“Hogyan lehetne megvalósítani a miniszterelnök által meghirdetett zéró toleranciát?”

Az emlékezés és a torzult valóságérzékelés tanulságai

Saul fia, Cannes-i magyar siker: interjú Nemes Jeles Lászlóval és Röhrig Gézával. Mezei Márk: Sayed Kashua – kötelező olvasmány. Török zsidók: szeretve, gyűlölve. Mazsihisz – mi kellene a rendszerváltáshoz? Gasztro és humor: Üzlet-e a kóserbiznisz? Dibbuk: Hacsek és Sajó a Kádárban, Kalmár Tibor Salamon Béláról. Rubin Eszter: Bagel.

Erzsébetváros önkormányzata kérte fel a városvédő Óvás! Egyesületet: állítsanak össze egy kötetet a kerület zsidó örökségéről. Így jött létre az Ami látható és ami láthatatlan című tanulmánykötet. A legtöbb szerző az egyesület tagja vagy támogatója. A kerület finanszírozta a könyvet, de kereskedelmi forgalomba nem kerül. A népes szerzői csapatból hárman ültek le beszélgetni velem.

Eszter könyvének erotikus magyarázatai a rabbinikus hagyományban

Cegléd, Kecskemét, Kiskunhalas, Nagykőrös, Szolnok

Az EMIH vezető rabbija a magyar zsidó közösségek összefogását szorgalmazó levéllel fordult a neológ országos főrabbit választó Mazsihisz elnökéhez

Nemes Jeles Lászlóval beszélget Szántó T. Gábor

Fennmaradt egy napló. Az írógéppel sűrűn teleírt, csaknem ötszáz oldal írója művelt, kitűnő íráskészségű, németül és angolul beszélő, színes egyéniség. Hagyatéka, három éve került a kezembe.

Szabó Magda születésének centenáriumán életművére, pályaképére és némely, vészkorszakot és zsidóságot érintő motívumára emlékezünk.

Interjú Toronyi Zsuzsával, a Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatójával

Aki nincs – így hangzik Forgách András 1999-es könyvének címe, amely a héber Zehuze (jelentése kb. „Ez van”) címet viselő, nagyszabású prózakísérlete közvetlen előzményének, szerves részének, avagy ellenpárjának tekinthető.

A házasságközvetítés előnyei

Az elmúlt hetekben 24 kiadó vette meg Gárdos Péter Hajnali láz című kötetének fordítási jogát. Az idei Londoni Könyvvásáron a Publishers Weekly és a Booktrade a dokumetum-regényt a legfontosabb könyvnek választotta. Nemsokára elkészül a filmváltozat is és szeptemberben jelenik meg a könyv új kiadása.

Történet, elmondja az Egyleti Férfiú[1]

A külső Józsefváros néhány utcájában, ezen a nagyon szűk területen, egy számomra korábban alig ismert zsidó női életmód, életstratégia öltött alakot.

„Ha lesz közötted szűkölködő, testvéreid egyike, kapuid egyikében, a te országodban (…) ne keményítsd meg szívedet és ne zárd be kezedet testvéred előtt, aki szűkölködő.” (Mózes 5. 15:7.)

„Az utcán járkáltak fegyverrel, nem szaroztak.

Ha valahol vész volt, abban a pillanatban lőttek. Ezek ilyen vagány zsidók voltak.

Sokakat hazavágtak és lerendeztek.”

Mindig is úgy gondoltam, hogy a szöveg, ha egyáltalán életképes, elszakad szerzőjétől, önálló léthez kezd. A freudi séma szerint „megöli” nemzőjét.