A 34 éves Radnóti Miklós sorai, 1943 végéről. A kamaszkor már messze van, az erőszakos halál közel. Férfi már, még egy pár évig fiatalember volna, lehetne, ha megérné. Érezzük szavaiban a hiány és a nosztalgia mellett a bujkáló, még kamaszos büszkeségét is. „már múltja … Tovább »

2009. július 24. Önéletrajzának, a Bicikliző majomnak a végén kijelenti, hogy „Egész életemben Auschwitzot és a Gulágot akartam megérteni.” S miután kiderült, hogy, különösen Auschwitzot, nem lehet megérteni, e nagy kitérő után végre foglalkozhatott azzal, amivel szeretett … Tovább »

Az izraeli kormány eltávolítja az arab diákok tankönyveiből azokat az utalásokat, amelyek katasztrófának (arab szóval nakba) nevezik a zsidó állam 1948-ban történt létrehozását. 

Az ultrajobb pozitív hallucinációira (hogy olyat látnak, ami nincs, pl. zsidó világkonspiráció), nem felelet, hogy olyat sem akarunk látni, ami van: jobbszélső kihívás a pluralista többpártrendszernek.
 

A holokauszt bűncselekményeire való emlékezést, a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság melletti kiállást Németország alapvető kötelességének nevezte Angela Merkel német kancellár, aki a Hitler ellen 65 évvel ezelőtt elkövetett merénylet évfordulóján, hétfőn este mondott ünnepi beszédet Berlinben.
 

Egyéves huzavona után, ötödik próbálkozásra választotta meg az Országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökének. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács reformja tehát arra az emberre marad, aki 16 esztendőn át a strasbourg-i Emberi Jogok Európai Bíróságának tagja volt, így több nemzetközi tapasztalatot szerzett, ám kevesebb élmény köti a felemás módon átalakított magyar jogélethez.

Milyen ország az, amelynek egyik országos napilapjában le lehet írni a következőket? “Fellármázták Európát bértollnok álíróikkal, Kertésszel, Nádassal, Esterházyval és még sok más szarházival, hogy Magyarországon rasszizmus van, antiszemitizmus, ölik a cigányt, és a potens entellektüelek becsomagolt bőrönddel várják az ordas eszmék megjelentét.” 

A Jobbik gárdaegyenruhás bevonulása nyomán a szociáldemokrata EP-frakció arra kérte a testület elnökségét, szerezzen érvényt a házszabálynak, amelynek értelmében katonai és félkatonai szervezet uniformisában nem lehet az ülésterembe lépni.

Egy esztendő a múlt félhomályából: 1938. Az amerikai Time magazin címlapján Hitler az év embere. Még tart a spanyol polgárháború. Budapesten az Eucharisztikus Világkongresszus. Bekopogtat a feltartóztathatatlan történelem: Anschluss, müncheni egyezmény, első bécsi döntés s a magyar csapatok bevonulása a Felvidékre. Kristályéjszaka és az első hazai zsidótörvény. Szálasi és Rákosi egyaránt a szegedi Csillag börtön lakója. Csak kőhajításnyira a II. világháború hetven évvel ezelőtti kitörése. Mi éltette vajon a (mindhalálig) reményt – az illúziók kergetésén kívül – az „idillikus” utolsó békeévben? Nem kizárt, hogy önmagát ismétli a történelem.

A magyarországi zsidók deportálásának 1944. júliusi leállítása és annak nemzetközi visszhangja a téma a budapesti Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban ebben a hónapban – mondta el Csősz László, az intézet gyűjteményének vezetője.
 

Egy hónap alatt tízezer aláírás gyűlt össze a Nem az ÉN Nevemben mozgalom honlapján, amelyet az Európai Parlamentbe bejutott Jobbik elleni tiltakozásul indítottak civilek. Az aláírók azt jelentik ki, hogy őket a Jobbik három mandátumot szerzett politikusa nem képviseli.

Egy különleges, színes fotót tettek közzé a holokausztról egy nemrég megjelent könyvben, amely a népirtás eddig ismeretlen fejezetit is bemutatja.
 

Henry Ford, az amerikai autógyártás legendás úttörője, a Ford autógyár megalapítója volt Hitler példaképe.
 

A legtöbben Robin Hood legendás szerepe miatt emlékezünk az ausztrál színészlegendára. A CIA titkosítás alól nemrég feloldott aktái szerint azonban Flynn titokban a náciknak kémkedett, és információi alapján több száz embert ölhettek meg.

A híradások egybehangzóan arról szólnak, hogy ma délután a Szabadság téren újjáalakult a Magyar Gárda Mozgalom. „Amelyik odaáll majd a félelemben élő emberek mellé”, jelentette ki Morvai Krisztina jogvédő és EU parlamenti képviselő.

„A festészet mindig is az élvezet és a kreativitás forrása volt a számomra, de csak az utóbbi években lett időm, hogy teljesen az alkotás felé tudjak fordulni”
 

Egy 27 éves, ortodox zsidó fiatalembert, “Schlesinger Alajost” – akinek neve nem ez, kérésére megváltoztattuk – a múlt kedden házának kapualjában zsidósága miatt megvertek. A HVG.hu interjút készített vele.

Gőzerővel folyik az antiszemita szervezetek elleni álharc: miután Bácsfi Dianát és a Vér és Becsület Egyesületet elsöpörte a demokrácia, most a Magyar Gárdán a sor. Eközben a parlamenti pártok és a mindenkori kormányok a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségével (Mazsihisz) együttműködve keményen dolgoznak a mintegy százezer zsidó identitású magyar világi érdek-képviseleti szervezeteinek kialakulása ellen, amelynek egyetlen eredménye lehet: a teljes asszimiláció.

Bizonyára nem kevesen vannak az itt megjelentek és a most megnyíló kiállítás jövendő látogatói között, akiknek ez a mikroszkopikus metszet az Israel Museum hatalmas anyagából több mint egy érdekes és szép kiállítás: akik személyesen kötődnek Jeruzsálemhez, Izraelhez, a közel-keleti régiségekhez, a zsidó hagyomány és az európai művészet Jeruzsálemben összegyűjtött tárgyaihoz. Néhány évtizedes távlatból nézve, volt már a Szépművészeti Múzeumban több közel-keleti vendégkiállítás: az ókori Iráq és Egyiptom, a keresztény (kopt) Egyiptom, ásatási leletanyag Núbiából, római kori Tunéziából, hogy csak néhányat említsek.

Miután a köztársasági elnök a legutóbbi alkalommal (2007 év végén) sem írta alá az ún. gyűlöletbeszéd-törvényt, reakciók sokasága látott napvilágot. A szólásszabadság sérthetetlensége mellett érvelők elégedetten nyugtázták a lépést, a sikertelen német kezdeményezés (EU irányelv a holokauszt-tagadás és relativizálás elleni egységes fellépésről) magyarországi támogatói csalódottan a fejüket rázták.