Összesen 218 találat (201 - 218) : Radnóti Sándor.
(6) Vészkorszak, II
Már május végén készen állt a német terv a budapesti zsidóság „koncentrálás”-ára. Eichmann egyetlen nap alatt akarta keresztülvinni, július közepén. Bizonyítékok nincsenek róla, de emlékezésekben többször felbukkannak a terv részletei. Elterjedt, hogy … Tovább »
1993 őszén jelent meg Szabolcsi Lajos az Egyenlőség, a II. világháború előtti legnagyobb példányszámú zsidó lap egykori főszerkesztője memoárja. Immár hagyományos rendezvényünk, a Szombat Szalon keretében, október 23-án kerekasztal-beszélgetést szerveztünk a Magyar Zsidó Kulturális … Tovább »
Kardos G. Györggyel beszélget Szántó T. Gábor
– Neked tulajdonképpen nagyon jól jött 1975-ben az Új Írás felkérése, amikor írók vallottak családjukról, s Te e sorozat részeként megírtad 15-20 flekkben a magántörténelmed, s közismert lustaságod megóvott, mondjuk, egy kétkötetes … Tovább »
Aki segítene a zsinagóga „kiásásában”
Tisztelt Szerkesztőség!
Hazalátogatásom alatt került kezembe az Önök folyóiratának egy száma, amiben nagy érdeklődéssel olvastam Dr. Budai Aurél kiváló cikkét „Az elásott zsinagógá ”-ról a Táncsics Mihály utcában (Szombat, … Tovább »
Írd le szavakban két év előtti külsődet!
Alacsonyabb voltam, csupasz képű, farmert, színes pólót viseltem, hosszabb hajat… A zsidósághoz azonban már akkor is kötődtem, hiszen bármicvón avattak, olykor templomba is elmentem, de mindezt inkább érdeklődésből tettem, … Tovább »
Junák László, Veszprém. Ön, mint ahogy leveléből is kitűnt, veszprémi lakos. S csak elismeréssel szólhatunk a veszprémi zsidóság múlta, maradékának jelene iránt tanúsított érdeklődéséről. S ki, ha nem Ön hivatott elsősorban felvetni egy mártír emléktábla felállításának … Tovább »
1. Hadd kezdjem 1930-cal.* Apám, aki az Egyenlőség főszerkesztője volt, emlékirataiban felidézi ezt az idő- pontot, a magyarországi asszimilációs zsidóság háború utáni konszolidációjának csúcspontját. Az általa szerkesztett Egyenlőség 1930-ban ünnepelte 50. évfordulóját. „Elkövetkezett … Tovább »
Kinek a feladata a kultúra?
Mintegy 70 ember, köztük 57 képviselőtestületi tag volt jelen március 31-én a Budapesti Zsidó Hitközség zárszámadó (1991) és költségvetési (1992) küldöttgyűlésén.
Hiába a rendszerváltás, a magyarországi zsidó fiatalság a vallásellenes nyomás … Tovább »
A kilencvennégy éves Sásdi Sándorral beszélget Vadász Ferenc
Téli szelektől megtépázott, hófoltos kert, a kapu és a kis ház között kétoldalt sorakozó cölöpökön összefonódó száraz ágak zörgése, földszintes apró családi ház a hozzá hasonlók sorában…
A látogatót … Tovább »
Ez év tavaszán tettük közzé felhívásunkat: írják meg nekünk, “mit jelent zsidónak lenni?” A megadott határidő letelt, s bátran állíthatjuk, hogy egy színvonalas dokumentumkötetre való anyag gyűlt össze. Minthogy a könyv kiadását lehetővé tevő Egyenlőség Alapítványt csak … Tovább »
Kíváncsi vagyok
Radnóti Miklós neve szúrt szemet bizonyos szegedi „öregdiákoknak”, akik a múlt századi liberális politikusnak, Klauzál Gábornak kevéssé liberális módon Radnóti rovására kívántak igazságot szolgáltatni: a Klauzál nevére visszakeresztelendő gimnázium … Tovább »
Beszélgetés Varga Imrével
A Dohány utcai zsinagóga kertjében 1990. július 8-án avatták fel a Holocaust-emlékművet
A GYENGE SZÉLBEN hajladoznak az acélágak, leveleiket rájuk most rögzítik. Azokon olvasom: dr. Bajor Sándor Szolnok… Winter Chaya Budapest… Bleier Jenő Nagyatád … Tovább »
Az 1989 őszén megjelent magyar nyelvű irodalom válogatott, annotált bibliográfiája (szeptember–november)
Radnóti Sándorral vitatkozva
Konrád György: Magyar-zsidó számvetés, 1989
Közlemények
Várhegyi György: A magyar zsidóság a Holocaust után
Kőbányai János: A zsidóság és a zsinagóga,
Varga Sándor: Az 1910-es Szombatról és szerkesztőjéről
Gazsi József: 45 éve végezték ki Szenes Annát
Hernádi Miklós: … Tovább »