Összesen 8,670 találat (8341 - 8360) : R. A..
Nyílt levél egy „terápiára” szoruló járóbetegnek
Többször is figyelmesen elolvastam T. T. „magasröptűnek” szánt fejtegetéseit, amelyeknek, gyengélkedő állapotának megfelelően „egy járóbeteg panaszai” címet adta. Csak azt nem jelölte meg, hogy mi a betegsége, és … Tovább »
Ki szelet vet…
…vihart arat. Turán Tamás Egy „járóbeteg” panaszai című, a Hitközség ügyvezető igazgatójához intézett nyílt levelét előző számunkban közöltük. Az alábbiakban a beérkezett három választ, s T.T. viszontválaszát olvashatják.
Ha ragaszkodnánk a formalisztikához, … Tovább »
Róna Péter, Budapest. Tisztelt Róna úr! Korántsem tévedésből került az Ön által észrevételezett betűpár a Szombat fejlécére, s korántsem azért, mintha feladtuk volna a zsidó szellemiségen belüli pluralizmusunkat. Védjegynek tekintjük az inkriminált jelet, amely nem csupán ultra-ortodox … Tovább »
A történetet az áldott emlékű Reb Duved Mojse, a csortkovi rebe mesélte. Ő maga a csortkovi hitközség ódon krónikakönyvében olvasta, és az eset egészen addig nyúlik vissza, amikor a csortkovi rebe Reb Cví-Hirs Hurvic volt, akit Reb Hirsele Csortkover néven emlegettek volt. A történet … Tovább »
A hiteles tanúk közül is az egyik legkiválóbbal találkoztam. Fiatalos külsejű, egyenes tartású asszony. Szavai jól formáltak, mint az olyan embereké, akik tisztában vannak a szavak súlyával.
*
Lukács Ágnes első sikereit négyéves korában aratja a ״Tehetséges gyermekek és … Tovább »
A Kossuth-bankó nemcsak a magyar szabadság jelképe, de grafikusok és numizmaták véleménye szerint is a legsikerültebb magyar papírpénz. Az a fajta költészet árad belőle, mely a gazdasági, társadalmi fejlődést megelőzi. Szinte absztrakt jelek- kel követi a reformkori magyarság paradigmáját, … Tovább »
január 17-én, Raoul Wallenberg eltűnésének 47. évfordulója alkalmából kiállítás nyílt Berlinben. A kiállítás anyaga Wallenberg magyarországi tartózkodásán kívül számos olyan dokumentumot is tartalmaz, mely a szovjet álláspontot – miszerint Wallenberg 1947-ben a ljubjankai … Tovább »
Filmkockák Somogyi Károlynak, a Jád Vásém kitüntetettjének életéből
Még ma is olyan mindenre figyelő, jó ügyekért cselekedni kész, amilyen félévszázaddal ezelőtt volt. A tizenöt gyermekét nevelő asztalos fia, Pécs második kerületében, Vasas-bányatelepen 1921-ben született. … Tovább »
Meglepődve olvastuk az alábbi írást. Adatai sorra megkérdőjelezik a témában korábban megjelent publikációk „tényközléseit”. A holocaust nyomán járó jóvátétel egy lényeges kérdését elemzi a szerző, ezért kérjük, az illetékes zsidó szervezetek vezetőinek figyelmét ne … Tovább »
Örömmel olvastuk a Szombat 1991/10. számában az ״Az izzólámpák ma is világítanak…” című megemlékezést Bródy Imre születésének 100. évfordulójáról. A cikk alcíme: ״Ki emlékezik Bródy Imrére?”
Nos, a magyar elektrotechnika szakemberei emlékeznek kiemelkedő képességű … Tovább »
Engel Adolf száz éve alapította a komlói bányát
Földhözragadt, szegény családban született Pécsett 1820. február 6-án. Apja a Bonyhádról származó Engel Péter házaló volt, aki – mint Feuerstein Emil izraeli történész írja – csupán az imakönyvét hagyta a fiára. Alig múlt … Tovább »
Viszontválasz Komoróczy Gézának a héber nyelvről
„A második világháború és az 1948-49. évi arab-izraeli háború előtérbe állította azokat a Palesztinában született írókat, akik nemzedékük problémáiról a beszédben ízessé vált héber nyelven írtak.” (The New Encyclopaedia … Tovább »
Az ötvenedik ajtó
A mesbizi rabbi Bárukh egyik tanítványa elhatározta, hogy kikutatja Isten létezésének titkát, de elhatározásáról nem szólt meseterének. Elmélkedésében egészen addig jutott, míg a kétségek kusza forgatagába nem került, s még az is összezavarodott szeme … Tovább »
Az alábbiakban a The New York Review of Books, 1991. június 27-i számában megjelent tanulmány rövidített változatának első részét közöljük az alijázó szovjet zsidók izraeli befogadásának nehézségeiről. A téma és a közlemény súlya miatt e havi és a következő számunkban … Tovább »
„Sok izraeli azt hiszi, hogy Wagner (1813-83) Berlinben élt, valamikor 1942 táján.” Daniel Barenboimnak ez a szellemes mondása nem vetett véget a zeneszerző körüli vitáknak. Az újabb vihar akkor tört ki, amikor Barenboim bejelentette, hogy 1991. december 21-én Wagner műveit akarja vezényelni … Tovább »
Bár méreteiben a Dohány utcai megelőzi, a legszebb magyarországi zsidó-templomnak a szegedit tartják. Valóban lenyűgöző. A város polgári felvirágzásának idején, a század elején emelték, s vele, a jómódért is, hálát adtak az Örökkévalónak bőkezű építtetői. Legmagasabb … Tovább »
Lapunk 1991. októberi számában Zsidó vitéz kerestetik címmel megjelent egy cikk, mely több olvasónk értetlenségét váltotta ki. Köztük volt Holczer Tibor, a témakör és korszak egyik kutatója, aki az alábbiakban reagált a cikkre.
A Szombat hasábjain Pusztaszeri László, az Új Magyarország … Tovább »
Egy évvel ezelőtt jószerivel mindenki igenelte egy a zsidó szervezetek önállóságát és tevékenységét nem csorbító közös csúcsszerv megteremtését, bár ezt már akkor is eltérő hangsúlyokkal tették, a formát is más-más módon képzelték el. A Szombat szervezte kerekasztal … Tovább »
A magyarországi zsidó közösség XX. századi történetében nem egyszer felmerült az egységes képviselet, a belső koordináció szüksége. Megvalósulása, vagy az afelé közelítő szerveződés életre hívása csupán egy gyászos időszakban, külső kényszerre, s messze nem demokratikus … Tovább »
(csak az ujjaink között kukucskálunk)
Amint az AFP hírügynökség 1990. május 10-én mindenki tudtára adta, Carpentrasban ismeretlen tettesek 34 zsidó sírt rongáltak meg. Emellett „felnyitották az egyik koporsót, és kihantolták a halottat: egy két héttel korábban, 81 évesen elhunyt … Tovább »