Találatok ‘Róth Sámuel’

Összesen 41 találat (1 - 20) : Róth Sámuel.

Hájé Szárá: Hogyan veszett el Sára öröksége, avagy „a női karzat tartópilléreinek aláásása” 

Írta: Sylvia Rothschild rabbi - Rovat: Hagyomány, Politika, Történelem

Az első ősanya haláláról olvashatunk a Hájé Szárá hetiszakaszban; az asszonyról, akit arra jelöltek ki, hogy Ábrahámmal közös fia révén továbbadja az ígéretet. Az asszonyról, aki férjével együtt „lelkeket teremtett”; az asszonyról, aki kinevette Istent.  

Az 1980-as … Tovább »

A Misna Magyar Nyelven

Írta: Szombat - Rovat: Hagyomány

A Misna Magyar Nyelven – A Magvak és az Ünnepek rendje. 

Héber nyelvből fordította: Uri Asaf.

Izrael népét többször űzték el hazájából, a Szentföldről, de mindig visszatértek, mert örökségük miatt erre kényszerültek. Az örökség, maga a mózesi törvény, ismertebb … Tovább »

Precíz életrajzok, avagy a Rabbiképző történetének rövid enciklopédiája

Írta: Biró Tamás - Rovat: Kultúra-Művészetek, Történelem

Egy évvel ezelőtt, a szukkot ünnepét megelőző napon hunyt el Oláh János, az OR-ZSE egykori rektorhelyettese. Posztumusz megjelent könyvéről, az Új zsidó Plutarkhoszról írt recenzióval emlékezik rá utódja a rektorhelyettesi pozícióban, Biró Tamás. 

Párhuzamos Plutarkhoszok

„Összefoglalta … Tovább »

Magyarországi zsidó vallási szervezetek, intézmények emlékezetpolitikája I.

Írta: Komoróczy Szonja Ráhel – Bányai Viktória - Rovat: Hagyomány, Történelem

Az Izraelita Egyetemes Gyűlés a magyarországi zsidóság 220 választott képviselőjének Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter kezdeményezésre összeült országos tanácskozása volt 1868. december 10. és 1869. február 23. között – a teljes zsidóságot megjelenítő … Tovább »

„50 krajcáros fajmagyarok” – Eddig ismeretlen hozzászólások a Huszadik Század zsidókérdés-vitájához

Írta: Veszprémy László Bernát - Rovat: Politika

Éppen száz éve, 1917 szeptemberében zajlott a zsidókérdésről folytatott vita Jászi Oszkár polgári radikális folyóiratának, a Huszadik Századnak hasábjain. Neológ és cionista, liberális és antiszemita szerzők feszültek egymásnak, megkísérelve bizonyítani vagy cáfolni a „zsidókérdés” létét Magyarországon. Cikkünkben eddig ismeretlen, a vitára érkezett hozzászólásokból idézünk a folyóirat ankétjának centenáriumára.

A holokauszt emlékezete és a zsidó vallásjog

Írta: Oberlander Báruch - Rovat: Hagyomány

Megemlékezni mártírjainkról – rendkívül fontos feladat, és az évszázadok során a zsidóságnak sajnálatosan sok lehetősége volt ennek mikéntjét meghatározni. A holokausztra való megemlékezés azonban nagyon összetett kérdés, amit több szempontból, sok oldalról lehet megközelíteni. Az alábbiakban a – teljesség igénye nélkül – felvázolok néhányat a felmerülő szempontok közül, amikkel betekintést nyerhet az olvasó a témával kapcsolatos háláchikus kérdésekbe.

A magyar kapcsolat

Írta: Andrew Handler - Rovat: Politika

Herzl sikeresen megalkotta a nyilvánosságnak szánt arcképét. Kétségtelen, hogy míg bizonyos vonásokat szándékosan kiemelt, másokat homályban hagyott, sőt teljesen elrejtett. Ez valamennyire megmagyarázhatja, hogy noha felnőtt életének döntő eseményei megismerhetők, de a Magyarországról és Budapestről tett meglehetősen gyakori megjegyzései felett sokáig elsiklottak, vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyták azokat. Bizonyos kérdéseket azonban fel kell tennünk. 

Régi-új zsinagóga Budán

Írta: Gadó János - Rovat: Politika

Pesti (és budai) zsidó szemmel nézve nem rossz hónap ez a szeptember: alig egy hete nyílt meg a világelső új izraeli kulturális központ egy csinos belvárosi palotában, szeptember 5-én pedig az óbudai zsinagógát avatták újjá. Utóbbival eddigi legnagyobb fegyvertényét hajtotta végre a magyarországi
Chabad Lubavics mozgalom, illetve annak „politikai szárnya”, az EMIH.
 

[popup][/popup]