Dr. Esztergár Lajos 1944. évi polgármesteri tevékenységének megítéléséhez

2020. január 28-án tartotta Pécs város közgyűlése ez évi első ülését, amelyen a napirend után Bognár Szilvia alpolgármester megemlékezett a második világháború történetének legsötétebb … Tovább »

Nemrég, november 13-án volt 175 éve, hogy több mint fél évszázados küzdelem után V. Ferdinánd szentesítette a magyar nyelv államnyelvvé tételéről szóló törvényt. Az 1844. évi II. törvénycikk kimondta, hogy ezentúl az országgyűlés és a törvényalkotás nyelve magyar, az ország … Tovább »

Az alábbi beszélgetés Vekerdy Tamással néhány hete készült, és három nappal ezelőtt – az akkor már nagyon legyengült interjúalany helyett – a felesége küldte vissza a javított változatot. Könnyen lehet, hogy a tegnap elhunyt író, pszichológus  életében ez volt az utolsó interjú. 

Nemrég … Tovább »

Molnár Kálmán (1881-1961) a 20. századi polgári magyar alkotmányjog-tudomány legjelentősebb művelői közé tartozott.

Közel fél évszázadig tartó pályafutása során az Egri Érseki Joglyceum (1907-1925), a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Kara (1926-1946), … Tovább »

Martin Gilbert[1] brit történész egy egész könyvet[2] szentelt a vészkorszak idején üldözötteket mentő igaz embereknek. Az alábbiakban a Magyarországgal foglalkozó fejezet első részét közöljük.
A magyar állami felelősség leszögezése, a társadalmi közöny és a deportáltak … Tovább »

A Mazsihisz elnöke a 2019-es évet a „Közösségek évének” hirdette meg. Egy jó ötlettől vezérelve született meg az elhatározás, mi is csatlakozzunk ehhez a programsorozathoz egy konferencia megrendezésével.

Ja, hogy ki az a „mi”? Az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem … Tovább »

A haladó/neológ rabbiság útkeresése a 19-20. század fordulóján.

Az 1917-ben a cári Ororszország összeomlását követő káoszban fegyveres puccsal hatalomra jutott Lenin messze hangzó első szava a béke volt. Amikor Breszt-Litovszkban vállalta a vesztes békét, azt tette, amire mindenki vágyott Közép-Európában és Magyarországon is: rövid úton kivezette … Tovább »

Löw Immánuel (1854–1944) korának egyik legnagyobb tudósa volt: nemzetközi hírű orientalista, művelődéstörténeti író, vallástudós és botanikus. Életpályája egybeesett a magyar zsidóság felemelkedésével, virágzásával és tragédiájával. Kéziratos hagyatéka máig jórészt feldolgozatlan.

Az 1919-es proletárdiktatúra mítoszokon innen és túl.

Az 1917-ben a cári Ororszország összeomlását követő káoszban fegyveres puccsal hatalomra jutott Lenin messze hangzó első szava a béke volt. Amikor Breszt-Litovszkban vállalta a vesztes békét, azt tette, amire mindenki vágyott … Tovább »

A tizenhárom éves Arányi György buzgón készült a bár micvójára, ahogyan minden vele egykorú zsidó gyerek, ám a történelem közbeszólt: 1944. március 19-én bevonultak Magyarországra a németek, s a március 26-ra szervezett esemény elmaradt.

A Tóra elé járulás fennkölt, … Tovább »

“Kun Dezső ünnepélyes elnöki beiktatása a Páva-utcai templomkörzetben.[i]

A Páva-utcai körzet választmányi ülésén múlt csütörtökön iktatták be ünnepélyesen a körzet új elnökét, Kun Dezsőt, a Pesti Izraelita Hitközség, a Pesti Chevra Kadisa, a Pártfogó Iroda képviselőinek, … Tovább »

A Mazsihisz folyamatosan frissülő ajánlójából megtudhatják, hogy idén hol és mikor lesznek a különböző hanukai rendezvények. Ami mindenütt közös: a gyertyagyújtás, a fánk és a buli!

A Hanuka idén december 3-tól december 10-ig (a zsidó naptár szerint kiszlév 25-től tévét … Tovább »

Negyven magyarországi és határon túli közintézményben, megyei könyvtárakban, múzeumokban, egyetemeken és más kutatóhelyeken lesz elérhető a világ legnagyobb digitális videóinterjú-gyűjteménye.

A Dél-Kaliforniai Egyetem (USC) Soá Alapítványának Vizuális Történelmi … Tovább »

Új, szándékuk szerint hiánypótló oktatási intézményt hozott létre a BZSH-Mazsihisz Külkereskedelmi Szakgimnázium néven.

Az iskola forma szerint a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) keretei között működik, és nem gimnázium, hanem szakképzést (OKJ) nyújtó iskola. Érettségivel … Tovább »

Október 3-án a Magyar Tudományos Akadémia zsúfolásig megtelt dísztermében mutatták be az érdeklődőknek A magyarországi zsidóság története című 148 oldalas, gazdagon illusztrált tankönyvet. A kötet fejezeteit öt kiváló történész írta, a szerkesztési feladatot pedig Róna … Tovább »

Honnan jön a zseni?

Wisinger István könyvének – Egy elme az örökkévalóságnak – a Neumann János családi eredetéről és gyerekkoráról szóló fejezetét közöljük az alábbiakban az Athenaeum kiadó engedélyével:

 
A Neumann család
Neumann János Lajos 1903. december … Tovább »

 A trójai faló, 1944. március 19.
„Minden értünk vérző magyar a mi véráldozatunkat csökkenti…”
Dr. Edmund Veesenmayer, 1943. december 10.[1]

A német megszállás előzményei

Olaszország kiválása a háborúból és a keleti fronton zajló, nem éppen szerencsésen … Tovább »

Vajda Károly, az intézmény új rektora közleményben számolt be az egyetemen bevezetett új intézkedésekről. A legfontosabb fejlemény két, a honi zsidó közéletben ismert tudós/oktató bevonása az egyetem keretei közé.

Az új rektorhelyettes az ELTE hebraisztika szakán (is) végzett … Tovább »

Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017

Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.

Száz … Tovább »