Előadássorozat a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Szombat folyóirat szervezésében. 

Látogatás a Weisz Api a jazzlegendának is emléket állító a világon egyedülálló gyűjteménnyel rendelkező Dobmúzeumba. Kármán Sándor magángyűjteménye 1900-tól egészen napjainkig mutatja be a jazz és a klasszikus zene ütőhangszereinek fejlődését. 

Újra, immár sokadszorra is kiderül, hogy életünk kísérőzenéjéhez hozzátartoznak az egykori monstre táncdalfesztiválok dallamai. Sokról nem is tudjuk, honnan ismerjük, ki is énekelte, mások viszont határozottan kötődnek egy-egy legendás előadóhoz. 

Amint arról már hírt adtunk, az Izraeli Főrabbinátus nyilatkozatot tett közzé, amely szerint határozatlan időre megszakította hivatalos kapcsolatait a Vatikánnal, mert a Szentatya feloldotta a holokausztot tagadó Richard Williamson püspök egyházi kiközösítését. 

Immár hat évtizede zajlik a közel-keleti konfliktus. 1948-ban két erő uralta a térséget: a Palesztin Felszabadítási Szervezet és a Palesztinai Muzulmán Testvérek. Izrael először az utóbbit támogatta, majd az 1987-ben létrejött Hamasszal szemben a PFSZ mellé állt.

Lehet a “mi a magyar” kérdésről posztkádárista lózungok és neoszittya szóvirágok nélkül is beszélni. Ez az üzenete a Kommentár folyóirat, illetve a Reakció, a Konzervatórium, és a Jobbklikk blogok által szervezett Konzílium nevű találkozónak. 

1944 szeptemberében London lakói arra lettek figyelmesek, hogy bizonyos épületek minden előjel nélkül felrobbantak. Se német bombázót nem láttak, se a régi, megszokott V-1 lövedékek zúgását nem hallották, csak a robbanást. 

„Mi persze nyugatiak vagyunk (…). Történelmünk tele van, egészen napjaikig, tömeggyilkosságok sorozatával, de az ölésről lesütött szemmel és ájtatos, megrovó hangon beszélünk; nem tehetünk másként, ez a szerepünk.” (Márai Sándor, 1942)

A Vatikán szombaton közzétett dekrétumában XVI. Benedek pápa a tiltakozások ellenére visszavonta azt az 1988-as vatikáni határozatot, amely az egykori tradicionalista püspök, Marcel Lefebvre négy hívét annak idején kiközösítéssel sújtotta. 

Nemegyszer figyeltem gyerekkoromban, hogy ha egy széket, vagy ágyat reparált, abból mindig nagy baj lett. Amikor ezeket mesélte, derűsen elképzeltem, hogy a gyalu élét próbálja állítgatni, de hol túl mélyen hasít bele a fába, hol nem fog semmit, élesen össze-vissza karcolja a deszka … Tovább »

“Honnan jött ez az ember, Barack Obama?” – teszi fel a kérdést José Saramago, a 86 éves Nobel-díjas író blogjában. Ez a kérdés foglalkoztatja az egész világot.
 

Annak ellenére, hogy az izraeliek többsége támogatta a gázai beavatkozást, egy héberül beszélő palesztin doktor tragédiája megrázta őket.
 

Senki sem tudja, hogy valójában hogy nézhetett ki Mózes vagy Jézus; míg az egyiptomiak, görögök, rómaiak külleméről fogalmat alkothatunk a műalkotások révén, a zsidóknál a vallás tiltja az emberábrázolást, így hitelesnek tekinthető ókori portrék sincsenek.

Az izraeli haderő utolsó katonája is elhagyta a Gázai övezetet, de Izrael még mindig készen áll a beavatkozásra, ha a Hamász támad. Egyiptomból továbbra is titkos alagutakon folyik a csempészet, egyebek mellett erről tárgyal Brüsszelben Cipi Livni izraeli külügyminiszter. 

Marosvásárhelyi, magyar-zsidó kulturális közegben, a cionista mozgalom izmosodó baloldali ágazatának befolyása jellemezte fiatal éveimet. Tizenöt éves koromban hurcoltak gettóba, onnét Auschwitzba. Egyetemi tanulmányaim után erdélyi folyóiratok szerkesztőjeként, illetve fotóriporterként dolgoztam. Időnként „egészségtelen” származásomnak, illetve helytelen politikai irányultságomnak köszönhetően felcseréltem azt a vasesztergályos,

A bécsi művész Edwin Fischer tanítványa volt és olyan muzsikusok fedezték fel tehetségét, mint Wilhelm Furtwängler és Herbert von Karajan.
 

Zsúfolásig megtelt szombaton a párizsi Odéon Színház nézőtere arra a közönségtalálkozóra, amelyen Kertész Imre magyar és Boris Pahor szlovén író arról beszélt, hogyan lett irodalmi munkásságuk központi kérdése a haláltáborokban megélt “történelmi tapasztalat”.

 
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület évente két díjat oszt ki, melynek átadására legutóbb decemberi Hanuka bálján került sor. A “Magyar Zsidó Kultúráért” díj 2008-as kitüntetettje Perczel Anna építész, az ÓVÁS Egyesület alapítója, a Védtelen Örökség című könyv szerzője. A  „Várhegyi György díj, a Magyar Zsidó Oktatásért” 2008-as kitüntetettje Kovács András szociológus, a Közép Európai Egyetem, Zsidó Tudományok Programjának akadémiai igazgatója, az MTA Kisebbségkutató Intézetének tudományos főmunkatársa.

Izrael és a Hamász között egyetlen dologban van egyetértés – írja Tomas Avenarius a müncheni lapban –: egyikük sem akar független tájékoztatást a háborúról. Már Napoleon is tudta, hogy kritikus lap „veszélyesebb, mint tízezer bajonett”. Tudta, hogy a hadisiker a közvéleménytől is függ. Következésképpen a sajtó manipulációjával minden háborúban élnek. A propaganda, a félretájékoztatás vagy a közönséges hazugság fegyverét minden vezérkar beveti, amióta csak létezik haditudósítás.

Kafka temetéséről jövet a gyászolók döbbenten észlelték, hogy az óváros tornyának órája megállt (Max Brod). Megpattant benne egy rugó. Jelképesen is, miképpen a valóságban, Kafka műve fölött megállt az idő. Jóslatait ugyan lefordították a diktatúrák fenyegetésére (Fritz Stern), ám ez az aktualizálás hatásos volt esetleg, de korántsem tartós.