Találatok ‘R. P.’
Összesen 1,471 találat (561 - 580) : R. P..
“Jöjj fiam, robbantsd fel magad! A paradicsomban megépült már házad”
A gázai Al-Wa’ed nevű banda táncos-zenés videoklipben üzent a palesztin ifjúságnak.
A Middle East Media Research Institute (MEMRI) tette közzé a videoklip angol fordítását. A klip egy Hamasz-közeli honlapon tűnt fel február 7-én “Elszáll a busz teteje címmel.”
A klip … Tovább »
Megjelent a Szombat februári száma!
Esztergályos Károly: Szigorúan retusált portrék
Zsidó hagyományok Galántán és környékén
“És kezdetben teremtette az Örökkévaló…” (Mózes első könyve, első fejezet, első vers) Teremtette a világot. A rendet. Az embert. A Törvényt. A hagyományt. Teremtette Galántát és Galántán a zsidó asszonyokat és édesapákat. Gyermekeket és unokákat. Teremtette a vőlegény hangját és a menyasszony hangját, a szombat kacagását és a temető csöndjét. Teremtette a zsidó-magyar együttélést és a zsidó-magyar különválást. Teremtette a nemzeti törvényeket és a zsidó törvényeket. ,,A többi néma csend…”
A Jobbik és a zsidók
A Jobbik egy ideje próbál mérsékeltebb, néppártibb – cukibb – képet mutatni magáról. Abból a megfontolásból, hogy egy igazán radikális párt nehezen nyer választást, a győzelemhez középre kell húzni, aztán, amikor megvan a többség, már sok mindent el lehet intézni. (Lásd … Tovább »
„Szabálytalan szeretek lenni”
Megjelent a Szombat januári száma!
A zsidó identitás problémái Rubin Szilárd Csirkejátékában
Kárpáti Judit: Az Aleppói kódex
A „Korona rejtélyei”: azaz az Aleppói kódex (Keter Aram Cova1) keletkezésének, vándorlásának és megmenekülésének rövid története.
„Ég az ó-zsinagóga, ég a Keter”
– Az Aleppói kódex sorsa az 1947.
decemberi zavargások idején
„Az a nap, melyen az Egyesült Nemzetek … Tovább »
Turán Tamás: Adalékok a ‘neológ’ terminus történetéhez
Megjelent a Szombat decemberi száma!
Mazsike Hanuka Party 2015 / 5776
Szentgotthárdi polgármester: szerencsétlenül megfogalmazott kijelentést tettem
A kormány 2,1 milliárd forint hozzájárulást nyújt
Vasárnap az Európai Maccabi Konföderáció (European Maccabi Confederation – EMC) Magyarországnak ítélte az 2019-es Maccabi Európa Játékok megrendezésének a jogát. A hír kapcsán Jusztin Ádámmal, a Maccabi Vívó és Atlétikai Club elnökével és Carlos Alberto Tapieroval, a Maccabi … Tovább »
A vérvád frissített változata
Már nem egészen új, de jól működik a vérvád frissített változata, amely szerint Izrael megölt palesztinok (vagy mások) szerveivel kereskedik.
Tiltakozást nyújtott be az ENSZ-ben Izrael, miután palesztin illetékesek ugyanott azzal vádolták meg Jeruzsálemet, hogy megölt merénylők … Tovább »
Ferenczi Sándor, a magyar Freud
Az első világháború centenáriumi emlékéveit üljük. E kapcsán tavaly óta, s napjainkban is országszerte számos településen újították-újítják meg a száz esztendeje zajlott háború emlékjeleit, hadisírjait. A négy éven át – 1914-től 1918-ig – tartó öldöklő küzdelem több mint 15 millió ember halálát okozta, s ki tudja felmérni pontos számokban, hogy mennyi, de mennyi hadifoglyot, sérült, idegileg megviselt embert. Nem véletlen, hogy 1914 és 1918 között figyeltek fel először az idegorvosok egy sajátos tünetcsoportra, az úgynevezett „háborús neurózisokra”.
Kismama sárga csillaggal – Egy fiatalasszony naplója a német megszállástól 1945 júliusáig
Egy budapesti fiatalasszony 1944-ben, a német megszálláskor terhessége ötödik hónapjában jár második gyermekével. Miután férjét munkaszolgálatra viszik, családfővé avanzsál, és egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kerül. Naplója – melyet a megszállástól 1945 júliusáig vezet -, egy kismama hőstörténete: tanúi lehetünk küzdelmének, elszántságának, mellyel a legzordabb körülmények közepette sem adja fel. Cselekedeteit egyetlen cél vezérli: mindenáron életet adni második gyermekének, és megvédeni őt, amennyire csak lehet.
A naplóból képet kapunk a zsidóellenes rendeletek fogadtatásáról, a csillagos házakról, a bujkálásról, a szabadulásról, valamint az azt követő állapotokról is. A naplót kísérő tanulmány, mely három történész munkája (Huhák Heléna, Szécsényi András, Szívós Erika), a történeti-politikai kontextust mutatja be, és számot ad a szöveg keletkezésének körülményeiről.
Debreczeni József: Hideg krematórium
Debreczeni József regénye alig néhány évvel a második világháború vége után, 1950-ben jelent meg első alkalommal. Riportszerű leírásai miatt az irodalomtörténészek az egyik legautentikusabb táborregénynek nevezték. A Hideg krematórium cím azoknak az embereknek a halálára utal, akik nem a táborok krematóriumaiban égtek el, hanem az út, az erőltetett menet, a kényszermunka, az éhség és a betegség következtében vesztették életüket.
A regény most újra megjelent, magyar és szerb nyelven is.