Összesen 1,332 találat (201 - 220) : Sándor Anna.
Életének 72. évében, 2021. július 21-én, szerdán meghalt Kántor Péter, Babérkoszorú- és József Attila-díjas költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja, közölte a hírt kiadója, a Magvető.
“Kántor Péter 1949. november 5-én született Budapesten. A Radnóti … Tovább »
Éljük át újra! szlogennel idén öt helyszínen rendezik a Zsidó Kulturális Fesztivált augusztus 22. és 30. között Budapesten.
Öt helyszínen több mint húsz programot kínál a fesztivál, idén új helyszín a Rumbach utcai zsinagóga – mondta el Kunos Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek … Tovább »
Ha valaki az 1900-as években a Lipótvárosról beszélt vagy írt, beszélgetőtársa vagy olvasója a kontextusból automatikusan kiértette, vajon az illető a főváros V. kerületére gondolt, vagy a fővárosi zsidó nagypolgárságra, amelynek e kerületnév évtizedek óta metaforájává vált.
Genetikai elméletek
Történész szerzőnk a zsidók sikerességének különféle magyarázatait tekinti át négyrészes sorozatában.
Természeti magyarázatok
A zsidó–nem zsidó egyenlőtlenségek legtöbb magyarázata társadalmi okot nevez meg. Először azonban azokat az érdemelvű … Tovább »
Tanulmányom központi alakjai nők. Különböző életkorúak, társadalmi helyzetűek, más és más életúttal a hátuk mögött, vidékiek és Budapestiek egyaránt. Vannak közöttük, akik „törvénytelenül”, leányanya gyermekeként látták meg a napvilágot, vannak, akik csonka családban … Tovább »
Szerzőnk egy kevéssé ismert epizódot, a cionista ellenállók által 1944-ben létesített budapesti bunkerek történetét mutatja be. Ezek, szándékaik szerint egyszerre lettek volna az embermentés és a fegyveres ellenállás fészkei.
Aki a német megszállás alatti németekkel- és … Tovább »
Nem az egész, hanem a részletek könyve Nádas Péter monumentális memoárja, a Világló részletek, melynek alcíme is beszédes: Emléklapok egy elbeszélő életéből.
Mindkét cím hangsúlyozza, hogy a vállalkozás nem az egészet célozza, hanem magától értetődőnek tekinti a töredékességet. … Tovább »
Ki, mikor, hol és mit tudhatott a holokausztról, illetve milyen információk jelentek meg a hazai sajtóban – a zsidó sajtót is beleértve – a zsidóság kiirtásának kiteljesedéséről?[1] Grünvald Fülöp 1942-es és 1943-as esztendőről szóló összefoglalója nem jelenhetett meg a korabeli … Tovább »
Hargittai István és Komoróczy Géza a minap megjelent Jeremiás nyomában című beszélgetés-kötetükben beengedik az olvasót legintimebb személyes terükbe. A kötet Komoróczy Géza életét és pályáját mutatja be, de Hargittai István életeseményei is fel-felbukkannak benne.
Az … Tovább »
Belső viták a Dob utcai ortodoxiában
Levelet írt az ortodox hitközség (MAOIH) hét személyisége (köztük egy korábbi elöljáró és egy alelnök) Deutsch Róbertnek, a MAOIH márciusban megválasztott elnökének, majd kilencen hasonló célból látogatást is tettek nála.
Levelükben … Tovább »
Krassó Sándor, egykori pécsi zsidó cserkész visszaemlékezése.
Az emlékezethez, mint egy mozaikképhez a kisebb és nagyobb kődarabok, mindannyiunk története hozzájárul, ha a legkisebb színes üveg vagy kavics hiányzik a kép nem teljes, nem komplex egész. A magyar zsidó cserkészet … Tovább »
A MAZSIHISZ-BZSH úgy döntött, hogy a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközségnek (MAOIH) Wesselényi utcai gimnáziumi osztályainak megszüntetése után azokat a diákokat, akik ezt kérik, átveszik a Scheiber Sándor Gimnázium osztályaiba.
Teljes közleményük így szól:
“A … Tovább »
Az 1960-as évek elején új szelek kezdtek fújni és ennek voltak szervezeti alapjai is. Az 1950-es évektől vezetett „cionista” és zsidó ügyekkel foglalkozó dokumentumokat rendezték, a dossziék áttekintése után megállapítva, hogy az eltelt évek során a cionista vonalon folytatott … Tovább »
Poroszló és Heves megye zsidóságának deportálása 1944-ben.
1944 tavaszán, megkezdőtek a zsidóság megsemmisítésének az előkészítései. Március 31-én elrendelték a sárga csillag viselését, április 16-án elrendelték a zsidók vagyonának zár alá vételét, április 21-én … Tovább »
Dicsérni jöttem a bonyhádi zsidókat, nem temetni.
A krematóriumok felszálló füstjét nem lehet eltemetni, 77 év után sem.
Egy túlélőjük, Eisner János írta:
„A kétszázötven év alatt, mióta itt éltek sok tízezer zsidót neveztek „bonyhádi zsidónak”!
Volt közöttük: … Tovább »
A költészet napján olvashatják interjúnkat Zoltán Gábor íróval, a Szép versek 1944 – Abszurd antológia szerkesztőjével.
Szép versek 1944: ezzel a címmel jelent meg Zoltán Gábor új kötete. A 2016-os, nagy visszhangot keltő Orgia és a 2018-as Szomszéd után ismét a vészkorszakot … Tovább »
Mi történne, ha felfedeznénk egy olyan szöveget, amely a Tóra alapjául szolgáló egyik mű lehetett? Amelyből később valaki megalkotta Mózes 5. könyvét – amelyet a hagyomány Istennek és Mózesnek tulajdonít? Lehet, hogy ez történik éppen. Biró Tamás, az OR-ZSE tudományos rektorhelyettese … Tovább »
A mankótörő Winter család élete és hagyatéka.
Bátran kijelenthetjük, hogy a pöstyéni fürdő által elhíresült Winter család életútja 1836-ban kezdődött, Winter Sándor világra jövetelével. A tardoskeddi szegény zsidó családba született fiú hamar tanújelét adta talpraesettségének, … Tovább »
A hírhedt törvény már azért sem volt “nulladik zsidótörvény”, mert “kizárólag a zsidóság egy töredékére irányult” – állította a Kossuth rádió műsorában Újváry Gábor, a Veritas Intézet vezető történésze. Ha az állítás a magyar nyelv szabályai szerint önmagában … Tovább »
Tanácsköztársaság, 1919 – A “zsidóuralom” legendája.
Részlet a szerző Rosszfiúk világforradalma – Az 1919-es magyar Tanácsköztársaság története című könyvéből, mely a Jaffa Kiadónál jelent meg:
A harsány „konjunktúrakommunistává” lett Bokányi nem volt zsidó, … Tovább »