Összesen 1,758 találat (1561 - 1580) : Raj Tamás.
Gadó Györggyel beszélget Szántó T. Gábor
A vastapstól az elszigetelődésig – így foglalható össze elmúlt fél évtizede, amióta megadatott neki a nyilvános közszereplés lehetősége. Bolsevikké szomorú törvényszerűség tette, tudatos demokratává tapasztalatai és az idő érlelték. … Tovább »
Készül a holocaust tagadását büntető törvény • Helyreáll a Helyreállítási Alap? • Módosul a munkaszolgálatosok kárpótlása • Segítheti-e a kormány a németektől várható jóvátétel?
MINT SOK SZOMBAT ESTE, most is benépesül a Garay utca 48. – szinte ugyanazokkal. A 100-120 … Tovább »
Epizódok egy filmszemléből
A fenti címmel filmhetet rendeztek a budapesti Örökmozgóban Surányi Vera szerkesztésében. Az etnikai kisebbségekről, a faji megkülönböztetés hátrányaitól szenvedőkről, az emigrációba kényszerülőkről szóló filmek bemutatósorozatát a budapesti … Tovább »
FRANZ KAFKA ÍRÁSAIT VALAKI HOMÁLYOSNAK és rejtett értelműnek találhatta, ezért értelmezni kezdte azokat. Az, hogy egy műben mi tűnik homályosnak és rejtettnek, meglehetősen viszonylagos. A homály forrása lehet az író írás- művészetének hiányossága, de az olvasó olvasási készségének … Tovább »
Lődi Tamásnak
E CÍMET OLVASVA BIZONYARA SOKAKBAN fogalmazódik meg a kérdés: van-e objektív alapja két, jelrendszerében gyökeresen különböző művészeti ág – az irodalom és a zene – tartalmi szempontok szerint történő összevetésének, bizonyos azonosnak vélt motívumok kimutatásának? … Tovább »
„Az átváltozás” és a zsidó humor
Egy zsidó azt kérdezi a másiktól:
Magát ugye Dávid Goldbergnek hívják?
Igen – válaszolja a másik. Az első erre pofon vágja. A másik elkezd nevetni.
Miért nevet, Goldberg úr? – csodálkozik az első zsidó.
Azért, mert nem is Dávid … Tovább »
Németország és Magyarország volt az a két nagy terület, ahol, szerény kezdetek után, a 19. században a zsinagóga, sajátos építészeti műfajjá vált: más vallásfelekezetek templomaival azonos súllyal jelent meg a városok képében.
Gondoljunk csak a pesti Dohány utcai templomra … Tovább »
A szerkesztő a lapzárta előtti hektikus szerkesztőségi értekezletről hazatámolyog, szatyrában vagy kétszáz kéziratoldal, zsebében a még este, telefonon elérendők listája, fejében a „slussz” kavargó gondolatai, vajon minden fontos téma bekerült-e a lapba, nem sértődik-e … Tovább »
ERNST SCHNABEL Anna Frank-életrajza megemlíti, hogy Anna családfája anyai ágon anyakönyvekben a 17. századig vezethető vissza. A 17. században Frankfurtban a rabbi történetesen éppen Chájim ben Liva volt, a nagy prágai Lőw rabbinak, a Maharalnak a fia. Ha Anna Frank felnőhetett volna, … Tovább »
„Áldassál Te, Örökkévaló Istenünk, a világ királya, aki megszentelt parancsaival és megparancsolta nekünk, hogy meggyújtsuk a Chanukka gyertyát.”
Így hangzik az áldás, melyet, a nyolcnapos ünnep minden egyes napján a gyertyagyújtás előtt mondunk. Az áldás első része … Tovább »
Egy májusi délutánon, a Szombat szerkesztőségi értekezlete idején, svájci sapkás, hetven körüli férfi lépett be a MAZSIKE Garay utca48. alatti emeleti irodájába, két hölggyel az oldalán, akikhez héberül beszélt. A Knopfler nevel mondta bemutatkozáskor, és megkérdezte, szabad-e … Tovább »
A vidéki zsidóság gettósítása előtt egy héttel a németek arra utasították a Budapesti Zsidó Tanácsot, hogy azonnali hatállyal részletes adatokat szolgáltasson a hitközségekről. A Zsidó Tanács azonnal továbbította az utasítást a hitközségeknek, azzal a meghagyással, hogy „felsőbb … Tovább »
A jóvátételi törvények rövid áttekintése a Német Kormány hivatalos közleménye alapján (Brüg 1986. június 12.)
1952. szeptember 10-én írták alá a „Luxemburgi Egyezmény” néven ismert dokumentumot, mely rendelkezik arról, hogy Izrael 1965 végéig 14 részletben 3 milliárd … Tovább »
Az elmaradt német jóvátétel kérdőjelei
A Holocaustot túlélt magyarországi zsidóság nagyobbik része a háború utáni, majd 1956-ot követő években elhagyta szülőföldjét, jelentős számban az amerikai kontinensre, többségük pedig Izraelbe vándorolt ki. Ma Magyarországon … Tovább »
Az Üvegház békésen csillogtatja óriási üvegtábláit az utca nyugodt, napsütéses csendjében.
Az utolsó hetek (…) után szinte megnyugtatóan hat ez a nagy kőfalak közé beékelt kis csillogó ékszer, teljesen néptelen bejáratával. Az ajtón túl (…) egész váratlanul megnyíló … Tovább »
Sz. É.: Megtörtént!
Klezmer: elmúlás és feltámadás
Götz Eszter: Nyár, színház, varázslat
Szegő György: Notesz-rajzok
Somlyó György: Ideális Identitások
Frojimovics Kinga, Komoróczy Géza, Pusztai Viktória, Strbik Andrea: A pesti gettó, 1944. III. rész
Schmelovszky Ágoston: … Tovább »
Egy menyegző klezmer1 nélkül rosszabb volt, mint egy temetés könny nélkül” idézhetjük Yale Strom Az utolsó klezmer című, 1993 végén bemutatott filmjéből. A dokumentumfilm címszereplője, a lengyel Leopold Kozlowski a II. világháború előtt egyike volt Lengyelországban a jiddis … Tovább »
Szerényi Gábor a hetvenes évek végén kis noteszt szorongatott az időközben kiépült metróvonalakon utazva, és rajzolt, rajzolt a lapokra. Az egyre nyomorultabb utasokat, minket, magyar metrózókat, akiknél a legmagasabb az a halál-szám, amelyikből a demográfia karácsonyfáján … Tovább »
Egy szukkoti szokás
Berger István z.1. emlékének
Mózes harmadik könyvében, a 23. fejezet 42. versében a következőket olvashatjuk: „Sátorokban lakjatok hét nap,…”
A Tóra misztikus kommentárja, a Zóhár, így kommentálja ezt a szakaszt: „Jöjj és lásd! Mikor az ember … Tovább »
Az iskolák vezetői bemutatták intézményeiket, szóltak eredményeikről, azonos és eltérő nehézségeikről. Az alábbiakban néhány szülő tapasztalatait és véleményét ismertetjük.
ORBÁN FERENC pedagógus két lánya a Wesselényi utcába jár. Az idősebb a II. gimnáziumot kezdi, … Tovább »