Az ENSZ diplomatái emberiség elleni bűncselekményt és agressziót emlegetnek. Mások szerint azonban Izrael jogos önvédelmi akciójáról van szó, amely nemzetközi jogi és erkölcsi szempontból egyaránt legitim. A Hamász az iszlám világát is megosztja: a hivatalos nyilatkozatokban is jelentős eltérések vannak egyes muszlim országok politikusai és gondolkodói között, s még élesebbek a különbségek a politika és a politikai korrektség felszíne alatt.
 

Céget alapít és családot, és pillanatnyilag elege van – nagyjából ezek a hírek terjednek, miért szünetelteti Bitter Brunó a Judapest.org-ot. Négy év blogolás után, a flódni-akcióval országos ismertséget szerezve és a Goldenblog első helyezésével a zsebében jólesően megpihenhet: amit civilként elért, épp elegendő az elégedettséghez.

A magyar média a szokott formáját hozza, amikor kitör a fegyveres konfliktus a Közel-Keleten. Sajtónk egy része a rendszerváltás előttről ismerős “anticionista ENSZ-mantrát” hajtogatja (sokoldalú béketárgyalásokat követő igazságos rendezést, minden érdekelt fél bevonásával, nemzetközi garanciákra alapuló békeszerződést, önálló palesztin államot).

Izrael egy demokratikus állam, természetesen vannak ellenző hangok is. Két részre osztanám őket. Mivel háború idején a népek egységbe kovácsolódnak a közös külső ellenség ellen, főként periférikus társadalmi csoportok szállnak szembe a főárammal. Egyrészt az izraeli társadalomnak sajnos a peremén élő arab fiatalok tüntettek Kelet-Jeruzsálemben és Názáret környékén, másrészt a nagyon másként gondolkodó ultrabaloldaliak, főleg egyetemisták, egy szűk értelmiségi réteg.  

Van, aki a palesztinokat sajnálja. Ezt a hazátlanul tengődő népet, amelynek generációi nőnek fel nyomorban és reménytelenségben.Aztán olyan is van, aki az izraelieket sajnálja. Ezt a hazával ugyan rendelkező népet, amelynek szintén generációi nőnek fel félelemben és rettegésben. A világ maradékát viszont senki nem sajnálja, pedig igazán megérdemelnénk. Generációink nőnek fel úgy, hogy nem tudnak megnézni egyetlen egy tévéhíradót sem ezek az ószövetségi civakodások nélkül. Pedig egy ideális és menő világban a híradóban csak természeti katasztrófák lennének, aztán vagy a postást megharapó kutya, vagy a kétfejű borjú, zárásként meg tíz perc sport.

Amint azt 2000 óta megszokhattuk, Izrael és szomszédjai konfliktusa nyomán világszerte fellángolnak a zsidóellenes indulatok. Az iszlám országokban, ahol (Irán kivételével) gyakorlatilag nem élnek zsidók, ez tömegtüntetésekben, izraeli zászlók égetésében nyilvánul meg. Nyugat Európa országaiban viszont, ahol az iszlám hátterű bevándorlók száma gyakran a zsidókénak a tízszerese, az erőszakos cselekmények száma ilyenkor megugrik. 

Sajtószemle napról-napra
2009. január 10.
Izrael- és palesztinbarát tüntetők véres összecsapása Oslóban
Hírszerző
Az ellentüntetők Molotov-koktélokkal, kövekkel és tojásokkal dobálták a zsidó állam támogatóit, izraeli zászlókat égettek. A helyi média szerint a nyolcvanas évek óta nem volt ilyen súlyos incidens a norvég fővárosban. Több tízezres, százezres tüntetések, tiltakozó akciók követték egymást az arab világban is.

Összehívták a BT ülését a gázai övezeti válság miatt Forrás: MTI Az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülést tart, hogy áttekintse az izraeli-palesztin válságot – jelentette be a világszervezet sajtószolgálata. A Biztonsági Tanács New Yorkban helyi idő szerint este … Tovább »

Általános felháborodást váltott ki Franciaországban a már korábbi hasonló megnyilvánulásairól is elhíresült humorista, Dieudonné legújabb provokációja.
 

