1

Ha Izraelről és a diaszpóráról, pontosabban ezek kölcsönös egymásrautaltságáról kell beszélnem, aligha ringathatom magam abban a hitben, hogy valóban bármi újat mondhatok a kérdésről. Az utóbbi években, sőt egészen Izrael Állam megalapításától kezdődően egyetlen más … Tovább »

 Konrád György esszéi

In medias res: Nem nyomhatom el örömömet, amikor kedvenc írómat ünnepelhetem, akinek Szelényi Ivánnal közösen írt műve, Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz egyik szociológiai alapélményemmé vált, s akinek zsidósága külön is példaértékű számomra.

Mégis, … Tovább »

Polgári illemszabályok örömmel írják elő látogatások alsó és felső határait. Azok a polgári illemszabályok elsősorban, melyeket többször és véglegesen tett feleslegessé, nevetségessé vagy éppen elviselhetetlenül anakronisztikussá az elmúlt félévszázad hogy azután afféle … Tovább »

Bárdos Pál interjúja Konrád Györggyel

Írókat faggatok a családdal kapcsolatos gondolataikról, írók a családban és gyarló magyarsággal fogalmazva a család az íróban. Te hogy kerültél föltehetően kakukktojásnak a családodba? Másfelől, a családod, fölmenők, élettársak, … Tovább »

A Szombat februári számában írtunk a Mamele-házról, az alakuló idősek otthonáról. Akkor az egyik kezdeményező nyilatkozott A Hitközségről érkezett visszhangok nyomán most Dr. Feldmájer Pétert, a MAZSIHISZ elnökét kérdeztük a vállalkozásról.

Mi a MAZSIHISZ vezetőinek véleménye … Tovább »

Mottó:

Miért lesz a zsidóból hegedűművész és nem zongoraművész? Mert a hegedűt könnyebb fölkapni, ha futni kell.

A Hásomér Hácáir, cionista szervezet általában a fiatalok épülésére szervezi programjait, legutóbb azonban a felnőttek számára rendezett vitaestet, rengeteg … Tovább »

9 pont közgyűlési beszámoló helyett

Idézet az 1991-es közgyűlés egyik felszólalásából: „Köszönet az Elnökség tagjainak önzetlen fáradozásáért. Egyesek azonban lankadni látszanak, mert bár alkotóerejük teljében vannak, az egzisztenciáért folyó harc kemény, most alapozzák … Tovább »

Az Alkotmánybíróság az aranyletétek ügyében meghozott döntésével elzárta az egyéni követelések további útját. Ez azt jelenti, hogy az elvett aranyakért csak a kárpótlási törvénynek megfelelően lehet csökkentett értékű kárpótlást kapni. Ahogy az indoklás mondotta: nem a … Tovább »

1.: Az egyéni sérelmeket a 2. kárpótlási törvény orvosolja

2.: Az örökösök nélkül elhunytak értékeinek állami értékesítéséért az Országos Zsidó

Helyreállítási Alapot, vagy annak jogutódját kárpótlás illeti meg

Hosszú évek óta tartó, a zsidó szervezetek … Tovább »

Tízéves voltam, amikor elhurcoltak Auschwitzba, de túléltem a Holocaustot. A Vörös Hadsereg szabadított fel és néhány hónapot egy orosz „felszabadítási táborban” töltöttem. Később arra a következtetésre jutottam, hogy szinte semmi különbséget nem tapasztaltam azok viselkedése … Tovább »

A rasszizmus ellen

Itt vagyunk! – ezt a címet viselte tizenhárom művész február 21-től április első hetében is tartó kiállítása a Chagall Galériában.

Itt vagyunk, tanúskodunk! – a művek legtöbbjének már a témája is a rasszizmus, a gyűlölködés miatti fájdalmat, döbbenetét … Tovább »

Csendes kis kibucát cserélte fel egy évre hűvösvölgyi bérlakására, hogy az Anna Frank Gimnáziumban a héber nyelvet oktassa. Ötven évvel ezelőtt a sors szinte hihetetlen megpróbáltatásoknak tette ki a varsói kislányt. Ott volt a lángoló, fellázadt varsói gettóban. Ha minderről … Tovább »

Könyvespolc

(Hannah Arendt: A totalitarizmus gyökerei. Európa, 1992. Fordította Braun Róbert, Seres Iván, Erős Ferenc, Berényi Gábor, 658 oldal, 500 Ft.)

Alapkönyvet tarthat kezében az olvasó, amelyhez a pártállam idején nem juthatott hozzá, és amelynek ismerete nélkül kevésbé … Tovább »

Beszélgetés a Muzsikás együttes magyar zsidó népzenei gyűjteményéről

A Muzsikás együttes 1973-ban alakult Létrejöttük annak a hatvanas évektől indult reneszánsznak a része, mely a néphagyomány újrafelfedezését, az autentikus népi kultúrához való visszanyúlást tűzte ki … Tovább »

Féner Tamás fotóművész képei

Izrael Állam 45. Függetlenségi Napjáról áprilisban Zalaegerszeg városa is megemlékezik. A rendezvények során izraeli kapcsolataik dokumentálása mellett kiállítják Féner Tamásnak, a magyarországi mai vallásos zsidóság életéről készített képeit.

Mai … Tovább »

Amikor Pesten, március 15-én kitört a forradalom, a pozsonyi születésű 26 esztendős Dux Adolf Nemzeti-dal fordításával, Diósy (Diósi) Márton hírlapíró pedig, az Első Magyar Zsidó Naptár szerkesztője ki a szabadságharc idején Kossuth titkára lett ünnepi vezércikkel köszönti … Tovább »

Hahn István nyolcvan esztendeje született, s közel egy évtizede hunyt el. Szerkesztőségünk az alábbi írással tiszteleg az egykori rabbi, a jellegzetesen közép-európai sorsú tudós emléke előtt

Hahn Istvánról1 fogok most beszélni, a zsidó tudósról.2 Nem mint zsidó, természetesen, … Tovább »

Az Öböl-háború első heteiben, minden félelem és bizonytalanság dacára, egy meglehetősen és felemelő közösségi szellem lengte be Izraelt. A jom kippuri háború óta nem tapasztalhattunk ilyesfajta összetartást. A szolidaritás érzése még a kormányra is kiterjedt. A politikai … Tovább »

Még meg sem szólalnak, máris felismerhetők. Mint Jeruzsálemben, Rehovotban vagy Eilatban, itt is mohón vásárolnak banánt, narancsot, csokoládét, s tömött szatyorban cipelik haza. A volt Szovjetunióból érkeztek.

A bolsevik birodalom felbomlásakor a bonni kormány váratlan gesztust … Tovább »

Az MTA Judaisztikai Kuratóriuma az 1992. évi Bacher Vilmos Emlékelőadás alkalmából az emlékérmet Dr. Schweitzer József címzetes egyetemi tanárnak, az Országos Rabbiképző Intézet főigazgatójának ítélte. Az emlékérem átadására 1992. december 17-én került sor, az ELTE Tanári … Tovább »