Itt az Új Év, lezajlottak az őszi nagy ünnepek, Ros Hásáná és Jóm Kippur, majd Szukkot és Szimhát Torá. Reméljük, nem lankad a lelkesedésetek, és ebben az évben is érdeklődéssel olvassátok a történeteket, fejtitek a rejtvényeket.

Vízszintes: 1. Víkendnél használják alváshoz. … Tovább »

A múlt század végén több mint ötmillió zsidó élt az orosz birodalom nyugat-dél-nyugati részein, Ukrajnában, Belorussziában, Litvániában, alig- alig átjárható, zárt telepeken, a társadalmi hierarchia legalján, megfosztva a legelemibb emberi jogoktól, fejlődési- és munkalehetőségektől, … Tovább »

A pétervári utcákon a fűszálak annak az őserdőnek első sarjai, amelyek majdan elborítják a modem városok helyét. Bámulatos üdeségű ez a fényes, zsenge-zöld színfolt – egy új, átszellemített természet része. Valójában Pétervár a világ legélenjáróbb városa. Nem a világvárosias … Tovább »

Mindig jó előre tudni lehetett, hogy mely napokon lesz diáklázadás a Kazányi székesegyháznál. Minden jobb családnak megvolt a maga egyetemista informátora. Így aztán óriási közönség jött össze, hogy – igaz tisztes távolból – megtekintse a lázadást: voltak ott kisgyermekek a dadussal, … Tovább »

Oszip Mandelstam (1891, Varsó -1938, Kolima-láger) a totalitárius szovjet rendszer legzseniálisabb költő-áldozata. Drámai és jelképes a két József (Oszip és Joszip) párharcának végigkövetése. De izgalmas Mandelstam és a szovjet rendszer kapcsolatát már az 1917-es novemberi forradalomtól … Tovább »

Hebrion partjait öt tenger mosta. Az éjvörös, a hajnalsárga, a délfehér, az alkonynarancs és az estszürke. Sok baja volt a zsidóknak a tengerekkel. Szépségesek voltak, de nem telt el úgy esztendő”, hogy békén hagyták volna a szigetet. Hol kiáradtak, és olyankor az emberek a zsinagóga … Tovább »

Balthazár Dezső (1871-1936), a tiszántúli református egyházkerület püspöke (1911- 1936) annak a vallási liberalizmusnak volt – talán az egyetlen – szószólója a két világháború közötti keresztény magyar közéletben, amely nem csak az izraelita felekezetű állampolgárt fogadta el … Tovább »

Helye és jelentősége Izrael hagyományában

Jeruzsálem neve és jelentése

Jeruzsálem az emberiség történelmének egyik legősibb városa. Már az ősatyák idejében felbukkan SáLéM néven mint tekintélyes, központi város, élén az ismert vezetővel, Málki- Cedekkel. A korszak egyéb, … Tovább »

Iskolából a játékasztal mellé

Izraelben a szerencsejátékot törvény tiltja, talán ezzel magyarázható, ha külföldi útján az izraeli turista nagy kedvvel keresi föl a meglátogatott ország játéktermeit. Ha eléggé gazdag, akkor bizony játszik is, ha pedig még annál is gazdagabb, … Tovább »

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, élve az egyházi ingatlanok visszaadásáról szóló törvényben írtakkal, közel 100 ingatlant igényelt vissza az államtól. Hol tartanak a tárgyalások, milyen eredményeket értek el eddig? Erről kérdeztük a MAZSIHISZ elnökét, dr. Feldmájer … Tovább »

Lehet együtt?

 A zsidó közéletben járatlan olvasónak talán érthetetlen, hogy minek a felcímbeli kérdőjel, hiszen számára az a természetes, hogy a Magyarországi zsidó szervezetek feladataik szerint egymástól elkülönülve ugyan, de testvéri szolidaritással tartsanak össze. Az … Tovább »

Olvasóink írják

 Közvéleményünk előtt már nyilvánvaló, hogy a legutóbbi hetek, hónapok belpolitikai hullámverései társadalmunk problémáit tovább növelték.

Demokratikus átalakulásunk során a szólásszabadság megteremtésével felszínre kerültek és nyilvánosságot … Tovább »

Jemen: az utolsó 900

Az ország zsidóinak tízezrei tértek vissza őseik földjére Izrael Állam megalapítása után. Ismeretesek az elmaradottságukkal kapcsolatos akkori történetek, többek között: repülőgépre szállva azt hitték, hogy a Messiás jött el értük. Utódjaik ma Izraelben … Tovább »

Else Lasker-Schüler: Egy dal
Turczi István: „A múltnak megvan a maga…”
Varga Sándor: Pesti mérnökök – Izrael országépítői
Turistaúton szülőföldünkön
Ambrus Katalin: A bűnüggyé oldott esszé
Egy katalógus: kulcs Scheiber Sándorhoz
Honvágy az időben
Róbert Péter: Régi … Tovább »

(Orbán Ferenc: Magyarország zsidó emlékei, nevezetességei. Medicina Könyvkiadó Vállalat, 1991.155. oldal + 30 színes fotóoldal, 220 Ft)

Ugye azt hinnéd kedves Olvasó, hogy e kis magyar gettóban minden zugot, követ, kapualjat ismersz? Nos hát végy magadhoz egy budapesti kombinált bérletet, … Tovább »

Szomorú ismertségre, mondhatni hírhedtségre tett szert a múlt század végén és századunk első évtizedeiben egy zsidóellenes gúnydal, az ún. „Erger-Berger”. Refrénjéről – Erger-Berger Schossberger (Minden zsidó gazember…) – nyerte közkeletű elnevezését.

Különösen a 20-as … Tovább »

(A tékozló apa. Amerikai-izraeli-magyar film. Rendező: Zsigmond Vilmos.)

Zavarba- és kétségbeejtő film. Imponál a stáblista, s bennem, a nézőben ártatlan és mámoros várakozás, hogy végre megszületett, hogy amerikai, izraeli és magyar.

A sztori látszatra a mienk (izraeli-magyar), … Tovább »

Jézus születése hét évvel a Dionysos Exiguus által kiszámított szimbolikus évszám előtt volt – legalábbis Kepler számításai óta többször is ezt az évszámot erősítették meg a csillagászok, akik az Evangéliumban említett Saturnus-Uranus csillagállás idejét veszik alapul. Külön … Tovább »

 Pest legrégibb zsidó templomegyesülete a „Sász Chevra”, a Talmud Egylet. 1842-ben alapították a Király utcában, és ahogy a nevéből is kitűnik, itt rendszeres Talmud-tanulás folyt reggel és este. Később a Budapesti Talmud Egylet nevet vette fel a közösség, amikor a Vasvári Pál … Tovább »

Let’s face it (nézzünk szembe vele, mondjuk ki nyíltan), Krassó Miklós ambíciója egy páratlan ambíció volt. (Volt? Nagy és fojtott szomorúság a „volt” mögött.) Most, hogy halála után három és fél évvel egy Miklós-jegyzetet tartalmazó bőröndöt kinyitottam és a British Museum-i … Tovább »