Összesen 265 találat (21 - 40) : Sándor Anita.
1913. július 9-én született Scheiber Sándor, az Országos Rabbiképző Intézet egykori igazgatója. Ebből az alkalomból vizsgálja meg Biró Tamás a néprajz és a bibliatudomány viszonyát Scheiber Sándor munkásságában, és általában, a Rabbiképző elmúlt 145 éve során.
A néprajztudománynak … Tovább »
Egy emlékem Magyar Bálint akkori oktatási miniszterhez kötődik. Irodájában, a bejárati ajtóval szemben lógott egy festmény, amely ükapját, a nemesi származású Szemere Bertalan miniszterelnököt ábrázolta. A kép alsó sarkába egy fotó volt betűzve, rajta Bálint édesanyja sárga … Tovább »
Savuot ünnepére készülve több cikk is megjelent a Szombat oldalán. Németh Zoltán a Tóra isteni eredetének tudományos bizonyítására tett kísérletet, míg a Mazsihisz oldaláról átvett rövid összefoglalás már a címében is – többek között – a tóraadás ünnepeként mutatja … Tovább »
Pap Károly egyike azon magyar szerzőknek, akik szinte teljesen kiszorultak az irodalmi kánonból. Ha meg is említődik a neve, akkor is az „elsüllyedt” írók közé sorolják.[1] Pap saját korában azonban ígéretes szerzőnek számított.
Írói pályája az Est-lapoknál indult, … Tovább »
30 éve halt meg Schwartz Sándor/Tisbi Illés/Isaiah Tishby, a világhírű, erdélyi magyar születésű kabbalista és irodalmár. Fiatal korában az erdélyi zsidóság története, a cionizmus és a versek foglalkoztatják. Publikációiban ekkor még a Tisbi Illés[1] nevet használta. Később … Tovább »
Látott Ön már Életfát[1]? Hogy mi az? Ez mára sokaknak, kétségtelenül magyarázatra szorul. Az Életfa ( עץ חיים) itt, a Tóratekercs pergamenjét tartó két fából készült rudat jelöli. A Tórát így is szokták nevezni. A Tóra tanulás intézményei, gyakran vették és veszik … Tovább »
2022. október 18-án Dr. Frank Baron előadást tartott az Eötvös Tudományegyetem Germanisztikai Intézetében. Az amerikai Kansasi Egyetem nyugalmazott professzora a nemrég megjelent könyvét, „Az Auschwitzi jegyzőkönyv és Budapest, 1944”[1] című művét mutatta be a hallgatóknak.
Kedves … Tovább »
1946. július 16-án gyászünnepségre gyűlt össze Pápa maradék zsidósága. A gyásznapról az Új Élet is tudósított, kiemelve, hogy a közös gyász egyesíti a túlélő zsidóság különböző csoportjait. „Nincs cionista, nincs asszimiláns, neolog, orthodox, vagy haszid, mind egyformán … Tovább »
Hogyan ért véget a holokauszt? A történelemtankönyvekben – és talán a köztudatban is – a felszabadítással, hazatéréssel. A történész azonban tovább kíséri a túlélőket az útjukon, hiszen a holokauszt olyan megrázkódtatást jelentett, amely sok szempontból kihatott a további … Tovább »
“Színházi előadások, két ősbemutató, koncertek, fotókiállítás és filmpremier – összművészeti kavalkáddal várja nézőit a 20. Spinoza Zsidó Fesztivál szeptember 8. és 19. között” – szól a fesztivál sajtóközleménye.
“A fennállásának 20. évfordulóját ünneplő … Tovább »
Az elmúlt időszakban sokan sokféle megközelítésből írtak a Szombat hasábjain és honlapján a női Tóra-olvasás kérdéséről. Mégis úgy érzem, hogy a legfontosabb dolog elsikkad az ügyben, emiatt is csatlakoztam végül a megszólalók sorához, titkon bízva abban, hogy egy másik síkra … Tovább »
Benda Iván fotográfussal beszélget Sós Csaba
Önt Jeruzsálem fotográfusának nevezik.
Büszke vagyok erre, mert Jeruzsálem a kedvenc témám. Mondhatnám azt is, amikor Jeruzsálemben vagyok, úgy érzem otthon vagyok. 2019-ben jártam ott utoljára, a Covid járvány a kezdete … Tovább »
Emlékséta Bonyhádon
„Élt Bonyhádon egy nép, de hogyan? Tudta, hogy 1820-ban ők adták a lakosság 34,6%-át? Mi az, hogy kóser? Miért kovásztalan a macesz? Rituális fürdő Bonyhádon? Postagalamb, mint megrendelő? Mindezekről és sok másról hallhat, ha részt vesz a Sétán!”
Vázlatos áttekintés
A második világháború véget ért, de az európai átmeneti és a ciprusi táborokból csak kevesek nyertek bebocsátást Erecbe. Izrael Állam alapítása után megnyílt az ország az alijázók előtt.
1949 februárjától 1953 novemberéig követem a magyarországi … Tovább »
Benedek Marcell és kiadatlan regénye, a Falusi Lipótváros
Benedek Marcell (1885-1969) a 20. századi magyar irodalom- és színháztörténet kiemelkedő személyiségei közé tartozott.[1] Irodalmi hagyatékában maradt fenn az 1918 késő nyarán, kora őszén befejezett, ám kiadásra … Tovább »
A negyed neve
Új Lipótvárost számtalan becenévvel illetik manapság. A legszerényebb a falu, mely abból indul ki, hogy itt sok ember ismeri egymást, és azt feltételezi, hogy e közösség zárt. Ám nincs fala, sem szó szerint, sem pedig átvitt értelemben, teljesen nyitott, tehát nem … Tovább »
Hargittai István és Komoróczy Géza a minap megjelent Jeremiás nyomában című beszélgetés-kötetükben beengedik az olvasót legintimebb személyes terükbe. A kötet Komoróczy Géza életét és pályáját mutatja be, de Hargittai István életeseményei is fel-felbukkannak benne.
Az … Tovább »
Mi történne, ha felfedeznénk egy olyan szöveget, amely a Tóra alapjául szolgáló egyik mű lehetett? Amelyből később valaki megalkotta Mózes 5. könyvét – amelyet a hagyomány Istennek és Mózesnek tulajdonít? Lehet, hogy ez történik éppen. Biró Tamás, az OR-ZSE tudományos rektorhelyettese … Tovább »
Tanácsköztársaság, 1919 – A “zsidóuralom” legendája.
Részlet a szerző Rosszfiúk világforradalma – Az 1919-es magyar Tanácsköztársaság története című könyvéből, mely a Jaffa Kiadónál jelent meg:
A harsány „konjunktúrakommunistává” lett Bokányi nem volt zsidó, … Tovább »
1921. március 15-én, pontosan száz éve született Ferenczfalvi Kálmán, a Világ Igaza kitüntetés birtokosa. Alább lányának, Ferenczfalvi Évának apjára emlékező írását közöljük.
A történet hőse édesapám, Ferenczfalvi Kálmán több mint 2000 zsidó életét mentette … Tovább »