Józsefváros (és egy-két pesti kerület) zsidó népessége a 20. század közepéig

A világ legrangosabb mozgóképes eseményének, a cannes-i filmfesztiválnak a revelációja volt az elsőfilmes Nemes Jeles László Saul fia című alkotása. A film végül a zsűri nagydíját, a nemzetközi kritikusok FIPRESCI-díját és a francia Francois Chalais-díjat is megkapta.

A Sonderkommandós Saul Ausländert, akinek sorstársai gázkamrákba terelése, a holttestek eltakarítása a feladata, az Amerikában élő költő, Röhrig Géza alakítja. Az egyszerre nyomasztó és felemelő film új vizuális utat nyitott a holokauszt ábrázolásában. Szentgyörgyi Rita interjúja.

Részlet egy készülő regényből

Szabadság?! – Szabadságértelmezések szabadon egy éjszakán át

Meghívó a Katona József Emlékházba az Előadások a kecskeméti zsidóság történetéről című rendezvényre 2015. május 28-án (csütörtökön) 14 órára

Interjú Mérő Verával

Már nincsenek palánkok a józsefvárosi Sorsok Háza körül. Az építkezés befejeződött, de azt, hogy mikor nyílik meg az új emlékközpont, még mindig nem lehet tudni.

Faludy György Pokolbéli víg napjaim című remek önéletrajzában azokról a kapcsolatairól számol be, amelyek említésre méltó módon befolyásolták kalandos életét.

Napjainkban újra szóba került a halálbüntetés. Érdekes lehet végigkísérni, hogy a Tórában hangsúlyosan megjelenő büntetést hogyan és miként formálta a halácha. Ezzel párhuzamosan meg kell vizsgálnunk az élet védelmét szolgáló haláchikus forrásokat is.

Csütörtök este, majdnem két hónappal a választások után a kneszetben tartott viharos plenáris ülésen Benjámin Netanjahu miniszterelnök bemutatta negyedik, Izrael történetének harmincnegyedik kormányát.

    Az ülés kezdetén a kneszet elnöke kivezettette az Arab Lista … Tovább »

Viszontválasz Frölich Róbertnek

Váratlan, kétharmados arányban nyert a Mazsihisz rendes tisztújításán Heisler András, akinek megbízatása négy évre szól. Részletes tudósítás.

Nicolas Roth (Róth Miklós) visszaemlékezése Tizenhat évesen Auschwitzban címmel jelent meg. A kiváló memóriával megáldott, ma is Párizsban élő szerző már a világháború befejeződése után jegyzeteket készített az iszonyatos megpróbáltatásról, amin keresztülment, de csak fél évszázaddal később írta meg az emlékeit. Bepillantást nyújt a tábor mindennapjaiba, megörökíti a „munkával történő megsemmisítés” borzalmas mechanizmusát. Pontos, eddig csak töredékesen ismert képet rajzol Auschwitz belső, emberi viszonyairól. A könyv Pelle János fordításában, a Debreceni Zsidó Hitközség és a Merkava Kiadó gondozásában jelent meg.

Elnököt választ a Mazsihisz május 10-én. A három felmerül jelölt közül, bárhonnan nézzük is, Heisler András tűnik a legalkalmasabbnak, hogy megjelenítse a zsidó közösség egészének érdekképviseletét. Elmondjuk, miért.

A fenti címmel jelentek meg Hankiss Ágnes haszid történetei a Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet kiadásában. Az alábbiakban ebből közlünk részleteket.

Vonzások és városok
Cfát
(részletek)
Cfát, a város magasan fekszik a Genezáreti tó fölött, a hegyen. Fullasztóan felfelé … Tovább »

Tegnap bejutottam a “Sorsok Házába”. Bejárhattam az egyelőre üres kiállítótermeket, és meghallgathattam Schmidt Mária prezentációját. Józsefvárosi önkormányzati képviselőként érdemeltem ki ezt a lehetőséget. De ott volt az MMA-vezér Fekete Györgyis, hogy ne érezzem magam egyedül. … Tovább »

Nem csoda, ha kevesen tudják, hogy a budai vár területén már a törökök előtt jelentős zsidó közösség élt, amelynek három zsinagógája is volt. Szinte minden a föld alatt van, amit pedig feltártak, az meg nem látogatható. Mi azonban bejutottunk a BUPAP jóvoltából az elrejtett részekre.
Azért … Tovább »

Alapvetően neki köszönhető az Országos Kardiológiai Intézet megalakulása, amelynek haláláig igazgatója volt. Az alapító Gottsegen György ötven éve, 1965. május 7-én egy külföldi konferencián, Dubrovnikban hunyt el.

Apja még Kassán, ő már a fővárosban született. 1923-ban … Tovább »

A zsidó humor fényei és árnyai