Összesen 8,670 találat (7901 - 7920) : R. A..
AZT ÁLMODTA, hogy a színpadon áll.
Pontos és tömör mondatokat olvas fel, melyek igazát feszengő csend fogadja.
Hallgatói is felelősek a helyzetért, ám amit és ahogy elemez, nem vált ki haragot, bár szigorú szókimondás jellemzi.
Arról beszél, hogy fontos a jelenlétük, s … Tovább »
A KÁDÁR-KORSZAK MÉLTÁN dicsekedhet azzal, hogy a Hruscsov-Brezsnyev időszak szovjetblokk országai közül egyedül hazánkban nem volt a hivatalos kormányzat antiszemita. Minden azonban elsősorban a formális politikai élet felszínét jelentette. A felszín alatt nálunk is ott lappangott … Tovább »
Adalékok a torzóban maradt 1952-53-as budapesti zsidóellenes tisztogatásokhoz*
A MOSZKVAI PRAVDA 1953. január 13-i közleménye utáni napon a Szabad Nép is hírül adta, hogy „cionista orvosgyilkosok csoportját” leplezték le a szovjet állambiztonsági szervek. A név szerint is felsorolt … Tovább »
1951. JÚNIUS 17-ÉN 1939-es (!) miniszterelnöki és belügyminiszteri rendeletekre hivatkozó belügyminiszteri közlemény jelent meg a ,, volt kizsákmányolok Budapestről való kitelepítéséről”. Erről a Hét évtized a hazai zsidóság életében című, összeállításunkban már … Tovább »
A kommunista diktatúra kiteljesedésének, a koncepciós perek kezdeti évének elején, 1949 februárjában Szirmai István, a Magyar Dolgozók Pártja Országos Szervező Bizottságának titkára, a cionista szervezetekkel hivatalból kapcsolatokat tartó kommunista vezető, akinek neve emiatt … Tovább »
Az „aranyvonat”
A MAGYARORSZÁGI zsidóság 1944-ben elkezdődött és a kommunista diktatúra idején befejeződött kirablásának legismertebb ténye az úgynevezett „aranyvonat” története.
A német megszállók kiszolgálására alakult Sztójay-kormány 1944 áprilisában rendeletet … Tovább »
A vérvád szó eredeti jelentése a huszadik században elhomályosult. Az értelmező szótár szerint a vérvád „a zsidók ellen emelt hamis vád, hogy a pászka sütéséhez keresztény gyermekek vérét használják”. A második világháború utáni vérvádak nem kapcsolódtak zsidó vallási … Tovább »
A szovjet hadsereg Magyarország területén 1944 szeptemberében elkezdődött harcai, vagyis a nácik és nyilasok megsemmisítésének hónapjai, majd a háborút követő időszak úgy él a túlélők emlékezetében, a fiatal nemzedék tudatában, mint a visszanyert teljes szabadság, az ismét … Tovább »
INDULÁS ÉS ÚTON LEVÉS. E két gondolatba sűríthető a történet, melyet az ünnep közölni akar. Ez a Történet, a Hagada.
„Ákávja ben Máhálálél mondja: Tekints három dolgot, és nem jutsz a bűn kezébe: tudd, honnan jöttél és hova mégy és ki előtt fogsz egykor törvénykezni … Tovább »
„Mi izraeliek soha nem akartuk beismerni, hogy a dialógus eddig is két egyenlő fél között folyt” – mondta egyik első interjújában a Szochnut új vezetője, akinek megválasztását egyesek kisebbfajta forradalomként értékelték.
Nagy változások előszele lehet a vezetőváltás … Tovább »
Az alábbi táblázatban a budapesti neológ templomok életéről találnak néhány 1994-es számadatot olvasóink. Az adatok tájékoztató jellegűek, nem pontos számbavételen, hanem az egyes templomkörzetek rabbijainak vagy elnökeinek becslésein alapulnak. Ha azonban kisebb pontatlanságok … Tovább »
Beszámoló a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület közgyűléséről
„Az 1994. évi közgyűlést 1995-ben megnyitom” – fordult Simonyi Péter ügyvezető elnök az egyesület ezer fizető tagja közül jelen lévő ötvenhathoz, majd átadta a szót Rajki András elnökségi tagnak, aki a levezető … Tovább »
Szeretnék, ha kissé megkésve is, Gáspár Ferenc és Adler Abraham közlései folyományaként egy töredékes adattal hozzájárulni az 1944. október 13-án Apafajan legyilkolt muszos bajtársaim szomorú történetéhez. A leírtakat pár éve elhunyt barátomtól, bajtársamtól, Kálmán … Tovább »
(Erdélyi Lajos: Az élők háza. Héttorony Kiadó, 147 oldal, 980 Ft)
Mikor a száműzetés prófétájától, Nehemjától megkérdi Artaxerxszész, a babilóniai király, vajon miért szomorkodik, ő így válaszol: „Miért ne volna szomorú az arcom, hiszen az a város, ahol atyáim sírjai … Tovább »
Megérkezett a második leveled. Látszólag ártatlan szöveg. A szerelmes leveleid antológiába valók – a műfaj paródiái. Őszinte szeretettől átfűtött beszámolók a cserkésztábor napirendjéről, különös tekintettel az étlapra. De a megjegyzésed, hogy onnan nézve… … Tovább »
A hazai cionizmus
A MAGYAR ZSIDÓK még a recepció örömmámorában úsztak, midőn megjelent Bécsben egy könyv. A címe már maga bizarr: Der Judenstaat, A zsidó állam. Miféle állam, és miféle zsidók csinálják? Weisz Ignác, a brassói hitközség elnöke írja 1894-ben, védekeztében … Tovább »
Tudnivaló, hogy a nagy Jehuda Löw ben Becalel addig tartózkodhatott ezen a földön – nem tudni, jutalomból vagy büntetésképpen -, ameddig minden gondolata a Tóra körül járt. A rabbi egész életét a Törvény tanulmányozásának szentelte, minden, amit tett vagy mondott, csak e szélesebb … Tovább »
Alapfokon
UTOLJÁRA KAMASZ KOROMBAN írtam naplót. Apró noteszbe gondosan bevéstem: aznap nem történt semmi.
Vagy, olvastam és mit hallgattam a Zeneakadémián. A hatvanas években velem úgy látszik csak ezek történtek. És persze a fiúk. De hagyjuk a lírát.
1989-ben mondta, … Tovább »
A PIDJON HOBEN: az első- szülött fiú kiváltása. A Tórában leírt micve lényege, hogy a lényegében kohénnak számító gyermeket (a papi nemzetség feladatait korábban az elsőszülött fiúk látták el) harmincnapos korában, amikor túljut élete egyik legkiszolgáltatottabb, legveszélyeztetettebb … Tovább »
Kertész Péterrel, a MAZSIHISZ szóvivőjével beszélget Szántó T. Gábor
A Magyar Hírlap főmunkatársa az elmúlt év elején szerződött a hitközséggel, hogy szóvivőként segíti a szervezet működését. Megbízatása első esztendejének tapasztalatairól kérdeztük.
Hogyan lettél … Tovább »