Összesen 177 találat (21 - 40) : Rajk András.
A 62 éves korában elhunyt Gyekiczki úttörő jelentőségű munkával írta be magát a magyar zsidóság kutatóinak sorába. A vidéki városok közül Magyarországon elsőként a pápai zsidóságot bemutató korszerű kiállítást láthatta a nagyközönség – ezt követte más városok (Sopron, … Tovább »
Pápa város zsinagógájában 2012-ben mutatták be a város zsidóságáról szóló „Elfelejtett szomszédaink” című kiállítást. Az országos sikert aratott kiállítás anyagát Gyekiczki András állította össze. A kiállítást bemutatták Budapesten, majd külföldön is. Ez volt az … Tovább »
Heisler András köszöntője a Mazsihisz Ros Hasana-i fogadásán.
Shana Tova 5780.
Bonyolultak a zsidó etika illemszabályai. Maimonides mondta, jobb ha „minél többet hallgat az ember”. Szent könyveinkben, például az Atyák fejezeteiben többször találkozunk a hallgatás előnyével, … Tovább »
Tizennyolcmillió forint értékű, közpénzből finanszírozott kiállítás hever a pápai zsinagóga mélyén összetekercselve.
2012. július 15-én nyílt meg először az eredetileg mintegy negyvenhárom, Pápáról elszármazott, a vészkorszak áldozatául esett zsidó család emlékét … Tovább »
A független Izrael Állam 1948-as kikiáltását követő háborúban – melyek során még postagalambok segítették a harctéri kommunikációt – egy halálosan megsebesült fiatal galambász útjára engedi utolsó madarát, különleges búcsúajándékot küldve távoli kedvesének.
A “Csecsemő” … Tovább »
Egy kutya vágtat az utcákon, egy fiú meg utána. Hosszú kötél köti össze őket, ami folyton belegabalyodik a járókelők lábába, akik méltatlankodnak és szitkozódnak, a fiú meg azt mormogja: „Elnézést, elnézést”, újra és újra. Az elmotyogott bocsánatkérések szünetében kiáltozik: … Tovább »
Könyvkiadói szerkesztő volt, legendás – értő, érzékeny – szerkesztő, akihez szerzők sokasága ragaszkodott. Mándy, Füst Milán, Török Sándor, Örkény, Beney Zsuzsa voltak az állandó szerzői, később, a Szépirodalminál Mészöly, Nádas Péter, Eörsi, Nádasdy Ádám, Pályi … Tovább »
Legtöbbször a Normandia-Nyeman című háborús filmet láttam. Legalább hétszer. Akkori kamaszfelosztásunk három kategóriájából – lövöldözős, baszós, kardozós (bocs, de így mondtuk) – az elsőbe tartozott.
Pápán, a II. világháborúban elhurcolt zsidóság életéről szóló kiállítással az történt, ami errefelé szokott. Jól indult mindent, aztán…
A történet kezdete 2012-re nyúlik vissza. Az Elfeledett szomszédaink annak a közel háromezer pápai zsidó lakosnak … Tovább »
„Volt néhány pillanat, amikor tényleg éreztem őt… nem mint anyát, hanem mint emberi lényt. Olyan emberi lényt, aki itt volt a világban.”
David Grossman baloldali, békepárti izraeli író új regénye, az Egy ló besétál a bárba nyugtalanító emlékezés-monológ. Nem kis érzelmi … Tovább »
Alig tíz évvel azután, hogy a deportált zsidók töredéke hazatért a haláltáborok poklából, 1956-ban újabb dilemmák sorával kellett szembesülniük.
Sokadszorra is válaszút elé, megint új életstratégiák kialakítására kényszerültek. Felocsúdni még nem volt idejük, arra … Tovább »
Neumann János – a “Marslakó” – lányának emlékiratai
Emlékiratában Marina von Neumann Whitman beszámol gyermekkoráról, feleleveníti az apjáról őrzött emlékeket. Felvillantja azt a budapesti, művelt, kozmopolita családot, amelyben apja, Neumann János, a modern matematika megteremtője … Tovább »
Gáli József (Gyula, 1930. febr. 10. – Bp., 1981. márc. 5.). író, költő, drámaíró mára feledett alakja a 20. századi irodalomnak, s a hősök panteonjában sem jutott neki hely. Sokszor halt meg, de sohasem jókor.
November 27-én, péntek este szülővárosában, Haifában győzte le a rák az 52 éves izraeli írót, Izrael egyik legsikeresebb kortárs szerzőjét. Gutfreund néhány éve a Budapesti Könyvfesztivál vendége volt izraeli írótársaival, mi is interjúztunk vele A mi holokausztunk magyar megjelenése kapcsán.
Nemes Jeles László Saul fia című, cannes-i nagydíjas filmje képviseli Magyarországot a 2015. évi “legjobb idegennyelvű film” kategóriában az Oscar-díjra nevező bizottság szerdai döntése értelmében – közölte a Magyar Nemzeti Filmalap csütörtökön az MTI-vel.
„A történelem értékelése mindenkinek szíve-joga. Értékítélet kérdése, hogy tömeggyilkosoknak vagy nemzeti hősöknek tartjuk-e 1944 magyar politikai szereplőit. Mindenki jobban jár azonban, ha a történelmi értékelést se alkotmány, se más jogszabály nem írja elő…” – írja legújabb, ma megjelenő kötetének egyik tanulmányában Ungváry Krisztián történész. A Jaffa Kiadónál megjelent, krimiszerűen izgalmas könyvben a szerző az elmúlt száz év történelmi eseményei és figurái között vizsgálódva próbál válaszolni a címben feltett kérdésre.
A Waldsee 1944 című csoportos nemzetközi kiállítás a II. világháborúban meggyilkolt 565 000 magyar zsidónak állít emléket. A soha meg nem válaszolt 1944-es auschwitzi levelezőlapok művészek közreműködésével képeslappá változnak. A projekt 2004-ben indult, újabb és újabb munkákkal folyamatosan gazdagodik. A magyarországi holokauszt 70. évfordulóján 110 művész alkotását állítják ki a 2B Galériában.
Emlékezetközösség – A Szombat körkérdése
Holokauszt-túlélő szülők gyermekeiként, mivel kevés élő rokonuk volt, a „kompresszió törvénye” szerint környezetükből gyűjtöttek maguknak rokonokat, nagybácsikat, unokatestvéreket, nagyszülőket. Ezeknek a gyakran furcsa, bogaras, különc embereknek az volt a közös vonásuk, … Tovább »
