Valódi tétek nélküli választáson, tökéletesen eseménytelen eseményen
vettek részt, akik végülték a BZSH választási közgyűlését. Bármelyik
társasház lakógyűlésén ezerszer izgalmasabb dolgok történnek, mint a Síp
utca 12. alatt elnök, ügyvezető, elöljáró és bizottsági tag-választás
idején

Mazsihisz legnagyobb tagszervezete, a Budapesti Zsidó Hitközség szerda
délutáni közgyűlésén négy évre újraválasztotta Zoltai Gusztávot az
ügyvezető igazgatói tisztségre. Mivel kihívójának, Heisler András volt
Mazsihisz-elnöknek az indulását korábban megakadályozták, a hivatalban
lévő ügyvezető igazgató ellenfél nélkül maradt, győzelme tehát nem volt
kétséges.

A Mazsihisz legnagyobb tagszervezete, a Budapesti Zsidó Hitközség szerda délutáni közgyűlésén négy évre újraválasztotta Zoltai Gusztávot az ügyvezető igazgatói tisztségre. Mivel kihívójának, Heisler András volt Mazsihisz-elnöknek az indulását korábban megakadályozták, a hivatalban lévő ügyvezető igazgató ellenfél nélkül maradt, győzelme tehát nem volt kétséges. A BZSH elnöki posztján sem történt változás: Streit Sándor legyőzte kihívóját, Kunos Pétert. Nemhogy forradalom nem tört ki, de még az előzetesen valószínűsített mormogásból sem lett semmi.

A Síp utca szemmel láthatóan nem képes arra, hogy lebonyolítsa a
választásokat. A Budapesti Zsidó Hitközség Központi Jelölőbizottságának
(KJB) azt az ülését, amelyen a delegáltak a többes jelölés „bűnébe
estek” és Heisler Andrást is nominálták BZSH ügyvezető igazgatónak, a
Jelölő Bizottság utólag érvénytelenítette.

2011 ÁPRILISI SZÁM

Szlankó Bálint: Az arab forradalom
„A demokráciát nem lehet egyszerűen exportálni” – Beszélgetés Yaron Dekel izraeli újságíróval (Gadó János)
„Telepesek” vagy áldozatok? – Az itamári gyilkosság a politikában és a médiában (Gadó János)
Sárközi … Tovább »

A Budapesti Zsidó Hitközség vezetése eddigi demokratikus legitimációjának látszatára sem tart igényt a jövőben, amint ezt a választások eddig lezajlott egyes eseményei megmutatták. A folyamat során több ponton, többször kihasználták a választási folyamat szabályozatlanságait, hogy akadályozzák a választói akarat kifejeződését. A több eset együtt megkérdőjelezi azt is, hogy egyáltalán választásnak tekinthetjük-e bármilyen értelemben a most folyó képtelen procedúrát. 

Az természetes, ha az ember a nemzet nagy költőjéhez megy interjúzni, előtte hosszú listát készít a feltétlenül felteendő kérdésekről. És abban sincs semmi meglepő, hogy mindezt azonnal elfelejti, amikor háza kapujában találkozik a nemzet nagy költőjével, aki vagy tíz perccel a találkozó előtt odaállt, mert a kapucsengő nem működik. Miközben felfelé bakatatnak a lépcsőn a riporter rádöbben, hogy sokkal jobb, ha…

Az elhíresült Kertész Imre-interjú kapcsán a Litera körkérdést intézett írókhoz, irodalmárokhoz, történészekhez. Ez alkalommal Bán Zoltán András, Szántó T. Gábor és Tamás Gáspár Miklós reagálását olvashatják. A beérkező válaszokat folyamatosan közöljük.
 

Keretlegények és áldozatok – ma egy helyütt nyugszanak a Nemzeti Sírkert 298-as és 301-es parcellájában. Október 23-án is együtt koszorúzták őket.
 

Június 12-én, az izraeli Könyvhét idején, a Tel Aviv-i Magyar Nagykövetségen mutatják be az Itamar Jaoz Keszt fordításában és szerkesztésében megjelenő Kortárs magyar költészet című héber nyelvű antológiát.

Bíró Zoltán irodalomtörténész, a Magyar Demokrata Fórum első ügyvezető elnöke kifejtette a magyar érettségivel kapcsolatos álláspontját a Magyar Hírlapnak. Sírni, zokogni kellene miatta. Pirulva szégyellem magam Bíró szavai miatt.

Nem akart meghalni  Az 1943-ban íródott Negyedik ecloga sokat idézett, mégsem elcsépelt sorát választották a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékkiállításának címéül a rendezők. Radnóti Miklós száz éve, 1909. május 5-én született, 1944 novemberében lőtték agyon Győr mellett. … Tovább »

Tony Curtis dedikált, Esterházy és Parti Nagy beszélgetett jeles román írókkal. Bemutatkoztak európai sokadik könyvesek és elsőkötetesek, megjelent étteremajánló, huszonnégy kötetes történelmi munka indítókötete s népszerű képregény-sorozat új darabja. Sőt A butaság enciklopédiája is olvasható immár magyarul. 

A soron következő Mészöly Miklós-díjat a kuratórium – Aczél Géza, Pályi András, Radnóti Sándor – Bán Zoltán András írónak, esszéistának, kritikusnak ítélte. 

Elkezdődik végre a zsidó rendszerváltás, vagy a Magyar Zsidó Kongresszus épp ezt kívánja megelőzni? Megváltozik a sokak által kritizált monolit képviselet? Bevonja-e a Mazsihisz a többi zsidó szervezetet a közösséget érintő döntésekbe? Részesülnek végre az egyes zsidó szervezetek a zsidó közösség állami támogatásából? 

A Mazsihisz, mint előző számunkban hírt adtunk róla, 2008. november 16-ra hívta össze a Magyar Zsidó Kongresszust, melyen „részt vehet minden olyan önálló jogi személyiségű, vagy jogi személyiség nélküli csoport, amely magát magyar zsidóként határozza meg.” 

Vajon igaz-e az a (rosszmájú? megkeseredett?) állítás, miszerint minden kritikus, függetlenül a művészeti ágról, éppen az alkotói tehetség híján válik szigorú ítésszé, morfondíroztam, miközben az Alexandra könyvesbolt Károly körúti kávézója felé tartottam Bán Zoltán András Hölgyszonáta című könyvének bemutatójára. És mi van a kritikusból lett írókkal?

A Harmadik Birodalom egyik legfontosabb propagandafilmjét, a Jud Süsst a Gede testvérek jóvoltából csütörtöktől vasárnapig többször levetítették egy Hegedűs Gyula utcai pincében.
 

Hatvannégy évvel ezelőtt, 1944. július 4-én 4228 zsidó származású magyar embert hurcoltak el Szombathelyről, indítottak útnak vasúti vagonokba zsúfolva Auschwitzba és más haláltáborokba, hogy megöljék őket.
 
 

Forrás: Rabbitestület 2008. május 18. A zsido.com-on, illetve a Chábád (Emih) nyomtatott periodikájában megjelent egy cikk, mely ismerteti a peszách ünnepén zsidó tulajdonban maradt chámécos áruk ünnep utáni tilalmas voltát, vagyis azt, milyen nagy vétek, ha valaki olyan kovászost … Tovább »