avagy: lehetséges és lehetetlen választások

A magyar állam vezetői tragikus intézkedéseket hoztak 1941 nyarán. Embereket deportáltak a Szovjetunió megtámadása után megszállt – ma Ukrajnához tartozó – területekre, anélkül, hogy bármiképpen is gondoskodtak volna róluk. Ezzel hozzájárultak a Holokauszt első olyan mészárlásához, ahol öt számjegyű volt az áldozatok száma. A magyar vezetők, amikor értesültek a tömeggyilkosságokról, a menekülőket nem engedték vissza az országba. A kamenyec-podolszkiji mészárlást pénteken az Örkény Színház ősbemutatója idézi fel, a hvg.hu pedig egy szintén októberi konferencia előadóit, egy nemrég megjelent, a témát részleteiben feltáró tanulmány szerzőit kérdezte a történelmi háttérről.

Zsidók a békeidők fürdőéletében

A Hamász nem tiszteli a palesztin egységkormány létrejöttekor kötött megállapodásokat, s az iszlamista szervezet továbbra is önkényuralmat gyakorol a Gázai övezetben – jelentette ki Mahmúd Abbász palesztin elnök a vasárnapra virradó éjjel Kairóban, s kilátásba helyezte az együttműködés beszüntetését, amennyiben a Hamász nem változtat a helyzeten.

A KAMENYEC-PODOLSZKIJBAN TÖRTÉNT TÖMEGGYILKOSSÁG ÉVFORDULÓJÁN

Megemlékezés a WJLF-en 2014. augusztus 29-én, pénteken, du. 5 órakor
Hetvenhárom évvel ezelőtt ezen a napon vette kezdetét az ukrajnai Kamenyec-Podolszkijban az a háromnapos bestiális tömeggyilkosság, … Tovább »

Fischer Iván, Fellegi Ádám, Fischer Ádám, Frigyesi Judit, klezmerek és kántorok, továbbá búcsú Reb Zalmantól, J. L. Perec, a jiddis klasszikus egy írása, könyvkritikák…

2014. szeptember 1. és  szeptember 30. közt a Rumbach utcai zsinagógában, a belépés ingyenes.

Vitaindító

Az antiszemiták nem szeretik, ha a zsidó állam és a zsidók megvédik magukat, és harcolnak, állítja Raphael Vago (68 éves), a Tel-avivi Egyetem oktatója, aki szerint aggasztó az európai, így a magyarországi zsidóellenesség, de nincs ok a pánikkeltésre.

Izrael budapesti nagykövete szerint országa nem háborúzik a palesztin nép ellen, az iszlám vallással, csakis az Iszlám Dzsihád, a Hamász, a terror ellen veszi fel a harcot. “Mi vagyunk az áldozat” – jelentette ki Ilan Mor hétfőn Debrecenben, a város főterén rendezett, Békét a világnak, békét Izraelnek! címmel meghirdetett demonstráción.

A külföldi újságírónak át kell esni egy kihallgatáson…

A Gondolj rám! szép, vidám film lesz a halálról. De kell-e humor egy halálos betegségről szóló filmbe? Egyáltalán hány nézőre számíthat ma egy magyar mozifilm? Kern András 44 éve játszik a Vígszínházban, és most 18 év után újra filmet rendez. A Gondolj rám! forgatásán jártunk.

A Budapesti Zsidó Hitközség a leginkább Zoltai Gusztávhoz köthető Schwezoff Dávidot választotta meg új ügyvezető igazgatójává.

Beszélgetés Roskó Gáborral 

 A ’90-es években indult sorozata az ÉS-ben „Roskó Gábor állatkertje”címmel, ami 2001 körül lezárult, de állatos rajzai a mai napig születnek. Antropomorf, kosztümszerű ruhákba öltöztetett állatai valójában emberek és roppant talányosak. … Tovább »

Nem lesz gőgös szívem, szemeim nem lesznek nagyravágyóak – rabbivá avatták Szerdócz Ervint.

Az olasz fronton harcoló magyar zsidók a sajtó hasábjain[1]

Fischer Iván A Vörös Tehén című operáját a Vígszínházban láthatja a közönség június 23-án, hétfőn és 24-én, kedden.

Június 21-én, szombaton lesz éppen 70 éve, hogy Budapest zsidónak nyilvánított lakóinak, azaz közel 200 ezer embernek néhány nap leforgása alatt 2000 kényszerlakhelyül kijelölt, kanárisárga-csillaggal megjelölt házba kellett költöznie. Az OSA Archívum több, mint száz egykori csillagos ház előtt szervez megemlékezéseket és városi sétákat. A szombati megemlékezés előtt a Gláser Jakab Emlékalapítvány sétáján vettünk részt, egy a zsidósággal kapcsolatban keveset emlegetett környéken, a Józsefvárosban. A rengeteg új információ mellett egy titkos zsinagógát is felfedeztünk.

Az újra-felfedezett írónő: Szenes Erzsi