A Bálint Ház és a Magyar Zsidó Kulturális egyesület kitárt ajtókkal és nyitott szívvel várja a Terézvárosi napok látogatóit október 18-án vasárnap reggeltől estig.
 

Bíróság elé citálta Tarjányi Pétert, a 2006-os utcai zavargásokról szóló könyvében található mondatokért Tasnádi Péter. A „Meglátni és megveretni” című könyv azt állítja, hogy Tasnádinak a börtönben érett be a zsidó identitása, de ennek ellenére csomagjaiban téliszalámit kapott étrend-kiegészítésként.
 

Kétezer éves római amfiteátrumot tárták fel teljes egészében az izraeli Tiberiasban. Az amfiteátrum érdekessége, hogy egy római uralom alatt álló zsidó városban épült.
 

Ez év szeptember 18-án meghalt Irving Kristol, amerikai író, publicista, gondolkodó, fél évszázadon keresztül az amerikai politika és közélet egyik befolyásos szereplője. Ismert ragadványneve ez volt: a „neokonzervativizmus keresztapja”. Halála alkalmából egy lapunkban már megjelent írásának újraközlésével emlékezünk rá.

A legfőbb vallási vezető szerint viszont Izrael a felelős az Iránban zajlott tüntetéshullámért is.
 

Ha Magyarország palesztin foglyot akar befogadni Guantánamóról, akkor leginkább három férfi közül választhat. A nyilvános adatbázisok alapján elmondható: egyikük sem teljesen alaptalanul került oda. A kormányszóvivő a Hírszerzőnek azt mondta: “a másfél-két éves integrációs program célja, hogy a palesztin fogoly be tudjon majd illeszkedni a magyar társadalomba”.

Az arab világban évtizedek óta terjednek a koholt városi legendák az izraeliek vagy zsidók arab gyermekek elleni gyilkos tetteiről, s ezek olykor a legmagasabb szintekre is eljutnak. 1999 novemberében Suha Arafat – Jasszer Arafat felesége – egy rendezvényen Hillary Clinton akkori amerikai first lady jelenlétében arabul állította, hogy az izraeliek mérges gázokkal fokozzák a palesztin nők és gyermekek rákos megbetegedésének arányát.
 

Ros Hasana, a zsidó újév előtt, a hagyomány szerint szokás felkeresni a zsidó temetőkben a szülők és közeli rokonok sírját, lelkükért imádkozni, s hogy az Örökkévaló az eltávozottak érdemei miatt az utódokra is jót hozzon. Temetőjárás közben ma már sokan nem tudják elolvasni a héber sírfeliratokat, nem értik a nyelvet, a rövidítéseket, a veretes szövegek fordulatait. 

Az augusztusi berlini atlétikai világbajnokság történései jó reklámot csináltak a Németországban csütörtökön bemutatott Berlin 36 című filmhez. Az atlétikai vb női 800 méteres síkfutásában győztes dél-afrikai Caster Semenyáról ugyanis egyre érdekesebb hírek látnak napvilágot. A nemzetközi szövetség ugyan csak novemberre végére ígér állásfoglalást,  a Sydney Daily Telegraph tudni véli, hogy a futónő hermafrodita, azaz nemcsak női nermi szervekkel rendelkezik.
 

A következő évek politikáját leginkább a világgazdasági válság határozza majd meg. Ez akkor is így lesz, ha a válság végül – bár erre ma kevés jel mutat – nem gyakorol ténylegesen akkora hatást a világra, ahogyan ma feltételezhetjük. Mostantól ugyanis a válságra hivatkozva változik a politika…
 

Ezen a koncerten a közép-európai zsidó és a máramarosi ruszin zene találkozik. A New York-i születésű Bob Cohen vezette Di Naye Kapelye (magyarul: „Az új zenekar”) a régi idők jiddis dalait eleveníti fel, méghozzá úgy, ahogyan azt idős zsidó és cigány zenészektől tanulták el. 

Minden kultúra rendelkezik mítoszokkal. A mítoszok mondják el számunkra, kik és milyenek vagyunk, milyen és miért olyan a világ amilyen. A mítosz a valóságról szól, a szakralitás, egy igaz történet vagy egy népszerű film nyelvén. A mítoszok ugyanolyan sokszínűek, mint kultúráink, mint mi vagyunk. 

Az áprilisi Könyvfesztiválon mutatta be a Magvető Könyvkiadó Jonathan Littell: Jóakaratúak című könyvét, amely a holokausztról szól – az elkövetők nézőpontjából elmesélve. Az eredetileg a Gallimard-nál megjelentetett könyv fikció: egy volt SS-tiszt önéletrajz-szerű története.

Zsidó- és más negyedek – avagy Budapest egykor és ma címmel jelenteti meg tematikus szeptemberi számát a Szombat című kulturális folyóirat; az elsősorban a belső-erzsébetvárosi zsidónegyed múltját és jelenét bemutató lapszám ünnepélyes bemutatóját az európai zsidó kultúra napján, hétfő este tartották.

2009. szeptember 9-én délután 5 órakor négynapos nemzetközi diákkonferencia kezdődik, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Budapesti Holokauszt Emlékközpont és a Docete Keresztény Oktatási Központ szervezésében, ahol a holokauszt utáni negyedik generáció diákjaié a főszerep.

A szociológusok nem bocsátkoznak jóslatokba. Vagy ha mégis, akkor ezt jó pénzért, tanácsadóként, szakértőként teszik, nem a sajtóban. Hogyan is kell jósolni? Lehetőleg úgy, hogy jóslatunk mindenképp beváljon. Amikor egy ún. nagytekintélyű (vagyis nagyhatalmú) tőzsdeguru szerint 5000 pont alá fog esni a Maciipari Vállalat részvényeinek árfolyama, mindenki lázasan szabadulni próbál részvényeitől…
 

Meg kell próbálnom érzelemmentesen. Szinte közönyösen. Mintha nem a tulajdon szüleimről… Más dolgot nem említve, nem oldva, nem kötve. Csak a temető. Semmi egyéb. Az ítélet másnál. Nekem nem jutott egyéb, csak a beszámolás joga. Ezzel próbálok élni, a jó ízléshez fohászkodva, … Tovább »

Egy súlyos, krónikus betegségben szenvedő gyermek megsegítésére és külföldön történő kezelésére ad jótékonysági koncertet Fellegi Ádám zongoraművész a Bálint Házban szeptember 14-én, hétfőn este 7 órakor.

A Magyar Nemzeti Arcvonal arra kérte a jelentkezőket, hogy utasítsák el az úgymond roma és a zsidó életmódot.
 

Ezt írja Kölcsey: „Megbűnhödte már e nép / A múltat s jövendőt”. Az ortográfiával ne törődjünk, Kölcsey korában más volt a helyesírás, koncentráljunk a lényegre. Megbűnhődte? De hát mit követett el ez a nemzet Kölcsey koráig?