Két pálya, melyet – bár különböző értelemben – de meghatározott a 20. századi történelem. Noha Karády Viktor közel tíz évvel idősebb, mint Kovács András, mindkettőjük fiatalkori szocializációját a pártállam határozta meg. Karády a hetvenet, Kovács a hatvanat töltötte be. Karády az akkor hihetetlenül alacsony létszámon tartott – hiszen egy „ellenséges” kultúra bázisát jelentő – budapesti angol szakon kezdte meg tanulmányait, húszévesen – 1956-ban – hagyta el az országot, hogy Bécsben és Párizsban tanuljon szociológiát és demográfiát.

Alfredas Jomantas a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal európai referense. Litván katolikus, ennek ellenére ő (és nem a hivatalos zsidó közösség) szervezi az Európai Zsidó Kultúra napját hazájában. Hogy miért? Hosszú utat járt be, amíg ide eljutott. A kilencvenes évek elején New Yorkban járva meglepve látta, hogy hazája egyik nemzeti étele, a kugelis, valójában zsidó eredetű, s hajdan kugelnek hívták.
 

Sirály – a terézvárosi slakkeráj

Ha a nyájas Olvasó legott a Magyar értelmező kéz­iszótár felé gravitál, hogy megtudja, mi az a slakkeráj, kérem, ne tegye, nincs benne. A slakkeráj tövéül szol­gáló slakker ugyanis Mayer András barátom nyelvújítá­sa az angol slacker … Tovább »

EMMANUEL LEVINAS
A zsidó gondolkodás ma*

„…a valóság értelme voltaképpen az etikában áll, annyit jelent, hogy kije­lentjük, az univerzum szent. De etikai értelemben szent. Az etika Isten opti­kája.”
Mivel foglalkozik a zsidó gondol­kodás? Bizonyára egy egész sor do­loggal, … Tovább »

Szántó T. Gábor: Alternatíva
Röhrig Géza: angyal istván vasbetonszerelő kádárhoz
Gadó János: Töredékek a litván zsidóságról
Szegő Péter: A falasák hazatérése
Sturovics Andrea: Etióp nemzeti legenda, egy tisztázatlan liaison
Csáki Márton: A bevallhatatlanság kínja
Shiri Zsuzsa: … Tovább »

A Kossuth téri „forradalomról”

Spinozától származik a gondo­lat: ha embertársunkról ítéle­tet mondunk, abból bennün­ket lehet megismerni, nem embertársunkat.
Ahogy a televízió épületét felgyújtó tömeget látva magát a tömeget ismerhet­tük meg, és nem a televíziót, … Tovább »

CLAUDIA RODEN
Kuszkusz vagy gefilte fis?
Az izraeli konyha színeváltozásai*

Harminc évvel ezelőtt a konyha za­varba ejtő téma volt Izraelben. Az idelátogatók állandóan panaszkod­tak rá, és kizárólag az arab étter­mekről szóltak elismerőleg – amelyek viszont többnyire kioszkokban … Tovább »

„Rabul ejtett a munkám”

A pécsi születésű, harmincadik évé­ben járó Kürti Csaba, mint mondja, „diplomahalmozó”. Közgazdász és informatikus mérnöki diplomája megszerzése mellett rajzfilmkészí­téssel is foglalkozott, ám PhD-jét félbeszakítva, állását feladva mégis … Tovább »

2006. november / Novák Attila Régóta ismertem Bence Györgyöt, még a pesti egyetem filozófia szakán volt kedves tanárom. Nagy öröm és elégtétel volt mindannyiunk számára, amikor a pártállam bukásakor Bence betehette a lábát arra az egyetemre, ahol mindig is helye lett volna és … Tovább »

HELLER ÁGNES
Egy fél évszázad után

Ismeretes az a vicc, mikor valaki azt kéri egy – talán indiai – istenségtől, hogy ne éljen úgynevezett „történelmi korban”. A mi generáci­ónk bizonyára nem fordult ilyen kéréssel senkihez, s ha igen, nem hallgatták meg. Mi történelmi korban … Tovább »

