A döntés valószínűleg egyedülálló … Tovább »
A Magyar Nemzet című napilap tudósítása szerint (1996. március 16., 5. oldal) Torgyán József úgy nyilatkozott a március 14-én megtartott budapesti nagygyűlésén, hogy – idézem a lap közlését – „miközben vidéken éheznek a gyerekek, a főváros XII. kerületében elitiskolát … Tovább »
Beszélgetés Csorba László történésszel
Mit kell tudni Sós Endre „előéletéről”?
Jó tollú újságíró volt, kezdetben rendelkezett tekintéllyel mind a szélesebb nyilvánosság, mind a zsidóság köreiben. 1957-ben lett a hitközség elnöke, olyan emberként, aki nem kompromittálódott … Tovább »
Az alábbiakban olyan ״jelentéseket” mutatunk be, amelye- két a hitközség 1957 és 1965 között fungáló vezetője, Sós Endre írt az Állami Egyházügyi Hivatal illetékeseinek. A levelezés bemutatásával természetesen nem az volt a célunk, hogy lejárassunk egy embert, aki már nincs az … Tovább »
1996. március 18-a és 20-a között a Bálint Zsidó Közösségi Házban került sor a konferenciára.
Előadásai ha nem is adtak, nem is adhattak egyértelmű definíciót – sokféleségükkel, az általuk felölelt kérdéskörök nagyságával jól érzékeltették, hogy a jelenség igen … Tovább »
A „zsidó-magyar irodalom” fogalmának felvetése sohasem volt pusztán irodalmi és irodalomtörténeti kérdés: mindig a magyar zsidóság asszimilációjának és történelmi-kulturális identitásának ügyét érintette, és annak függvényében kapott értelmezést, hogy valaki helyeselte, … Tovább »
Beszámoló a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 1996. márciusi tisztújító közgyűléséről
Az egybegyűlteket Simonyi Péter ügyvezető elnök üdvözölte és bemutatta a sokak számára ismeretlen Jankovits Tibor ügyvédet, akit a levezető elnöki funkció ellátásra kért föl. … Tovább »
Talán huszonöten lehetünk a világ négy sarkán, akiknek a kettős évforduló eszébe jutott.
Emlékeznem és emlékeztetnem kell rá. Költő volt, aki rövid útján is jelentős életművet hagyott ránk; mindannyiunk vesztesége lenne, ha végképp megfeledkeznénk róla.
Mérhetetlenül … Tovább »
Csehovtól tudjuk, hogy az író feladata kérdéseket feltenni és nem megoldásokat találni. Vajon mi vállalkozhatunk-e itt többre? Aligha. Az elmúlt hónapokban sokat töprengtem a magyar-zsidó irodalom fogalmán. Eszembe jutott az a szellemes megállapítás, amit az Újság című lap … Tovább »
„Mezítlábasok” – így nevezte magát (pontosabban: így nevezte őket Wahrmann Mór) az a kis csoport, amely 1890 körül zsidó részről mozgalmat indított a recepció kivívására, amely szervezte és maga is végezte a propagandát – persze a magyar liberális politikával való szoros … Tovább »
A „német szellemiség” kihívása
Személyes felelősség terhel a Hernádi Miklós és Földényi F. László, valamint Márton László között a Szombat hasábjain zajló, rosszízű polémiáért. Hagy kár, hogy a résztvevők kíméletlenül vagdalkoznak, holott szellemi életünk lényeges … Tovább »
A Mazsihisz képviselő-testületi ülése
Az írásba foglalt napirend szerinti nyitóima elmaradt. És majdnem elmaradt e tudósítás is, ugyanis Heisler András budapesti küldött a következőt javasolta: „Tekintettel arra, hogy éles viták is lesznek, ne széles körű nyilvánosság … Tovább »
Jeles folyóiratuk 1995/10. száma a hamburgi Der Spiegel nyomán cikket közölt a volt NDK politikai rendőrségének a zsidósággal kapcsolatos tevékenységéről, illetve a nyugat-németországi antiszemita megnyilvánulások körüli provokatív szerepéről. A cikk (már a címével is) … Tovább »