Összesen 1,871 találat (1841 - 1860) : Raj Ferenc .
Halálos komolyan tudott játszani. Úgy, ahogyan Kosztolányi írta: „játszani mindent, ami élet”. Egy éve azt is eljátszotta, hogy meghal.
Antalffy Mária sohasem határozta el, hogy művész lesz; fel sem merült benne, hogy lehetne más választása. Anyja szobrász volt, s a gyerek … Tovább »
Női rabbik
– i -I: A rabbi pénteken sokáig aludt
M. B. J.: …én vagyok az Úr, ha bosszúmat állom rajtok
Az iraki agresszió két vetülete
Baljós jelek Lettországban
A zsidókérdés a lengyel hatalmi küzdelemben
„Mi” és „ők”
László József: Emlékezés
Antal Gábor: Szabó Dezső … Tovább »
Hozzászólás Szőcs Zoltán írásához
Szabó Dezsővel – személyesen is – 1941 decemberében ismerkedtem meg. A nemrég meghalt Máté Iván, e kitűnő és sokat szenvedett újságíró vitt el hozzá nemcsak engem, de a nálam idősebb Gonda Imrét, a későbbi történészt is. Szabó … Tovább »
Friss költözködés nyomai – szekrények, asztalok a fal mellett – tanévkezdéskor az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pesti Barnabás utcai épületének egyik első emeleti keresztfolyosóján. A szemközti falon új helyén a címtábla: Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszék, s alatta: … Tovább »
Megalakult a Habonim-Dror magyarországi szervezete
(Tudósítónktól.)
Csak az ünnepségre eljött szülő, nagyszülő, amikor maga járta bakfisként, kamaszként a körtáncot, látott Budapesten együtt ennyi tinédzsert, mint ahányan összegyűltek a Goldmark Teremben, hogy 41 év betiltása … Tovább »
BUDAPESTEN SZÜLETETT 1923-ban. Farkas Jenőnek hívták. Adonyban nevelkedett, a pesti Kölcsey Gimnáziumban tanult, a kecskeméti Református Gimnáziumban érettségizett 1940-ben. Már középiskolás korában felfigyeltek rajztehetségére, de a zsidótörvények megakadályozták abban, hogy … Tovább »
Beszélgetés Róna-Tas Andrással
PÁR ÉVVEL EZELŐTT a világ több rangos magazinja és napilapja is tekintélyes teret szentelt a jugoszláviai író és irodalomtörténész, Milorad Pavič regényének, a Kazár szótárnak. Divatos lexikonregény formájában jelenítette meg elképzelését … Tovább »
Gondolatok a Szabó Dezső vitához
(Második, befejező rész)
AZ ÉRETT SZABÓ DEZSŐ mindig tisztán látta, nem becsülte sem le, sem félre a zsidóság történelmi szerepét. (…) Sokan fognak csodálkozni talán, de ezt az interjút is vele készítette Szombati Sándor: „Zsidótemplomban … Tovább »
Emlékek vitéz Tarnóczay István m. kir. rendőrfelügyelőről
Újságíró-szövetségi munkahelyemen keresett fel ötvenhárom februárjában az ifjú nyomozó. Udvarias volt, elnézést kért az alkalmatlankodásért, de – mint mondotta – azt kívánják felderíteni, hogy a háborús … Tovább »
Engedtessék meg, hogy a fenti című kötet bemutatásakor egy 48 év előtti, számomra talán az életben maradást jelentő epizódot idézzek fel, mert megsegítőm valószínűleg azok közé tartozott, akikről e könyv szól. 1944 novemberében egy Dob utcai üzletlakásban bujkáltam, onnan … Tovább »
1867-től 1934-ig
„1. §. Az ország izraelita lakosai a keresztény lakosokkal minden polgári és politikai jog gyakorlására egyaránt jogosíttatnak, nyilváníttatnak.
2. §. Minden ezzel ellenkező törvény, szokás vagy rendelet ezennel megszüntettetik.”
Az emancipáció törvénybeiktatása … Tovább »
Leon Uris: Exodus
A Pentateüchosz, a Tóra második könyvében foglaltatik az Exodus históriája sziklánál is szilárdabb kőtáblákba vésetten. Benne Isten Mózes által szól hozzánk, megtudjuk, hogyan menekül el az egyiptomi rabság megalázó, ám szegényességében állandó „húsosfazekat” … Tovább »
1840-től 1867-ig
Fönnmaradtak az elmúlt időkből olyan súlyos intézkedések, mint a türelmi adó – ami ebben az időben már több milliós hátralékra ugrott fel s kilátástalan volt, hogy a zsidóság valaha is meg tudja fizetni -, s érvényben volt még a különösen sérelmezett … Tovább »
ELEMÉR MONDTA egyszer: Lacikám, írjál szépirodalmat. Csillogott a szeme, teljesen átszellemült. Hidd el, csak szépirodalmat érdemes írni.
Akkor megkapott ez a mondása. Elemér jó fiú volt és nagyon gyenge író. Igazában véve nem is volt író, se történész, aminek egy időben … Tovább »
A szöveget 1984 májusában az ún. nemzeti tudat tudományos konferencián olvasta fel Csurdi Sándor (kényszernyugdíjazásom miatt).
Közlését az ÉS-től az Új Kelet-ig minden sajtótermék eddig elhárította.
A NEMZETI ÉRZÉSSEL és az idegenben (bárhol) élő magyar testvéreink … Tovább »
KÖNYVEK:
ALBAHARI, Dávid Apám evangéliuma. Ford. Vujicsics Marietta
= Újvidék, 1989. Fórum. 149. l.
Zsidó tárgyú novellák füzére, amelyek a szerző édesapjához kapcsolódnak elsősorban az erkölcsi felfogás, a tartás és a zsidó identitás vonatkoztatásában.
BRADÁNYI Iván … Tovább »
Hogy a „le a kommunistákkal!” jelszót hallva ösztönösen kissé kellemetlenül érezzük magunkat (azt gondolván, hogy egyenesen következik belőle egy másik jelszó: „le a zsidókkal!”) – több mint érthető. Ráadásul mint megannyi hisztériába átmenő előítéletnek, némi … Tovább »
HA VAN VALAKI, akiről csak rosszat lehetett olvasni az elmúlt negyven évben, az Ignotus Pál volt. Antikommunizmusát még valahogy elnézték volna a kritikusok és az irodalomtörténészek, hanem a népi írókkal szembeni engesztelhetetlenségét nem bocsátották meg. Ő volt a nagy Kozmopolita, … Tovább »
Nem lehetett könnyű dolga annak idején Kazinczy Ferencéknek sem: kénytelenek voltak kemény csatákat vívni ellenfeleikkel, ám az ellenfelek is – magyarul beszéltek. A héber nyelv megújítójának harcai magyar elődeinél már csak azért is sokkal nehezebbek voltak, mivel a befogadó közeg … Tovább »
TAPOLCÁN a múlt század hetvenes éveiben fellendülőben a borkereskedelem. Az „LMF” – Lessner Manó Fiai – jelzésű hordókat szerte a Monarchia országaiban jól ismerik a borkereskedők, vendéglősök, kocsmárosok. Apja mellett a fiatal, határozott és a borászatot kitűnően ismerő Lessner … Tovább »