Bár a nagy közvélemény-kutató cégek inkább az SZDSZ és az MSZP közös főpolgármester-jelöltjének, a tizenhat éve főpolgármester, Demszky Gábor SZDSZ-es politikusnak a győzelmét valószínűsítik, a mostani magyar demokrácia eddigi négy főpolgármester-választásán sosem volt a verseny ennyire kiélezett, mint most. Demszky – aki elfoglaltságára hivatkozva, írásban válaszolt kérdéseinkre – a szabadságra helyezi kampányában a hangsúlyt.

„Az elnyomás ellen állandóan küzdeni kell…”
Feldmár Andrással beszélget Novák Attila

Feldmár András (Andrew Feldmar) kanadai magyar pszichológus az utóbbi év­tizedben egyre inkább ré­sze a magyar szellemi élet­nek, ám nem az akadémi­kus tudomány, inkább az érdeklődő … Tovább »

Török Petra
Morzsái az eltörött világkalácsnak
A Lesznai Anna-évfordulóról

2005-ben ünnepeltük Lesznai Anna születésének 120. évfordulóját, s eb­ben az évben emlékezünk meg halálá­nak 40. évfordulójáról.
Ki volt Lesznai Anna, mi volt em­beri és művészi titka? Miért … Tovább »

Egy választás anatómiája

2006 áprilisában a magyar választásokon olyan hely­zet alakult ki, amely alap­jaiban változtatta meg a magyar politikai rendszer­nek ha nem is a felépíté­sét, de stabilizáló erejét.
Először győzött egy olyan párt, illetve győztek olyan pártok a … Tovább »

HELLER ÁGNES
Freud, minden napra

Megszoktuk, hogy év­fordulókon emlékezzünk.*
Ilyenkor eszünkbe jut egy halott, aki valamikor a poli­tikában vagy a kultúrában kitüntető szerepet játszott, s akiről a nagyközönség, ha nem is a szakértő, azóta el­feledkezett. Freud nem tartozik … Tovább »

Berlini irodalmi szalon Budapesten

A „Berliner Zimmer”, a Lipcsei Könyvvásár egyik kiemelkedő ese­ménye, Varsó és Prága után idén a XII. Budapesti Nemzetközi Könyv- fesztiválon is bemutatkozott. A nagy­szabású irodalmi szalon előadói kö­zött számos olyan tudóssal és mű­vésszel … Tovább »

PETŐCZANDRÁS
„A Molotov-koktél csak beavatási rítus”
avagy miről is mesélnek Párizs lángjai?
Elmondom egy álmomat. Azt ál­modtam, hogy a Ferencváros le­igazolta mind a 11 izraeli válo­gatott focistát, és edzőnek Netanjahu egykori izraeli miniszterelnököt kérték fel. Kezdetben … Tovább »

HELLER ÁGNES
Néhány gondolat a holokauszttraumáról

A”trauma” fogalma a bal­eseti sebészet köréből került a pszichológiai szótárba, elsősorban Freud, majd Lacan jóvoltából, akik szá­mos neurotikus szimptóma együttest visszavezettek egy korábbi és lényegében gyógyíthatatlan, … Tovább »

„Nem asszimiláns vagyok, hanem magyar”
Spiró Györggyel beszélget Várnai Pál

Író, költő, irodalomtörténész, műfordító. Szerbhorvát-magyar-orosz szakokat végzett. Dolgozott a rádiónál, volt idegen nyelvű szerkesztő a Corvinánál, dramaturg a kaposvári Csiky Gergely Színháznál, … Tovább »

HELLER ÁGNES
A panaszkultúráról

A magyar kultúráról szokták joggal azt mondani, hogy panaszkultúra, ahogy a ma­gyar zsidó kultúra is az.
Ha egy angoltól megkér­dezzük, „Hogy van?”, azt fogja válaszolni, „Reme­kül”, még akkor is, ha sú­lyos beteg. Amennyiben állástalan, … Tovább »