Összesen 10,568 találat (9961 - 9980) : R. P.
„… az ostoba reszketés, amely beköltözött ujjaimba, a bőr kívánkozása meztelenséged biztonsága után, ahogy a meztelen ház tapétát kíván, elbújtató függönyt, bezárt ajtót: vad, zöldes csillagok rá ne törjenek … Ó, gyere vissza, varázsszerelem, gyere vissza hozzám, angyalarcú … Tovább »
Koltai Róberttel beszélget Götz Eszter
Az utóbbi évek talán legnagyobb magyar mozisikere Koltai Róbertnak ez év elején bemutatott filmje, a Sose halunk meg. A történet alapja a színészből lett rendező „privát” sztorija a vándor vállfaárus nagybácsiról, az élet elviseléséről … Tovább »
Csekélység, egy szimhesz-tojre a rizsini cáddiknál! Rizsin valóságos királyság volt. Ékességes királyság. Ott sokkal inkább, mint bárhol másutt, valósággá fordították, ami „pószekban” áll: „Ze kéli v’ánvéhú” Ez az én I-tenem és őt dicsérem” -, ami annyit tesz, … Tovább »
Számon kérik majd az embertől mindazt, amit a szeme meglátott, és mégsem evett belőle.” (Palesztinai Talmud, Kiddusin 4:12)
Elméleti háttér
A zsidó vallástörvény szabályai és erkölcsi alapelvei csak akkor hitelesek és érvényesek, ha isteni kinyilatkoztatáson: az írott és … Tovább »
Kerekasztal-beszélgetés a kóser élelmiszer gyártásról és kereskedelemről
Miután a magyarországi kóser ellátás nem mondható hiánytalannak, a Szombat szerkesztősége úgy látta, itt az ideje a siránkozás helyett valamiféle megoldást találni. Tudtuk, hogy sokan sokfélével próbálkoztak … Tovább »
Kóser kolbászüzem
VII. Kazinczy u. 41.
Az árak lkg-ra
Szalámi (liba)
800,-Ft
vonatkoznak
Szalámi (pulyka)
880,-Ft
Párizsi (marha)
480,-Ft
Rakott nyelv(marha)
880,-Ft
Marhanyelv
880,- Ft
Főtt marhaszegy
880,- Ft
Főzőkolbász
480,- Ft
Sóletba való … Tovább »
A konkurrenciaharc tisztességes és kevésbé tisztességes eszközei a legkülönbözőbb formáiban jelen vannak a kóser étkeztetés területén is. A piac szűk, ám a kínálat is szegényes, a kóser konyhák küzdenek a vásárlókért. Főleg igaz ez az egykori pesti gettó területére, ahol … Tovább »
A Klauzál téren szó szerint értik a régi mondást, miszerint jó bornak nem kell cégér. Mert a bor itt valóban jó (tudják ezt a környéken lakó nem zsidó borivók is), a cégér pedig? Található ugyan egy kopott tábla a bejárat mellett, ám betűit talán már évekkel korábban kiégette … Tovább »
Lvovnak avagy ahogyan ma írják ukránul, Lvivnek, az egykori Lembergnek egyik utcájában, a Régi Zsidó utcában egy kétütemű motor berreg, zakatol. Gyalogosok sebesen rebbennek szét egy teherautó elől, amit mintha még közvetlenül a második világháború után gyártottak volna. Egy pár … Tovább »
,,Itt élünk mind
s az életünk medrébe ágyazta a kor,
melyben jövendő
és letűnt idők örvénye forr.”
A brassói származású magyar-zsidó költő, Brassai Viktor írja a közös hazáról, Erdélyről. Hogy megértsük, mit jelent a Brassóban, a végeken élő, egyre gyérülő … Tovább »
Ez év áprilisában érkezett Angliából a szlovák fővárosba BARUH MYERS rabbi, hogy újjáéledő kile élére álljon. Vele készített a Szombat számára interjút a nyáron a Progress East Hírügynökség munkatársa.
-Myers Úr! Mi késztette arra, hogy Angliából Pozsonyba jöjjön … Tovább »
Nagyon korán tudhattam már róla.
Még nem voltam három éves. Nem azt állítom, hogy ismertem már, mi vagyok, hanem csak azt, hogy már megvolt bennem a tudata. Valamiféle tudás volt, nem ismeret.
Akkor tört ki a háború. Nemrég térhettünk vissza a második nyári látogatásunkból, … Tovább »
Fehér László festőművésszel beszélget Várai Emil
Valamikor az 1970-es évek végén rövid tudósítást olvastam az Új Életben a Tácon alkotó, elárvult zsidó temetőket festő Fehér Lászlóról. Képzeletben megjelent egy magányos öreg, aki elvesztett családját, valaha volt világát … Tovább »
Szabolcsi Lajos „Két emberöltő” címmel megjelent emlékiratainak itt kővetkező fejezete 1918 őszének egy eseményét eleveníti fel. Kitört az „őszirózsás forradalom”, összeomlott az Osztrák-Magyar Monarchia, és a liberális Magyarországon felnőtt, annak eszményeit magáévá … Tovább »
Így tanította rabbi Tachalifa, Rabbanáj Hozáá fivére: Az ember minden tápláléka kiszabatik1 számára Ros haSanatól Jóm haKipurim-ig, kivéve a Szombat, az ünnepnapok és fiainak Talmud-Tórai kiadásait, aki csökkent2, annak csökkentik, s aki hozzátesz3, annak megtoldják. (Bécá 15,16) … Tovább »
„Jámim noráim”, azaz „Félelmetes napok” ez a címe annak a könyvnek, amiben Ágnon több mint ezer könyvből gyűjtötte össze mindazokat a szokásokat, midrásokat, aggádákat, amiket a tíz bűnbánati nap teljességéhez illő (volna) tudni, és mint előszavában írja eltekintett … Tovább »
Slomo Avineri professzor, a jeruzsálemi Héber Egyetem tanszékvezető tanára az Európa Intézet meghívására Budapesten járt és előadást tartott A kelet-európai változások izraeli szemszögből címmel.
A professzor a „Kelet-Európa versus Izrael” témakör rövid aktuálpolitikai … Tovább »
A Cannareggio-csatorna közelében olasz és héber szövegű, ütött-kopott tábla jelzi, hogy a szűk sikátor vezet a valamikori zsidónegyedet befogadó, Gettó-szigetecskéhez. Úgy hívták már az évezred elején, a zsidók megérkezése előtt, ugyanis egy huta működött ott, s akkor a vasolvasztókat … Tovább »
SVÁJC
Először került zsidó személyiség a kantonok köztársaságának a kormányába. S méghozzá nő! Politikai szenzáció, hogy az 53 éves RUTH DREIFUSS, a hat nyelvet beszélő közgazdász, a Svájci Szakszervezeti Szövetség titkára 1993-ban belügyminiszter lett. Az Alpok országa … Tovább »
A főrabbi távozásáról három hazai lap tudósított, saját információk alapján.
A Magyar Hírlap augusztus 12-i száma „A főrabbi hetedik éve” című tudósítása arról tájékoztatott, hogy Landeszman György augusztus 6-án, pénteken búcsúzott el híveitől a Dohány utcai zsinagógában. … Tovább »