Életének 86. évében, 2016. május 11-én elhunyt Réz Pál Széchenyi-díjas irodalomtörténész, műfordító, szerkesztő. “Hangos memoárja” – életútinterjúja, melyet Parti Nagy Lajos készített vele, nemrég látott napvilágot. Ennek részletével búcsúzunk tőle.

85. születésnapjára tisztelgett a legendás irodalmi szerkesztő, a Holmi folyóirat alapító főszerkesztőjének munkássága előtt a Magvető Kiadó. Réz Pál és Parti Nagy Lajos beszélgetőkönyve, a Bokáig pezsgőben nemcsak egyszerű élet- és pályarajz, hanem sok anekdotával fűszerezett beszámoló a kortársakról – írókról, költőkről, pályatársakról és barátokról. Szereplői Déry Tibor, Németh László, Illyés Gyula, Tamási Áron, Szabó Lőrinc, Juhász Ferenc, Csurka István, Petri György, Weöres Sándor és sokan mások, akikkel Réz Pál együtt élte át a magyar irodalom egyik aranykorát.

Hiánypótló kötetet jelentetett meg a 90 esztendős Péter László szegedi irodalomtörténész, helytörténész tiszteletére a szegedi egyetem néprajz tanszéke.

A Löw Immánuel – Tanulmányok című összeállításban Szeged egykori főrabbijáról, a botanikusról olvashatunk. Alig … Tovább »

Amerika legrégibb és talán legpatinásabb könyvkiadója, a Jewish Publication Society of America manapság viszonylag kevés könyvet ad ki évente, ezért különös megtiszteltetésnek számít, ha egy bizonyos műre esik a választásuk.

Kertész Imre 85. születésnapja alkalmából tettük közzé a vele készült alábbi interjút, mely eredetileg a The Hungarian Quarterly Holokauszt-számában jelent meg 2014 tavaszán. Magyar nyelvű közlése a Szombat 2014 novemberi számában nagy port vert fel. A honi sajtó egésze foglalkozott vele, a The New York Times újságíróját is megszólaltatták, aki Budapesten járva találkozott Kertész Imrével, s az író utóbb, jelen interjúban bírálta és cenzúrának nevezte, hogy nem közölte a vele készült beszélgetést. Kertész véleményalkotásában nem alkalmazkodott semmilyen elváráshoz, és gyakran élesen fogalmazott. Online kiadásunkban korábban az interjúnak csupán egy rövidített változata volt elérhető.

A 2016. március 31-én elhunyt Kertész Imrétől búcsúzva, akit április 22-én helyeznek örök nyugalomra a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, a teljes szöveget hozzáférhetővé tesszük itt, az interneten is.

Dzsihádista hálózatok szövik be Európát, a radikális iszlám nézetei hódítanak a vendégmunkások leszármazottai körében. Felmenőiket még a II. világháború utáni konjunktúra és gazdasági csoda, a befogadó országok vezetése és egy jobb élet reménye csábította a kontinensre.

Sorozatunkban rabbik válaszolnak egymás kérdéseire. Eredeti terveink szerint minden irányzat szerepelt volna a rabbinikus hagyomány responzumait idéző kérdezz-felelek-ben, de az ortodox hitközség és az EMIH képviselői nem kívántak élni a párbeszéd lehetőségével, arra hivatkozva, hogy az “értelmetlen hitvitához”, illetve “vetélkedéshez és személyeskedéshez vezethet”. Ezúttal Raj Ferenc kérdez, Radnóti Zoltán válaszol.

Bálint Andrással Heltai Jenőről beszélget Szegő János

Lehet-e egy zsidó arab?

Száz éve, 1916. április 13-án halt meg Eötvös Károly ügyvéd, író, újságíró, politikus, a hírhedt tiszaeszlári per védője, akit bölcsessége, jogi felkészültsége, segítőkészsége okán az egész ország “Vajdaként” emlegetett.

Életének 87. évében hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt Kertész Imre. Vele készült interjúnkkal emlékezünk rá.

Dr. Nehemia Allony (1906-1983) héber kéziratok mikrofilmre rögzítésével foglalkozott, melyekből az idők során egyedülálló archívum jött létre Izraelben. Gyűjtőútja során szerzett élményeiből könyvet írt, melyből most a Budapesttel foglalkozó szemelvényekből közlünk részleteket.

Bécsi … Tovább »

Interjú Heisler Andrással, a Mazsihisz elnökével

A jeruzsálemi körzeti bíróságon Izrael történetében először vádolnak ilyen magas rangú vallási méltóságot csalással, bizalommal való visszaéléssel, súlyosbított körülmények között előnyök elfogadásával, lopással, pénzmosással, adócsalással, és bűnszövetkezéssel.

Megkezdődött … Tovább »

Aki mer az nyer? – 111 éve született Rejtő Jenő
Kiállítás a Holokauszt Emlékközpontban és emlékkötet Rejtő Jenő életművéről
Van egy kortársunk, aki foglalkozására nézve színpadi szerző, zsurnalista, regényíró, költő, színész, ’donhuán’, légiós, világcsavargó, öngyilkosjelölt, filozófus, librettista… és halott – legalábbis a maga módján.

Kevés olyan könyv jelent meg az erdélyi magyar irodalomban – ha nem éppen Szilágyi Júlia könyve az egyetlen –, amelyik a románokhoz történő menekülésről szól az 1944-es Vészkorszakban. Erről a menekülésről valahogyan nem illett beszélni.

A II. világháború óta, de főleg a hetvenes-nyolcvanas évektől kezdve Németország, történelmi komplexusa miatt az empátia és a társadalmi igazságosság eszményképét próbálja képviselni. Bevándorlás- és multikulti-pártinak lenni ma Németországban (és Európa-szerte) azonos a felvilágosult, kulturálisan kifinomult kozmopolita műveltséggel, életstílussal és világszemlélettel; ami szemben áll a migrációt ellenző – kulturálatlan, rasszista idegengyűlölőként megbélyegzett – gondolkodásmóddal.

Krakkó, Bánk, Zsidó Kulturális és Spinoza.

Konferencia a magyar-izraeli kapcsolatokról.

Oroszország a legitim ellenzéket támadja Szíriában, és ezen változtatnia kell, hogy legyen esély a békére – mondta John Kerry amerikai külügyminiszter szombaton az 52. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián.

Az amerikai diplomácia vezetője hangsúlyozta: … Tovább »

Fonódó Budapest: Vitézy Dávid a Pozsonyi útról, dugódíjról, BuBi-ról, zsidóságról; interjú Bálint Andrással, Dés Andrással, Kende Péterrel és Kern Andrással, Láng Zsolt és Végel László esszéje, Jászberényi Sándor novellája