“Mikor a zsidógyűlölet a szélsőbal jóvoltából válik elfogadottá”

Göran Rosenberg személyes hangú elbeszélésben örökíti meg édesapja, David Rosenberg útját az auschwitzi haláltáborból a nagy teherautógyárnak otthont adó svéd kisvárosig. Arról a Helyről ír, ahol ő maga gyermekként birtokba veszi a világot, ahol 1947-ben, egy augusztusi kora … Tovább »

„Olyan kulturális örökségről szól ez a könyv, amelyik, mint a menóra, noha a múltban fénylik, mégis előrevilágít” 

Hogy eltűnődjünk e köteten, jó, ha tudjuk, hogyan dolgozott együtt építész és rabbi. Nézzük például a szegedi Új Zsinagógát: Baumhorn Lipót rajzolta … Tovább »

Nem Nagy Imre működését kell itt vizsgálni, hanem azokét, akik az áthelyezésről döntöttek. Az ő nemzeti önképük változása a meghatározó, nem Nagy Imre érdemei és bűnei. Az önreflexiónak hátat fordító és attól folyamatosan távolodók szemüvegén keresztül nézve egyre irritálóbbá … Tovább »

A véleménynyilvánítás “szabadsága erősebb, mint valaha” – írta hétfőn a Twitteren Emmanuel Macron francia államfő a Charlie Hebdo című szatirikus hetilap elleni merénylet negyedik évfordulóján.

A köztársasági elnök idén személyesen már nem vett részt a szerkesztőség … Tovább »

1918. október 31-én a „vértől és boldogságtól sáros” pesti utcát egyszerre vette át a mámor és a felfordulás. Kassák Lajos úgy emlékezett, hogy „az emberek, akárha hirtelen pénzhez jutottak volna, jókedvvel vásároltak, a katonák kiszabadultak a vasfegyelem alól, a munkásság … Tovább »

Az idei könyvhéttel kapcsolatban valaki azt írta, hogy Spiró György a legsokoldalúbb magyar író. Ezzel csak egyetérteni lehet: Írt verset, novellát, drámát, regényt, esszét, noha az utóbbiról nagyon kevés szó esik.  

Egyik esszéjében az identitás problémáját, mibenlétének, … Tovább »

Száz éve, 1919. január 1-jén született J. D. Salinger, a Zabhegyező (Rozsban a fogó) című világhírű kultregény szerzője.

Jerome David Salinger New Yorkban jött a világra. Apja lengyel zsidó kereskedő-iparos volt, aki fiát is igyekezett bevonni a családi üzletbe. Európába … Tovább »

Alábbi cikkeinket olvasták a legtöbben 2018-ban.

*

Puzsér Róbert: Az ország ellensége… a vak indulat, a tudatlanság és szűklátókörűség

Válasz a Szombat körkérdésére a Huszadik Század híres zsidókérdés vitájának centenáriumán.
*

„Az idős hajléktalanok … Tovább »

A hatalom által elismert egyházak/felekezetek ma bővelkednek állami támogatásokban. A vallást legitimációként használó kormánypolitika keretében a zsidó felekezetek is súlyos összegeket kapnak intézményeik működtetésére, sőt, gyarapítására. Ennek keretében újul meg 3.2 milliárdos … Tovább »

79 éves korában rákbetegségben elhunyt Amosz Oz, a világszerte legismertebb izraeli író.

Szeretetről, sötétségről című memoárjában, idős rokonai alakjának felidézésével Kelet-Európa zsidóságának világába ágyazza Izrael történetét:

„Az egész zsidó Rovnóból … Tovább »

Az élet szétszakította őket: egyikükből második világháborús mártír lett, a másikból híres fejszámoló-művész. Szerelmük soha nem teljesedett be, most Dombóváron, ahol nyolcvan éve nyaranta találkoztak, újra együtt lehetnek.

Dombóvár képviselő-testülete … Tovább »

A politikai jövőjével kapcsolatos hónapok óta folyó spekulációkat követően a magyar gyökerekkel rendelkező Benny Gantz, az Izraeli Védelmi Erők egykori vezérkari főnöke (2011-2015) csütörtökön bejelentette, hogy indul az áprilisi választásokon méghozzá az általa frissen alapított … Tovább »

Túlzás nélkül évtizedek óta húzódik az Országos Rabbiképző –Zsidó Egyetem 141 éves Könyvtárának rekonstrukciója. A vészkorszak okozta pusztítás és az államszocializmus nehéz évei után új remények ébredtek. Tizenkilenc éve egy felújítást követően megnyitották a gyűjteményt, … Tovább »

Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017

Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.

Száz … Tovább »

A 20. századi zsidó amerikai próza kutatásáról írt, sok szempontból is bravúros filológiai értekezését így zárja a szerző: „…az identitásra reflektáló irónia, azaz az önirónia kutatása talán soha nem volt időszerűbb, mint itt és most, azaz Közép-Kelet-Európában az EU-szkepticizmus … Tovább »

A szálloda medencéjében történt, hétéves koromban. Nagyon sok időt töltöttem abban a medencében, ami egy tengerre néző széles teraszon állt, és a tenger sós vize töltötte meg. Előző évben a nyaralásunk egybeesett Itzhak Perlmanéval, és egy nap, mikor reggeli után kijöttünk, … Tovább »

Nemrégiben rámutattam arra a jelenségre, ami itt Izraelben a középtől balra álló körökre jellemző, de más országokban is megfigyelhető: Izraelt élesen bírálják azért, mert normális állami kapcsolatokra törekszik olyan európai országokkal, amelyeket populista és nacionalista kormányok … Tovább »

Telt házzal nyílt meg az Enyészpontok 3.0. kiállítás a Zsidó Múzeum és Levéltárban. A sorozat harmadik része a Kádár-korszak antiszemitizmusát és zsidó identitását járja körül a képzőművészet eszközével.

Ahogy azt a kiállítás leírásában olvashatjuk, a címadó … Tovább »

Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017

Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.

Száz … Tovább »