A tanévben a Bálint Zsidó Közösségi Ház ad otthont a Lauder-Javne, az Anna Frank és a Mszoret Avot iskolák 28 gimnazistájának. Miért laknak ott? Honnan jöttek? Hová tartanak?

A kérdésekre adott nyolc válasz nem csak egyéni sorsokkal ismerteti meg az olvasót. Valamelyest kirajzolódik … Tovább »

(Dina Wardi: Emlékmécsesek. A holocaust gyermekei. Bp., Ex Libris Kiadó, 1995. 255 old., 480 Ft)

A délszláv válság veszteségeinek fel­számolására életre hívott számos bizott­ság egyikének feladata a háborút át- és túlélt, lelki sérült gyerekek sebeinek gyógyítása, terápiája … Tovább »

A Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) képviselőtestületi ülése 1995. december 14-én

Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató üdvözölte a megjelenteket, megállapí­totta, hogy a közgyűlés szavazóképes (a 80 küldöttből 47 volt jelen), némi nehezteléssel a hangjában észrevéte­lezte, … Tovább »

Joszif Burg a jiddis irodalomról és Bukovináról

Talán a kelleténél egy kicsivel több kajánsággal a hangom­ban tettem fel az agg mester­nek az első kérdésemet, ne­vezetesen, hogy milyen érzés az utolsó közép- és kelet-európai jiddis nyelvű írónak lenni. Az arca pirosra váltott, … Tovább »

Napló

Egy sűrű hét Budapesten

Londonból újabban kora regge­li repülőjárat indul Budapest­re. Sajnos fél ötkor kell kelni, hogy elérje az ember. Fél hat­kor előáll a taxi (pakisztáni sofőrrel, mert a szokott taxisunk, Mister Gold vallási okokból nem vállal szombati fu­vart), … Tovább »

Hihetetlenül hangzik, ha azt mondom, hogy az első világháború előtti nagyszámú, gazdag berli­ni zsidóság állhatatosan ellenezte az általuk támogatott vallásos iskolák egyikében azon osztályok létre­hozását, melyekben Talmudot vagy ha­sonló ismereteket akartak tanítani. (Az írás első része itt olvasható.)

A második személy

Énekek éneke 8,6: ״Mert erős a szeretet, mint a halálכי־עזה כבלוח אהבה,״

Ez azt jelenti, hogy a ״Te” ugyanolyan erős (= nem gyengébb!), mint az ״Én”. És ebben rejlik – ebben van elrejtve – a nagy ezotérikum, és az élet titka és a halál titka, … Tovább »

Az ember elveszti kérdéseit és paradox módon csupa feleletből akarja összetá­kolni a világot – de ahol nincs kérdés, ott felelet sincs.

Középiskolás korában egyik, szélsősé­ges gondolkodásáról ismert tanára meg­kérdezte Tábor Bélát „Te mi akarsz len­ni, fiam?” A tanár … Tovább »

Tábor Béláról

Valamelyik éjszaka álmomban benyitott az ajtón, nagyon komoly arccal nézett rám, mint mindig, amikor fontos dologról akart beszélni. Csak a mutató­ujjával intett némán, hogy jöjjek át a szomszéd szobába.

Azután felébredtem. Sokat töpreng­tem az álom értelmén. … Tovább »

(Röhrig Géza: Hamvasztó­könyv. Múlt és Jövő Lap- és Könyvkiadó, 1995, 100 oldal, 320 Ft)

Lehet-e még érvényesen beszél­ni a vészkorszakról? Lehet-e újat, új módon mondani, ahogy – mert irodalomról szó­lunk – ezt minden valódi műalkotástól elvárjuk. Szükséges-e újra … Tovább »

A szín egy antiquarium, a színpad hátterében könyvállványok, esetleg metszetek és képek. Balra eladópult mögötte szék, a sa­rokban egy fogas. A másik oldalon kis asztal, mellette néhány szék. A bal oldalon a nézőtér felé nyíló ajtó, fölötte felirat: „Stem­mer Ödön … Tovább »

Zsidó öntudatra ébredésem­hez a történelem iránti ér­deklődésem adta a kezdő lö­kést.

„Teremtette az Örökkévaló Isten az embert…” Ráv Nách­mán, ráv Chiszda fia ehhez a következő magyarázatot fűzte: „Miért írják a teremtette szót (vájjicer) két „jod” betűvel, amikor egy is elég lenne?” A válasz: két természetet teremtett az Örökkévaló – áldott … Tovább »

Csak azért jöttem ide, mert kíváncsi voltam, hol éltek a jiddis folklór által megö­rökített, híresen ostoba chelmi zsidók. Ezek az anekdoták egy tőről fakadnak az ango­lok ír vicceivel, a németek keletfríz törté­neteivel és a magyaroknak a rátóti tó­tokról szóló meséivel. … Tovább »

sz. t.g.: Nyitott kérdések
Védjen meg téged a Funar!
Gimes Katalin: A túlélés szégyene
A Szivárvány barokk hangjai
Ambivalens érzés-zacc
Az ember a hegedűn nem játszik, hanem imádkozik
Götz Eszter: Életre festeni
A zsidó irodalomtörténet-írás néhány állomása
Ziva Ben-Porat: … Tovább »

„Ki ölte meg a még megmaradt zsidókat a német kultúrában?”

Több kiadást megért Németország zsi­dók nélkül című könyvében Bernt Engelmann német újságíró, az antifasiszta el­lenállás volt alakja feltérképezte a zsidók németországi eltűnését, nemcsak fizikai megsemmisítésükről … Tovább »

Magyar Zsidó Szemle, 1895. 8-9. szám

Névmagyarosítás

Azok, a kik folyton hangoztatják, hogy a honi zsidók nem magyarosodnak, ámulattal fogják olvasni, hogy éppen a zsidók magyarosítják nevöket legszámo­sabban. Ezt mutatja a következő hivata­los kimutatás. 1891-ben 722 névmagya­rosítás … Tovább »

Szeptember végétől október közepéig zajlanak őszi ünnepeink. Az Engesztelőna­pon nagyjából megtelnek a frekventáltabb zsinagógák, a többi alkalommal s általá­ban a kisebb templomokban azonban ko­ránt sincs telt ház.

Fél évtizede lenne mód az „offenzívabb” közösségépítésre, … Tovább »

(Komoly Ottó: Cionista életszemlélet. Kí­sérlet a pozitív zsidó hivatástudat termé­szetrajzához. Bethlen téri füzetek 2. Bp., 1992, 35 old., 50 Ft. Engländer Smuel és Farkas Éva előszavával)

Inter arma silent musae. 1942 nyarán – ekkor fejezi be tanulmányát Komoly Ottó, a Ma­gyar … Tovább »

(Shlomo Avineri: A modern cionizmus kialakulása. A zsidó állam szellemi gyö­kerei. Ford.: Babarczy Eszter. Bp., Szá­zadvég Kiadó, 1994, 265 old., 480 Ft)

Shlomo Avineri kötete nagy szolgálatot tesz a dezinformáltságból felocsúdó, a téma iránt érdeklődő olvasóközönség számára. … Tovább »