Összesen 173 találat (81 - 100) : Róna Áser.
Egy rekonstrukcionista purim-spil
Az első lejegyzett purim-spil 1555-ben keletkezett Velencében, egy lengyel zsidó írta le, a címe: A velencei tanár, Gumprecht von Szczebrszyn dala.
A purim-spileket eleinte monológ formában adták elő, majd a 16. századtól kezdve több szereplős … Tovább »
Moshe Silberhaft a világ legnagyobb zsidó gyülekezetének rabbija: tizenhárom afrikai ország maradék zsidóságát gondozza.
Interjú Szalai Miklós történésszel, az erdélyi zsidóság történetének kutatójával.
Milyen alternatíváik voltak az erdélyi zsidóknak Trianon után?
1920 után az erdélyi zsidóknak három alternatívájuk volt: zsidó magyarnak, zsidó románnak vagy zsidó zsidónak lenni. … Tovább »
A Jobbik Hanukája, avagy hová álljanak a zsidók címmel rendezett nyilvános kerekasztal-beszélgetést a Mazsihisz szerda este a budapesti Bálint Házban Kiss Henriett Mazsihisz-alelnök, Ceglédi Zoltán politikai elemző és Darvas István rabbi részvételével. A rendezvény apropója Vona … Tovább »
November 17-20. között a Művész Mozi és a Kino Cafe Mozi ad helyet a Budapesti Zsidó Filmfesztiválnak, amely már ötödik éve hozza el nemzetközi filmtermés zsidó vonatkozásokkal rendelkező legjobb műveit Magyarországra.
A fesztivált a Rachel Weisz főszereplésével készült … Tovább »
Véglegesen elutasította a cseh legfelsőbb bíróság Jan Antonín Bata, a világhírű zlíni cipőgyár egyik alapítója leszármazottainak kárpótlási beadványát.
Ezzel megerősítette az ügyben született tavalyi bírósági döntést – közölte szerdán a közszolgálati … Tovább »
Zsidó sztereotípiák és testreprezentáció Radnótiné Gyarmati Fanni naplójában
Részlet az idei könyvhétre megjelenő, A felperzselt ország című kötetből.
A „Korona rejtélyei”: azaz az Aleppói kódex (Keter Aram Cova1) keletkezésének, vándorlásának és megmenekülésének rövid története.
„Ég az ó-zsinagóga, ég a Keter”
– Az Aleppói kódex sorsa az 1947.
decemberi zavargások idején
„Az a nap, melyen az Egyesült Nemzetek … Tovább »
Jair Lapid izraeli politikus reagál az izraeli baloldal – palesztinok iránti megértésre buzdító – felhívásaira.
Az 1874-ben hivatalosan Teleki László térnek elnevezett józsefvárosi terület már az 1790-as létrehozásától fogva piactérként szolgált.
„Emlékezetem szerint még sosem fakadtam sírva egy olvasmányon.” Heller Ágnes Nyíri János Madárország című regényéről vezet szemináriumot szeptember 1-én 18.00-kor a Szombat folyóirat Trauma és utóhatás – a vészkorszak és a másodgeneráció irodalma című sorozatában. Cikkünkben a regényről ír.
Józsefváros (és egy-két pesti kerület) zsidó népessége a 20. század közepéig
Váratlan, kétharmados arányban nyert a Mazsihisz rendes tisztújításán Heisler András, akinek megbízatása négy évre szól. Részletes tudósítás.
Ebben az évben is hatalmas, becsülhetően több tízezres tömeg vett részt a vészkorszak áldozataira emlékező Élet menetén. A gyülekező a Dohány utcai zsinagóga környékén volt. Semlegesnek maradni kevés – mondta felszólalásában Vattamány Zsolt erzsébetvárosi polgármester. … Tovább »
Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben – A Szombat körkérdése
A válaszadók: Böcskei Balázs, Gerő András, Heller Ágnes, Kovács Éva, Köves Slomó, Radnóti Sándor, Somogyi Zoltán, Szilágyi Ákos, Szerbhorváth György, Szőnyi Szilárd, Wekerle Szabolcs.
A gyermekek jogainak védelmében folytatott harcért az indiai Kailás Szatjárti és a pakisztáni Malala Juszafzai kapta idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a norvég Nobel-bizottság.
A bizottság indoklása szerint az indiai díjazott … Tovább »
Róna Aser írása, aki családjával 11 éve a Hamasz szomszédságában él.
Nem lesz gőgös szívem, szemeim nem lesznek nagyravágyóak – rabbivá avatták Szerdócz Ervint.
A varsói gettóról szóló legjobb könyvnek nevezte Alina Molisak lengyel irodalomtörténész, a Varsói Egyetem tanára az MTI-nek adott interjúban Bogdan Wojdowski lengyel zsidó író A holtaknak vetett kenyér című regényét, amelyet a Park Könyvkiadó jelentetett meg a könyvfesztiválra.