Regényrészlet

És ment Mózes vissza a palotához, ahol az őrállók durva röhejjel fogadták. És Mózes kérdezte, min mulatnak olyan jól? És az őrök hahotáztak, és ujjal mutogattak rá, és egymást hátba verdesték jóked­vükben. És végül mondták Mózesnek, rajta nevetnek, hogy … Tovább »

Az elmúlt három évben szoros kapcsolatba kerül­tem annak a fiatal zsidó csoportnak a tagjaival, amely „Szim Salom”-nak* nevezi magát. Találko­zásaim a Szim Salommal egy három hónapos bu­dapesti vendégprofesszori tartózkodásom alatt kezdődtek, és azóta ötször látogattam meg a … Tovább »

Az alábbiakban az Izraelben megjelenő Jerusalem Report és a New York-i zsidó hetilap, a Forward egy-egy cikkét közöljük rövidített formában. Mindkét írás arra a megdöbbentő kérdésre keresi a választ, hogy miként kerülhetett Peter Sichrovsky, a jó nevű, zsidóságát mindig is vállaló … Tovább »

December 1.

Mégiscsak lesz karácsonyfa. Eldön­töttem, punktum.

Na jó, az igazság az, hogy ebben a döntésben négyéves kemény, megfe­szített előkészítő munka lakozik. Dani születése óta ugyanis szisztematikusan oltom Laciba, hogy ha a gyerek megnő, nincs jogunk elvenni tőle … Tovább »

A Magyarországi Zsidó Szociális Segély Alapítvány

A szegények, árvák, betegek istápolásának törvénye végigkíséri a zsidóság történetét. Ennek intézményei Magyarországon is kiépültek és hatásosan működtek, míg meg nem semmisítették a gyámolítottakat és a fenn­tartókat, … Tovább »

A karizmatikus vezetők hiányoznak a magyar zsidóságból

Kéthavonta a zsidóság dolgairól beszélgetünk a Szombat hasábjain. Mintha csak egy széderasztalt ülnénk körül: a nagykőrösi születésű Feldmájer Sándor (F. S.), a balatonfüredi Olti Ferenc (O. F.), az egri Székely Gábor … Tovább »

Holocaust-túlélők

A holocaust-túlélők járadékának alapjául szánt 4 milliárd forint – az egyetlen tétel, amelyről a kárpótlási csomag kap­csán már egyezség született a zsidó tárgyaló fél és a kormány között – valójában több lesz, mint 4 milliárd. Az 1997-es év­re … Tovább »

zsidó modernizáció, polgárosodás, világiasodás párhuzamosan haladt a keresztényekével. Kettő­zött erőt adott neki, hogy a zsidóknak ki kellett jönniük mind a keresztény, mind a zsidó falak mö­gül, Ortodox nézőpontból, vagy a környezet barátságtalan te­kintetével nézve – … Tovább »

Csak egy dolog miatt ragadtam tollat, hogy hozzászóljak a Szombat novemberi számában megjelent Péntek esti nyomulás­hoz, illetve az abban leledző és szervezete­met szervesen érintő részeihez.

Ez a dolog az, hogy ezen cikk túlmegy azon a határon, melyet józan szemlélőként tolerálni … Tovább »

….mindenki felelős a szavaiért, sza­vainak következményeiért, s minél messzebbre hallatszik el a szava, annál inkább.”

(Komoróczy G., Hiány, 1990. nov. 50.)

Szomorkás nap volt a pénteki, a felhők közül is csak ritkán bújt elő a nap. Ilyen időben, ha csak teheti a városlakó, … Tovább »

AZ ELSŐ MAGÁNFŐISKOLA Tel-Avivban megkezdődtek az elő­adások a Tisom nevet viselő nem­zetközi menedzserképző főiskolán. A két vagy négy szemeszterből álló kurzusokat ajánló oktatási intéz­mény egyik különlegessége, hogy nem állami vagy vallási vezetés alatt áll, hanem … Tovább »

Antalffy Mária – Antalfi Mária grafikái

„Különböző mesterektől és az Iparmű­vészeti Főiskolán tanultam kerámiát és szobrászatot. 21 éves korom óta ve­szek részt kiállításokon – az ötvenes évek kivételével, amikor bábkészítéssel foglalkoztam. Mintegy négy éve gra­fikákat … Tovább »

Zsidó Híradó, 1896. évi 4. szám

Az új képviselőház tagjai közül 12 tar­tozik felekezetűnkhöz. A szabadelvű párt tagjai: dr. Chorin Ferencz; dr. Heltai Ferencz (új); dr. Mezei Mór; dr. Nagy Sándor; dr. Neményi Ambrus; dr. Neu­mann Ármin; dr. Rosenberg Gyula; dr. Sámuel Lázár … Tovább »

80 éve nyílt meg a Magyar Zsidó Múzeum

1896-ban, a millenniumi országos általános kiállításon az egyházak is részt vettek, az izraelita felekezet 90 műtárggyal mutatkozott be. Az ország egész területéről hitközségektől, ma­gánszemélyektől és felekezeti intézmé­nyektől … Tovább »

Előző számunkban olvashatták munkatársunk útinaplójának az ortodoxia világát bemutató első részét. A második – befejező – részben a politika és a vallásos cionizmus közegébe nyerhetünk bepillantást.

„Simon Peresz, nem szégyelled magad? Azokból a fegyverek­ből, amit te … Tovább »

Cubatáóban, Brazília (és talán a világ) legszennyezettebb iparvá­rosában az érdeklődők fölkereshetik azt a kis temetőt, ahol 64 zsidó prosti­tuált és 14 kitartott férfi sírja pusztul gyors ütemben a mindent szétmaró ipari gőzökben. A temető a zsidó törté­nelem egyik nem … Tovább »

Meghökkentem, amikor feltették nekem a kérdést, hogy ma, amikor hiányzik „a katasztrófa tapasztalata” és megszűnt „a fenyegetettség-érzés”, a vallásos tradí­ció pedig letűnőben van, összefűzheti-e egyáltalán valami a közép-európai zsidó kultúra képviselőit?

Én … Tovább »

1.

Hannah Arendt Rosa Luxemburgról készült tanulmányában a következőt ír­ja: „Míg az asszimiláns zsidók önbecsa­pása abban nyilvánul meg, hogy azt mondják magukról, ők ugyanolyan né­metek vagy franciák, mint az igazi néme­tek és franciák, addig az értelmiségi zsi­dók … Tovább »

1

Sok évvel ezelőtt történt – nyolc­ vagy kilencéves lehettem ekkortájt, és a világ még ígéretekkel telinek tűnt -, hogy egyik tanárom, akit meglehetősen zavarba ejtett vezetéknevem, mely a szerb nevekkel ellentétben nem „ic”-re végződött, megkérdezte, ki is vagyok én. Felálltam, … Tovább »

Történelmet írni

Valahányszor egy német író meg akarja tudni tőlem, vajon miért csak zsidókról írok, ahelyett, hogy válaszolnék, vissza­kérdezek; no és az ő könyvei miért szólnak kizárólag németekről. Mit felel erre? Nem sokat, vagy hogy pontos le­gyek, az égvilágon semmit. … Tovább »