Összesen 10,567 találat (10261 - 10280) : R. P.
״Kelj föl, kelj föl, Debora! Kelj föl, kelj föl, zengj éneket!” – olvassuk a Szentírásban, Debóra énekében. És lám, a héber nyelv immár háromezer éve zengi szünet nélkül ezt az éneket, amely váltakozva lebeg ״égi” és ״földi” között, és amely visszazeng rengeteg bajt, szenvedést, … Tovább »
1843-ban New Yorkban tizenkét férfiú alapította meg a B’nai B’rith-et (kiejtése: bné brit), amely mára a világ legnagyobb taglétszámú zsidó szervezete lett. A név jelentése magyarul ״Szövetség fiai”, ahol a szövetség a Tóra egyik kulcsfogalmára, Istennek a zsidósággal kötött … Tovább »
A mai Ausztrália egyik legtekintélyesebb nagyiparosa, a sátoraljaújhelyi születésű John Saunders elhatározta: zsidó múzeumot építtet Sidneyben. Az intézmény bemutatja, hogy a 200 évvel ezelőtt alapított államban a világ minden részéből odaérkezett bevándorlók között mennyien … Tovább »
Simon Wiesenthalnak fenti szavaiban tömören kifejezésre jut élete krédója. Lehet, ha másvalakinek a szájából hallanám, érzelgősnek tartanám. De ő, noha érzelmességtől sem mentes, csupa realitás. A világ közvéleményét felrázó, Galíciából, egy elmaradt, egykori gettóvárósból … Tovább »
Ebben az évben jubileumot ünnepeltek. Kétszáz éve annak, hogy a város határában élők – mert a falakon belülre még nem költözhettek – önálló hitközséget teremtettek, s az együttes imádkozás és a vallás előírásainak végzése mellett gondoskodtak gyermekeik tanulásáról, a … Tovább »
Lehet, hogy mire ezek a sorok napvilágot látnak, ismerni fogjuk már az Alkotmánybíróság döntését arról, vajon megengedhető-e a társadalom nemzeti, kisebbségi, etnikai vagy vallási csoportjai elleni nyilvános uszítás, gyűlöletkeltés. Erősen reméljük, hogy a döntés nemleges lesz. … Tovább »
A harmadik közgyűlés előtt
December elsején tartja a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület soron következő „parlamentjét”, hogy elemezze az előző közgyűlés óta végzett tevékenységét, értékelje eredményeit, feltárja fogyatékosságait, közösen döntsön a következő hónapok … Tovább »
Hírek
Három évtizede rabbi Svájcban
Jólesz László: Hesván, az ünnep nélküli hónap
dr. Jólesz Károly: Az abortusz és a zsidó vallás
Szigorúbb liberálisok, engedékenyebb konzervatívok
Babits Antal: Joseph Malovany New York Világjáró Kántora
Magén István: Mocháry Kondor Judit … Tovább »
Dr. Jakob Teichman – azaz Teichman Jakab, a budapesti Rabbiképző Intézet egykori növendéke – több mint harminc éve él Svájcban. Amikor a Svájci Államszövetség 700 éves jubileuma alkalmából nyilatkozatra kérték fel, a következőket írta:
A nagy tekintélyű zsidó vallásfilozófus, … Tovább »
A három világkultúra bölcsője, a „béke alapja” – ennyit tesz Jeruzsálem magyarul – ihlető erővel bír mindazokra, akik fényképezőgépet nem csupán turistaútjaikon akasztanak vállukra, de az kenyérkereső eszközük, még inkább művészetükhöz szükséges kellék. Ha az illető netán … Tovább »
Csipkerózsika álmából ébred a magyarországi zsidóság háború utáni történetének hosszú ideig – kényszerűségből – egyedüli kulturális kiadványa: az Évkönyv. Scheiber Sándor halálával szakadt meg a hagyomány, utoljára 1984-ben látott napvilágot az antológia. A hosszú szünet … Tovább »
1891. szeptember 12-én született Budapesten Róheim Géza a századelő gazdag magyar szellemi életének egyik izgalmas, invenciózus alakja. Szinte hihetetlenül sokoldalú életműve egyszerre vonzó és ugyanakkor idegen, távoli maradt éppen hazájában. Gazdag, zsidó polgári család egyetlen … Tovább »
Orbán Ferenc útikönyve
Panoráma, Budapest, 1991.
Régi adósságot törlesztett a magyar könyvkiadás. Eddig is jelentek meg egyes zsidó tárgyú műemlékekről leírások, monográfiák, de olyan útikönyveket, amelyek az egész országot vizsgálták volna, mindmáig nélkülöztünk. … Tovább »
Farkas András, az egyik legkorábbi magyar protestáns prédikátor a XVI. század legokosabb és legképzettebb hazai gondolkodói közé tartozott. „A zsidó és magyar nemzetről” című, általában krónikás éneknek nevezett, valójában a tanköltemények műfajkörébe tartozó … Tovább »
Részletek Gábriel Horovitz izraeli tanárnak a Herzl körben elhangzott előadásából.
Már a Függetlenségi Deklaráció utalt az alapítandó Medinát Jiszrael kisebbségi lakóinak jogaira. Ez nem meglepő, hiszen már Herzl így írt a Judenstaatban: „országunkban természetesen tiszteletteljes … Tovább »
1788-ban, a felvilágosult gróf Széchenyi Ferenc, a megye főispánja, a Nemzeti Múzeum későbbi alapítója engedte meg először letelepedni zsidókat. Azok utódait az 1848- 49-es szabadságharc melletti kiállásukért Haynau hadisarccal sújtotta. Az 1929-es Zsidó Lexikon szerint a 70 ezer … Tovább »
1991. szeptember 7-én és 8-án, a müncheni Éden Hotel dísztermében tartotta szokásos évi összejövetelét az 1945 óta emigrációban tevékenykedő Vitézi Szék. Pusztaszeri László, a vitézek történetének ismerője, az Új Magyarország című kormányhű napilap munkatársa részt vett … Tovább »
Hírlapi közleményből ez év márciusában szereztünk tudomást e szervezet megalakulásáról. Minthogy a hírből nem lehetett egyértelműen megállapítani mi valójában az alapítók célja, az egyesület elnöké- tői, dr. Kovács Aladártól kértünk felvilágosítást.
Mindenek előtt … Tovább »
Vytautas Landsbergis litván államfőt minden demokratikus gondolkodású, jóérzésű állampolgár rokonszenve és együttérzése kísérte nemrég, amikor Magyarországra látogatott. Figyeltük a televízió képernyőjén, amint feleségével, valamint az észt és lett diplomata vendégekkel … Tovább »
Glück Jenő: Judaisztika erdélyi könyvtárakban
És ki ül a vádlottak padján?
(-le-): Ohávé Hámoledet
Babits Antal: Asztali Áldás
Babits Antal: „Volt Egyszer, Volt Egy Kis Zsidó”
Vadász Ferenc: Meteor művészsors
Az ősi föld festője
Kartal Zsuzsa: Követem a csillagot
Újlaki Gabriella: … Tovább »