Befejező rész – Anyám

Anyám alacsony volt. Kissé törékeny termetű, fejét feketébe hajló, enyhén göndörödő, csigás barna haj keretezte. Egyszerű, szép arcának szelíd mosolyában fogai fehér gyöngyként ragyogtak.

Kislány koráról keveset mesélt. Édesanyja, Fischer … Tovább »

Pályatársai, tanítványai, egyben tudós-barátai grandiózus Festschrifttel köszöntötték fel az idén 70 éves Gábor Györgyöt. Fenyves Katalin és Vörös Kata szerkesztésben 37 szerző 34 tanulmány-üzenetet fogalmazott meg.

Nehéz műfaj egy ilyen tisztelgéskötet, különösen … Tovább »

I. rész
A Fischerek kiterjedt családja bonyhádi, neológ zsidó volt. Szegény, ronggyal-tollal- ócskavassal házalók, vásározó kereskedők, fuvarosok, földművesek, gyári cipészek.

A nők a háztartás és gyermeknevelés mellett fodrászok, paróka gondozók, manikűrösök, lámpaernyő … Tovább »

Schőner Alfréd főrabbi, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem volt rektora kapta idén a Scheiber Sándor-díjat a zsidó tudományosságnak és oktatásnak szentelt életútjáért, rabbinikus tevékenységéért, valamint a történelmi egyházak közötti dialógus kialakításáért végzett … Tovább »

“Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc az emancipáció okán vált fontossá a zsidók körében, viszont az egyenjogúsítás a kiegyezés keretében valósult meg. Ekkor bontakozott ki az izraelita 48-as részvétel történeti emlékezete” – Dr. Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek … Tovább »

Az istenhit jelentősége a holokauszt túlélésében – Kardos Klára: Auschwitzi napló

Kardos Klára (1920-1984) a holokausztirodalom egyik alkotója. Emlékirata a holokausztirodalom egyik különleges darabja, mivel 14 éves korában a zsidó felekezetet elhagyva katolikus hitre tért és … Tovább »

Nagy a sürgés-forgás a Rumbach Zsinagóga háza táján. Ifjúsági Istentisztelet és Rumbi Tanház néven bontogatja szárnyait két fiatal szervezet. Ellátogattunk hozzájuk, és megosztjuk élményeinket olvasóinkkal.

Hatalmas meglepetésben volt részem péntek este a Rumbach Zsinagógában. … Tovább »

Tibori Szabó Zoltán történésszel, holokauszt-kutatóval a Transtelex számára Korpa Tamás készített hosszú interjút. Az erdélyi zsidósággal kapcsolatos kutatásairól is mesélt, melyet az alábbiakban idézünk:

Árnyékos oldal című kötetedben vizsgálod a második világháború … Tovább »

Budapesten született 1956-ban. Édesanyját Lichtenwörth-be deportálták, onnan jött vissza, apja  a munkaszolgálatot élte túl. Pulitzer-emlékdíjas újságíró, történész. A Beszélő, majd a Népszabadság szerkesztője, jelenleg a HVG munkatársa, a Mozgó Világ kolumnistája. Több … Tovább »

A Budapesti Zsidó Hitközség 2023. november 30-án tartotta meg első közgyűlését a választások óta. A több mint hat órán tartó eseményt Mester Tamás, a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke nyitott meg. Radnóti Zoltán főrabbi, a BZSH Rabbiság igazgatója nyitóimájával folytatódott … Tovább »

Bíró Eszter énekesnő-színésznő lett a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) művészeti vezetője, aki a munkájában három fő irányt szeretne megvalósítani: a fiatalok megszólítását, a közösség passzív részének bevonzását minőségi kulturális programokon … Tovább »

Szalai Miklós véleménycikkének a címe egy implicit és egy explicit állítást is tartalmaz. Implicit módon azt, hogy a magyar zsidóság válságban van, explicit módon pedig azt, hogy ez teológiai jellegű. Gondolatmenetemmel az előbbi ellen implicit, az utóbbi ellen explicit formában érvelek.

Szalai … Tovább »

A magyar zsidó iskolarendszer nagyobb elérésű intézményei nem rossz helyek, rengeteg nagyszerű dolgot csinálnak, de azt, hogy milyen zsidó ismereteket milyen céllal szeretnének átadni, még mindig nem tudjuk, bő harminc év után sem. Arra a kérdésre kéne ugyanis valamiféle válasz, … Tovább »

Tiszafüreden, egyszerű, vallásos zsidó családban nevelkedett. Itt volt 37 évig könyvtáros, ebből kilenc évig igazgató. Munka mellett szerzett három diplomát és doktori címet.

Okleveles könyvtáros, népművelő, történelemtanár, az OR-ZSE Liturgia Tanszék – egyetemi adjunktusa, … Tovább »

1913. július 9-én született Scheiber Sándor, az Országos Rabbiképző Intézet egykori igazgatója. Ebből az alkalomból vizsgálja meg Biró Tamás a néprajz és a bibliatudomány viszonyát Scheiber Sándor munkásságában, és általában, a Rabbiképző elmúlt 145 éve során.

A néprajztudománynak … Tovább »

Egy emlékem Magyar Bálint akkori oktatási miniszterhez kötődik. Irodájában, a bejárati ajtóval szemben lógott egy festmény, amely ükapját, a nemesi származású Szemere Bertalan miniszterelnököt ábrázolta. A kép alsó sarkába egy fotó volt betűzve, rajta Bálint édesanyja sárga … Tovább »

Savuot ünnepére készülve több cikk is megjelent a Szombat oldalán. Németh Zoltán a Tóra isteni eredetének tudományos bizonyítására tett kísérletet, míg a Mazsihisz oldaláról átvett rövid összefoglalás már a címében is – többek között – a tóraadás ünnepeként mutatja … Tovább »

Pap Károly egyike azon magyar szerzőknek, akik szinte teljesen kiszorultak az irodalmi kánonból. Ha meg is említődik a neve, akkor is az „elsüllyedt” írók közé sorolják.[1] Pap saját korában azonban ígéretes szerzőnek számított.

Írói pályája az Est-lapoknál indult, … Tovább »

30 éve halt meg Schwartz Sándor/Tisbi Illés/Isaiah Tishby, a világhírű, erdélyi magyar születésű kabbalista és irodalmár. Fiatal korában az erdélyi zsidóság története, a cionizmus és a versek foglalkoztatják. Publikációiban ekkor még a Tisbi Illés[1] nevet használta. Később … Tovább »

Látott Ön már Életfát[1]? Hogy mi az? Ez mára sokaknak, kétségtelenül magyarázatra szorul. Az Életfa ( עץ חיים) itt, a Tóratekercs pergamenjét tartó két fából készült rudat jelöli. A Tórát így is szokták nevezni. A Tóra tanulás intézményei, gyakran vették és veszik … Tovább »