Összesen 4,245 találat (4141 - 4160) : Réz Pál.
Az első szavak legyenek a tiszteletéi, a köszöntéséi. Kozma Pál tavaly töltötte be 85. életévét. Köszöntsük hát először is azt az embert, aki hihetetlen szívóssággal, akaraterővel, kitartással és szeretettel mindenekelőtt élt; átélte az elmúlt több mint nyolc évtizedet, … Tovább »
Válasz évkönyv I-II.
Vagy egy éve rakosgatom a könyvespolcomon a Válasz 1989-ben kiadott kétkötetes évkönyvét. Régtől foglalkoztat a gondolat, hogy elmondom róla a véleményem, leteszem a garast a népi–urbánus-vitában, de mindeddig hiányoztak hozzá a politikai előfeltételek. … Tovább »
Ha Budán, a Városmajor utcában járok, gyakran eszembe jut a halk szavú, hivatásának élő, szerény és figyelmes szívgyógyász orvos, Koricsoner doktornő története – ilyennek írták le betegei, ismerősei őt -, akinek élete negyvennégy vészterhes nyarán, itt, a 23-as számú házban … Tovább »
Beszélgetés Bácskai Vera gazdaságtörténésszel
Szolgál-e a történelem tanulsággal? Közhely az igenlő válasz, és legtöbbször – sajnos – a tanulság is az: közhelyek, pózok ismétlése más helyzetekben. Pedig segíthet másként gondolkodni, a jelenségek mögött emberi érdekek, … Tovább »
A magyar-zsidó viszonyt taglaló egyik cikkében (1917) Ady Endre egy erdélyi „jeremiádiróra”, Farkas András prédikátorra hivatkozik, aki „Juda és Árpád balsorsának bolondul nagy hasonlatosságát” bizonyítgatta, majd egy ausztráliai néptörzs sajátos ünnepét, a korrobori elnevezésű … Tovább »
Minden ülő- és állóhely megtelt a Budapesti Zsidó Hitközség székházának nagy tanácstermében február elsején, de igazán nem is a közönség töltötte meg a helyiséget, hanem a szellem. Megéreztük ezt nyomban, midőn belépett Teller Ede, és helyet foglalván a zöld posztós … Tovább »
In memoriam Demény Pál
Megajándékozott kiadatlan kéziratának egyik példányával, amelyben ezer kortársáról – munkásmozgalmi militánsokról, antifasiszta ellenállókról, a szocialista eszme és gyakorlat eltorzítóival szembefordult egykori „frakciósokról” – írt többnyire rövid, … Tovább »
Beszélgetés Karády Eszterrel magyarokról, franciákról
Karády Eszter (22 éves) nyílt, rokonszenves egyéniség. Édesapja az az 1956-ban Franciaországba emigrált Karády Viktor szociológus, aki az elsők egyikeként kezdte el a legújabb kori magyar zsidóság kutatását, akkor, amikor … Tovább »
Kiszállt a Gestapo
Negyvennégy tavaszán a Sztójay-kormány amnesztiarendelete folytán megnyílt előttem a budapesti hírhedt toloncház kapuja, és én szabad lettem. Akik ezeket az időket velem együtt megélték, nem fogják cáfolni: éppoly rettegve gondoltunk szabadságunkra, mint fogságunkra. … Tovább »
A hitleristák pozsonyi lapja, a Grenzhote írta ezt 1942. május 19-én gróf Esterházy Jánosról, a szlovákiai magyarság vezetőjéről, azt követően, hogy a parlament egyetlen magyar nemzetiségű tagjaként, valamennyi képviselő közül egymaga szavazott az ország zsidó lakosságának deportálása … Tovább »
1944 tragikus esztendejében működött Budapesten, az Erzsébet körút 13. szám alatt egy nyomda, amelyről ma már kevés szó esik. Pedig a benne tevékenykedő keveseknek nagyon sokan nagyon sokat köszönhetnek. Ez a néhány helyiség az embermentés szolgálatában állt. Nem könyveket nyomtattak … Tovább »
A keresztény magyar értelmiség, a politizáló közvélemény egészen 1944 júniusáig képtelen volt számot vetni azzal a ténnyel, hogy a Németország szövetségeseként elvesztett háború következményei Magyarország számára összehasonlíthatatlanul súlyosabbak lesznek, mint az 1918-as … Tovább »
NÉMI ELŐÍTÉLETTEL vágtam bele a hánukkái bál(ok)-ról szóló tudósítás előkészületeibe. Epés megjegyzéseket kívántam tenni két ünnepség – a hitközségi és a kulturális egyesület rendezvényének – azonos időpontra szervezéséről, de nem lett igazam.
Mindkét helyen: … Tovább »
TÁRSADALMI ESEMÉNNYÉ VÁLT, mégsem vesztett bensőséges zsidó ünnepi hangulatából az amerikai alapítványú Mszoret Avot, vagy közismert nevén a Wesselényi utcai iskola felavatása. Miniszterek, diplomaták, köztük az Egyesült Államok népszerű volt budapesti nagykövete, Mark Palmer, … Tovább »
5751 kiszlév 25-én (a polgári időszámítás szerint 1990. december 12-én) megalakult Budapesten a Magyarországi Zsidók Nemzeti Szövetsége. Mind a megalakulás időpontja, mind annak helyszíne szimbolikus vonatkozásokra utal. Kiszlév hó 25. napján köszöntjük a hánukkát, a fény ünnepét. … Tovább »
Interjú Schweitzer József főrabbival
Némely vélemények szerint Magyarország az utóbbi hónapokban tapinthatóan weimarizálódik. A demokrácia nevében szélsőséges vélemények, eszmék kapnak nyilvánosságot, újra feléledt az antiszemitizmus, s a mássággal szembeni intolerancia is … Tovább »
A szegények festője: A. L. Kaplan
Hernádi Miklós: Préselt virágok
Piros-fehér-zöld Dávid-csillag
K. Zs.: Könyörgés hazányi nyugalomért
Szemjon Reznyik: A velizsi vérvád
Álarc nélkül
Rajk András: Gondolatok Joshua Sobol Gettójához
Kertész Iván: Él Sadaj
Serédi Jusztinián bíboros … Tovább »
hökkenti meg az olvasót a Pannon Könyvkiadó legfrissebb kötetének címlapján, mert ugyan ki látta már csillagunkat magyar nemzeti trikolórban? Ez az újszínűség nem valami sandaság, netán beolvasztási szándék, csupán a könyv mondanivalóját szimbolizálja: magyarországi zsidókról … Tovább »
Kálmán Tamás főkántor új lemeze
A zsidó kántorművészet és az operaéneklés kapcsolatáról még gyermekkoromban szereztem első tapasztalataimat. Akkoriban a fiúárvaház Vilma királynő úti, „fasori” templomába jártunk péntek esténként. 1939-ben az egyik istentiszteleten … Tovább »
Egy tartalékos tiszt kálváriája
APÁMÉK CSALÁDJA katolikus volt. Hogy korábban kikeresztelkedett-e, annak én írásos nyomát sose találtam. Csak sejteni lehetett apám különös vonzalmából a zsidóság iránt. A mostohánkat is ugyanebből a körből választotta, amikor zsidó származású … Tovább »