Égetően fontos ez a probléma, ugyanakkor úgy érzem, képtelen vagyok megválaszolni ezeket a kérdéseket. Ambivalens, vagyok, nagyon is.

Részlet Keresztesi József Rubin Szilárd. Pályarajz című monográfiájából (Magvető, Bp. 2012). Az oldalszámok a Csirkejáték 2004-es Magvető-féle kiadására vonatkoznak

Ma 95 éves Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornásznő, a Nemzet Sportolója, Magyarország legtöbb olimpiai éremmel rendelkező női sportolója, minden idők legeredményesebb magyar tornásznője.

Klein Ágnes néven született 1921. január 9-én Budapesten, a család később … Tovább »

A magyarországi kárpótlásokkal kapcsolatos ügyiratok nemrég – egy kormányrendelettel – a Veritas Történetkutató Intézethez kerültek. A tizennégyezer folyóméternyi dokumentum egy megyei levéltárat is megtöltene. A levéltáros szakmai szervezetek tiltakoznak a szerintük pazarló … Tovább »

Az elmúlt hónapok egyik nagy politikai vesztese, úgy tűnik, a Jobbik. A Fidesz „jobbról előzzük a Jobbikot” programja egyelőre bejönni látszik. A menekültellenes kampány sok Jobbikhoz elkóborolt bárányt visszaterelt a fideszes akolba.

A Vona-féle párt nem nagyon rúgott labdába. … Tovább »

A szaúdiak lefejeztek egy siíta méltóságot, válaszul Iránban megtámadták a szaúdi követséget. Válaszul a szaúdiak kiutasították az iráni nagykövetet. Válaszul…

Nem tartanak szaúdi-iráni háborútól a hétfői arab sajtóban megszólaltatott szakértők, mert szerintük … Tovább »

A „Korona rejtélyei”: azaz az Aleppói kódex (Keter Aram Cova1) keletkezésének, vándorlásának és megmenekülésének rövid története.
„Ég az ó-zsinagóga, ég a Keter”
– Az Aleppói kódex sorsa az 1947.
decemberi zavargások idején
„Az a nap, melyen az Egyesült Nemzetek … Tovább »

Néhány fontosabb esemény az elmúlt évből.

Nem közeledés, hanem erősödő feszültségek jellemzik az izraeli-palesztin viszonyt.

A tavaly márciusban megalakult új jobboldali-vallásos izraeli kormány, majd az ősszel megkezdődött palesztin erőszakhullám nyomán 2015-ben még távolabbra került a térség egyik sok … Tovább »

Az Új Kelet internetes változatát beharangozó interjúnk élénk visszhangot váltott ki. A nyomtatott lap főszerkesztője az alábbiakról tájékoztatta a Szombatot:

“Nagy Gabi és csapata nem vásárolta meg az Új Kelet újságot, így annak 97 éves hírnevét, hagyományát sem szerezhette … Tovább »

Hagyományosan kétszer, a Biblia és a holokauszt kapcsán tanulnak a diákok a zsidókról a magyar közoktatásban. Így a legtöbb 18 éves fiatal úgy hagyja ott az iskolapadot, hogy alig hallott valamit arról, kik azok a zsidók és milyen szerepük volt/van a magyar történelemben és … Tovább »

Zsidókat fenyeget videójában az Iszlám Állam vezetője.
A főterrorista szerint azért gyűjtötte össze Isten a zsidókat Izraelben, hogy az váljon a temetőjükké.

„Napról napra közelebb kerülünk hozzátok. Ne higgyétek, hogy elfeledkeztünk rólatok” – üzente Abu Bakr al-Baghdadi, … Tovább »

A világhálóra költözik a legendás izraeli magyar lap, az Új Kelet.

Az Új Kelet 97 éves múltra visszatekintő hetilap, mely Izrael magyar hangja volt, és remélhetőleg a jövőben újra az lesz – annak ellenére, hogy a közelmúltban megjelent cikkek már a végét jósolták.

Igaz, … Tovább »

“Nem igaz, hogy nem lehet újat írni a vészkorszakról, csak kiváló emlékezőképesség, visszafogott, a sorok között megbúvó irónia és jó toll kell hozzá. Marianna D. Birnbaum könyvének nagy része azokról a rokon vagy közeli ismerős gyerekekről és a szüleikről szól, akik nem jöttek vissza; többük fényképét is mellékelte, köztük néhol feltűnik a szerző is kisgyerekként. Normális, jól szituált felnőttek és szépen öltöztetett gyerekek, mindegyiküknek végig kellett volna élnie az életét. A groteszkre finoman kihegyezett szemléletével, az irodalomtörténeti munkákon edzett szerkesztési gyakorlatával a könnyfakasztást a szerző végig elkerülte, ettől szép és igaz ez a könyv.” Spiró György
Marianna D. Birnbaum magyar származású irodalom- és kultúrtörténész, a Kaliforniai Egyetem kutatóprofesszora, a Közép-európai Egyetem vendégprofesszora. Kutatási területe a közép-európai kultúra a 15. századtól napjainkig.

Köves Slomó nyílt levelet írt a minap Heisler Andrásnak, melyet számos szerkesztőségnek, így nekünk is eljuttatott. A Mazsihisz elnöke válaszolt az EMIH vezető rabbijának, melyet az alábbiakban közlünk.

Tisztelt Vezető Rabbi úr! Kedves Slomó!

Köszönettel megkaptam “a párbeszéd … Tovább »

“A „neológia” az ortodoxia által a haladókra ragasztott, eredetileg a keresztény teológia és politika polemikus szótárából kölcsönzött címke.”

Ritka helyzet, hogy egy nagyapa és unokája is a Nobel-díj közelébe keveredjen. Az előbbi megkapta az elismerést, de aztán el kellett menekülnie szülőföldjéről, az utóbbi pedig talán az első lesz, aki a kritikák miatt kénytelen lesz lemondani tagságáról a Nobel-bizottságban.

Howard Jacobson új regénye egyszerre gyengéd és rémisztő. A furcsa szerelmi történet olyan jövőbeli világban játszódik, amelyben a múlt veszélyes vidéknek számít: a múltról beszélni ugyan nem kimondottan tiltott, de nem is igazán ildomos. A regény minden szereplőjére óriási tragédia árnyéka vetül. Egy gyanakvásba, tagadásba, mentegetőzésbe burkolózott múltbeli esemény, amelyre csak úgy szokás utalni, hogy ami történt, ha egyáltalán megtörtént.

Egy fotográfus története, aki… Nem: egy férfi története, aki… Nem: egy szerelem története, ami… Vagy több szerelem története, amik egymással… Vagy egy ország története, ami… Na hagyjuk. Ez a regény megad mindent, amit egy regény adhat: igazságot, őszinteséget, atmoszférát, mesét. Meg mindehhez még valamit, amit Bartis Attila rajongói már ismernek: az érzelmek olyan elképesztő erejű sodrását, ami magába ránt, és nem ereszt. Mindegy, hogy az olvasó mániákusnak tartja-e Szabad Andrást, vagy pedig halálosan beleszeret, mindenképpen azt érzi, csak úgy érdemes élni, ahogy ő: ezen a hőfokon. Az ilyen szereplőt nevezzük főhősnek. Vele kell menni.
(Kemény István) 

Gárdos Péterrel beszélget Szentgyörgyi Rita