A külső Józsefváros néhány utcájában, ezen a nagyon szűk területen, egy számomra korábban alig ismert zsidó női életmód, életstratégia öltött alakot.

„Az utcán járkáltak fegyverrel, nem szaroztak.

Ha valahol vész volt, abban a pillanatban lőttek. Ezek ilyen vagány zsidók voltak.

Sokakat hazavágtak és lerendeztek.”

Józsefváros (és egy-két pesti kerület) zsidó népessége a 20. század közepéig

Nemes Jeles László első filmje, a Saul fia elnyerte szombaton a francia Francois Chalais-díjat is a 68. cannes-i filmfesztiválon, ahol előzőleg megkapta a nemzetközi kritikusok díját. A nemzetközi sajtó hat filmet tart esélyesnek az Arany Pálmára, köztük a magyar filmet is.

Szabadság?! – Szabadságértelmezések szabadon egy éjszakán át

Meghívó a Katona József Emlékházba az Előadások a kecskeméti zsidóság történetéről című rendezvényre 2015. május 28-án (csütörtökön) 14 órára

Faludy György Pokolbéli víg napjaim című remek önéletrajzában azokról a kapcsolatairól számol be, amelyek említésre méltó módon befolyásolták kalandos életét.

Napjainkban újra szóba került a halálbüntetés. Érdekes lehet végigkísérni, hogy a Tórában hangsúlyosan megjelenő büntetést hogyan és miként formálta a halácha. Ezzel párhuzamosan meg kell vizsgálnunk az élet védelmét szolgáló haláchikus forrásokat is.

Váratlan, kétharmados arányban nyert a Mazsihisz rendes tisztújításán Heisler András, akinek megbízatása négy évre szól. Részletes tudósítás.

Mindig sejtettem, hogy valami másra is utal az a szociológiainak képzelt ideológiai kategória, amelyet úgy emlegettek egyes határon túli magyarsággal foglalkozó budapesti kutatók, hogy az erdélyi zsidóság egy “kisebbség kisebbsége” lenne.

Nicolas Roth (Róth Miklós) visszaemlékezése Tizenhat évesen Auschwitzban címmel jelent meg. A kiváló memóriával megáldott, ma is Párizsban élő szerző már a világháború befejeződése után jegyzeteket készített az iszonyatos megpróbáltatásról, amin keresztülment, de csak fél évszázaddal később írta meg az emlékeit. Bepillantást nyújt a tábor mindennapjaiba, megörökíti a „munkával történő megsemmisítés” borzalmas mechanizmusát. Pontos, eddig csak töredékesen ismert képet rajzol Auschwitz belső, emberi viszonyairól. A könyv Pelle János fordításában, a Debreceni Zsidó Hitközség és a Merkava Kiadó gondozásában jelent meg.

Beszélgetés Závada Péterrel

Az emberiség történetének legtragikusabb időszakként emlékezett a holokausztra a népirtás emléknapján, csütörtökön Budapesten, a Páva utcai emlékközpontban az Amerikai Egyesült Államok nagykövete.

Colleen Bell (képünkön) úgy fogalmazott: emlékezni kell ezekre az … Tovább »

A 68. Cannes-i Filmfesztivál hivatalos versenyébe (Sélection officielle – Compétition) kapott meghívást Nemes Jeles László Saul fia című első játékfilmje. Párizsban ma délelőtt a szervezők bejelentették a május 13-án kezdődő cannes-i filmfesztivál hivatalos programját.

”  A múltat, – zsidó származásukat – tagadó apák gyerekeit különösen készületlenül érte, amikor egyszerre találkoztak a maguk zsidóságával és környezetük antiszemitizmusával.”

A Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA), – amelynek márciustól egy éven át Magyarország látja el a soros elnökségét –, Budapesten, illetve Debrecenben tartja idei két közgyűlését – jelentette be Takács Szabolcs, az IHRA magyar elnöke, az IHRA-elnökségért felelős miniszteri biztos sajtótájékoztatón Debrecenben.

„Zsidónak lenni”, a magyar (és nemzetközi) társadalmi életre vonatkozólag legbonyolultabb, legmeghatározatlanabb, akár kívülről értik valakire, akár az illető önmeghatározásáról szól.

Közösségi dokumentumfilm, rendezte: Spitzer Barbara (a Glaser Jakab Alapítvány produkciója).

Március 19-én 17:30-kor a hivatalos megnyitóbeszédekkel vette kezdetét Debrecenben az Apolló Moziban a Debrecen Város önkormányzata, Izrael állam budapesti nagykövetsége és a Debreceni Zsidó Hitközség által közösen szervezett négy napos program, az I. Izraeli Filmnapok.

Huszonöt évvel az egykori nagy szovjet alija utolsó hulláma után most Izraelből emigrálnak középosztálybeli, orosz ajkú családok.