„A Gázai övezet elleni támadás elsődleges célja, hogy Izrael rábírja a Hamászt a rakétatámadások és a fegyverkezés beszüntetésre. De Izrael egyúttal arra is törekszik, hogy lemossa a libanoni Hezbollah elleni 2006-os fiaskó emlékét, és elrettentse ellenségeit” – írja a The New York Times. A lap szerint Izraelnek több oka is van a rendkívül kemény fellépésre. 

Szerintem igen, bár ez nem a hagyományos antiszemitizmus. Az előző poszt vitáihoz szeretnék hozzátenni egy-két dolgot. Mit is képvisel Aczél? Nézzük meg Szántó T. Gábor egy írását:
 

Budapesten, a Keleti pályaudvar oldalában, a Baross tér egészen otthonos mocskában található egy múlt rendszerből itt felejtett késdobáló, melynek működésképtelen neonja – lassan egyedüliként – emlékeztet arra hogy valaha virágzott ebben az országban a lovassportnak nevezett úri, burzsoá, kispolgári és reakciós foglalatosság, amely még a munkásosztályt is megrontotta bizonyos időszakokban.

Teljesen kívül érzik magukat a jelenlegi demokratikus intézményrendszeren a radikális jobboldal tagjai, és erre úgy válaszolnak, hogy fizikai támadást intéznek ezek ellen az intézmények ellen – mondja a lapunknak adott interjúban Kriza Bori, a Romantikus Erőszak nevű együttesről szóló Dübörög a Nemzeti Rock című dokumentumfilm rendezője, aki szociológusként is a szélsőjobboldallal foglalkozik.

Az Örkény István Színház színész-igazgatójával beszélgettünk.

Milyen szereppel indult a pályája, és melyik volt a kedvenc szerepe?

Pályám Rómeóval indult, huszonkét éves koromban, a Nemzeti Színházban játszottam. A másik kérdésre különben bajos válaszolni, … Tovább »

Forrás: Népszabadság Az ügynek eddig kilenc gyanúsítottja van, hárman előzetesben ülnek. Ma az erzsébetvárosi önkormányzat rendkívüli testületi ülést tart, amelyen várhatóan szóba kerülnek az ingatlanügyek is. Lapunk sorba vette a panamaügyben szereplő épületek sorsát. … Tovább »

Ma, december 23-án kilencven éves Helmut Schmidt egykori nyugatnémet kancellár. Ugyan a nagy német politikai fordulatok nem az ő nevéhez fűződnek, ma már a világháború utáni korszak egyik legnagyobb alakjaként tekintenek rá Németországban.

A XXI. század legyen valóban a fényesség ünnepe, egy olyan XX. század után, amelyben volt sok, az emberi sorsokat tönkretevő sötét korszak, többek között a vészkorszak – mondta Rogán Antal, az V. kerület polgármestere az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) és a Chabad Lubavics Alapítvány által szervezett hanuka ünnepség harmadik napján mondott ünnepi beszédében Budapesten kedden.
 

Antall magatartása sok akkori és mai radikálisból vált ki dühöt, hiszen a rendszerváltás generációjának elfáradásáért, a képzelt Kánaán elmaradásáért az akkori politikai elitet vádolják, és teljes el/leszámolást követelnek. El sem tudják képzelni azt, milyen körülmények között vette át Antall József az ország szekerét.

Egy éve a zsidó közösség hivatalos vezetői visszautasították az államfő szokásos év végi meghívását. Ez a markáns lépés nem aratott osztatlan sikert zsidó körökön belül sem. Néhányan, zsidó fiatalok – hogy a helyzetet mentsük – kóser flódnit küldtünk Sólyom Lászlónak. A tradicionális zsidó sütemény nemcsak civil gesztus volt, hanem beszédes jelzés is, ami akkor úgy tűnt, értő fülekre talál a Sándor-palotában, és azon kívül is.

Mitől véreznek a kőtáblák, szolidárisabb-e az erdélyi magyar, mint a budapesti, miért lett Dragomán György regényének hőse egy félzsidó fiú, s hiányozhatnak-e az erdélyi ízek? – Várnai Pálnak a Szombat lapszámbemutató estjéről szóló írásából minden kiderül.