Összesen 60 találat (41 - 60) : Raj Ferenc, Radnóti Zoltán.
Londonban élő magyar író. Évtizedekig a BBC munkatársa volt, három évig Münchenben, a Szabad Európánál is dolgozott. Jelenleg az Info rádió londoni tudósítója. 24 éven át művészeti galériát működtetett a londoni Hamsteadben. Beszélgetésünk apropója népszerű könyvének … Tovább »
Tony Curtis dedikált, Esterházy és Parti Nagy beszélgetett jeles román írókkal. Bemutatkoztak európai sokadik könyvesek és elsőkötetesek, megjelent étteremajánló, huszonnégy kötetes történelmi munka indítókötete s népszerű képregény-sorozat új darabja. Sőt A butaság enciklopédiája is olvasható immár magyarul.
A Mazsihisz, mint előző számunkban hírt adtunk róla, 2008. november 16-ra hívta össze a Magyar Zsidó Kongresszust, melyen „részt vehet minden olyan önálló jogi személyiségű, vagy jogi személyiség nélküli csoport, amely magát magyar zsidóként határozza meg.”
Vajon igaz-e az a (rosszmájú? megkeseredett?) állítás, miszerint minden kritikus, függetlenül a művészeti ágról, éppen az alkotói tehetség híján válik szigorú ítésszé, morfondíroztam, miközben az Alexandra könyvesbolt Károly körúti kávézója felé tartottam Bán Zoltán András Hölgyszonáta című könyvének bemutatójára. És mi van a kritikusból lett írókkal?
Szili Katalin: Európában ismét felütötte fejét az antiszemitizmus. Sok ezren – közöttük a közjogi méltóságok és a pártok képviselői – vettek részt tegnap este a holokauszt áldozataira emlékező fáklyás felvonuláson, az Élet menetén. Előtte a Terror Házánál tartottak megemlékezést: ezen a szocialista Szili Katalin és a fideszes Balog Zoltán is beszédet mondott.
Öt sír nyomában a Rákoskeresztúri új köztemető 298-as parcellájában Forrás: Népszabadság 2007. november 25. / Csapody Tamás Sokkal bonyolultabbnak ígérkezett a kutatás. Előzetesen azt gondoltam, hogy úgy lesz, mint ahogy Borban, Cservenkán, Jabukán, Szentkirályszabadján vagy … Tovább »
„Én úgy vagyok a hitközséggel, mint a magyar futballal: már egyáltalán nem érdekel.” Zsidó ismerősöm válaszolt ekképp érdeklődésemre: értesült-e az áprilisban esedékes hitközségi választásokról. Fogalmam sincs róla; nem érdekel; tudod, mi a véleményem róluk – így reflektálnak a fenti kérdésre (magukat a zsidó közösségben exponáló) értelmiségiek.
„Rabul ejtett a munkám”
A pécsi születésű, harmincadik évében járó Kürti Csaba, mint mondja, „diplomahalmozó”. Közgazdász és informatikus mérnöki diplomája megszerzése mellett rajzfilmkészítéssel is foglalkozott, ám PhD-jét félbeszakítva, állását feladva mégis … Tovább »
HOLOKAUSZT MÚZEUM
A tragikomédia sokadik felvonása
2004 áprilisában ünnepélyesen megnyílt a Holokauszt Múzeum1, ám a hosszadalmas hercehurcák miatt nem a tervezett, nagyszabású, állandó kiállítással, hanem egy ideiglenes – noha a körülményekhez képest színvonalas – installációval. … Tovább »
Csökkenő források, higgadt viták
Beszámoló a BZSM és a Mazsihisz közgyűléseiről
December 3-án tartotta közgyűlését a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH), amely – az elmúlt év tapasztalatainak megfelelően – mind témáit, mind hangulatát tekintve a négy nappal későbbi … Tovább »
Pokorni Zoltán
„Aki elfordítja szemét a múltról, az a jelent sem látja”*
55 évvel ezelőtt ezekben a napokban kezdődött meg azoknak a csurgói magyaroknak, zsidó magyaroknak a vesszőfutása, akiket a 20. század szörnyű diktatúráinak egyike, a fasiszta diktatúra, nem másért, … Tovább »
Sorozatunkban érdekes emberekkel beszélgetünk, akikben talán csak annyi a közös, hogy valami módon zsidók. Aki erre most azt mondja, hogy a festőnél csak az számít, hogy jó-e a képe, a színésznél, hogy szépen deklamálja-e Hamlet monológját, a politikusnál, hogy elég népszerű-e, … Tovább »
Intelmemet vegyétek szívesebben, mint az ezüstöt, legyen a tudás kívánatosabb az aranynál.
(Péld. 8. 10.)
A tavaly január elején megrendezett irodalmi szimpózium után, amelyet a Szombattal Karöltve rendezett a Yahalom Zsidó Szabadegyetem szeptember 8- 10. között immáron mint … Tovább »
(Frojimovics Kinga-Komoróczy Géza-Pusztai Viktória-Strbik Andrea: A zsidó Budapest. Városháza és MTA Judaisztikai Csoport kiadványa, 1995. 793 oldal, 2490 forint)
Kicsit megkésve íródik ismertető a Szombat olvasói számára a Komoróczy Géza szerkesztésében a Hungária Judaica 7. … Tovább »
Mobil telefon és kipa.
E két dolog, úgy tűnik, nélkülözhetetlen a péntek estéhez. A technika forradalmasodásával a zsidó fiatalok szórakozási szokásai is változnak.
Hova megyünk ma este? – visszhangzik a kérdés innen-onnan, ahogy egyre több kapedlis fiú és kiöltözött … Tovább »
Lasik figyelmeztetése ellenére
Mottó:
„Ha két zsidó egy talleszt talál – kié legyen a tallesz? Azé-e, aki először megpillantotta, vagy azé-e, aki felemelte? Próbálják csak meg önök ezt a kérdést megfejteni! (…) Lasik (…) már régen elfeledte a tanító botját s … Tovább »
A „zsidó-magyar irodalom” fogalmának felvetése sohasem volt pusztán irodalmi és irodalomtörténeti kérdés: mindig a magyar zsidóság asszimilációjának és történelmi-kulturális identitásának ügyét érintette, és annak függvényében kapott értelmezést, hogy valaki helyeselte, … Tovább »
(Újból és mindörökké. Az 1943-ban megjelent Magyar Zsidók Könyve hasonmása. Kiadta a Kner Nyomda 1994. 479 oldal. Ára: 450 Ft.)
MERT KEVÉS maradt meg belőlük, értékessé vált a múlt minden alkotása, még a maguk idejében gyengének, kevésbé szépnek minősítettek is. … Tovább »
1. Hadd kezdjem 1930-cal.* Apám, aki az Egyenlőség főszerkesztője volt, emlékirataiban felidézi ezt az idő- pontot, a magyarországi asszimilációs zsidóság háború utáni konszolidációjának csúcspontját. Az általa szerkesztett Egyenlőség 1930-ban ünnepelte 50. évfordulóját. „Elkövetkezett … Tovább »
Az 1989 őszén megjelent magyar nyelvű irodalom válogatott, annotált bibliográfiája (szeptember–november)