Hatodszorra rendezett vetélkedőt a Raoul Wallenberg Egyesület a holokauszt témakörében

Angela Merkel német kancellár asszony két hónappal ezelőtti látogatása után újabb magas rangú német parlamenti csoport járt a Dohány utcai nagy zsinagógában.

Bár vannak abszurditásba hajló, a „hülye rendőr” toposzát erősítő részei is, Gervai András Titkos Magyarország című könyve összességében mégis komor képet ad a diktatúra állambiztonságáról. Ami nem is meglepő, hiszen a szol­gálatok a puhuló rendszer ellenére az utolsó pillanatig kitartottak a szocializmus mellett, olyannyira, hogy még 1989-ben is képesek voltak államellenes össze­esküvést kreálni egy röplap miatt. A Heteknek adott interjúban Gervai arról is beszél, mit nem ismerhetünk meg ma sem a múltunkból.

Csütörtök este Ács Tamást, korábbi helyettes államtitkárt választották a Budapesti Zsidó Hitközség új elnökévé. A jelölt a második fordulóban néhány szavazattal előzte meg Zoltai Gusztáv volt sofőrjét, az Élet Menete Alapítvány kurátorát, Bandi Lászlót. Kunos Pétert döntő fölénnyel erősítették meg ügyvezetői tisztségében.

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet a Tett és Védelem Alapítvány megbízásából 2014 végén kutatást végzett az antiszemita előítéletek gyakoriságáról, erősségéről és a zsidóellenes előítéleteket tápláló csoportokról a magyar társadalomban.

Furcsálkodást, értetlenséget vagy elutasítást váltott ki Ilan Mor, izraeli nagykövet minapi fellépése

Közel két évig tartó munka- és tárgyalássorozat eredményeképpen korrigálták az új Nemzeti Alaptanterv zsidóságot érintő részeit.

Az életünket kitöltő szakadatlan evésről és szűnni nem akaró éhségről szól a Gólem Színház interaktív tájelőadása, a Szakácskönyv a túlélésért, amely Czingel Szilvia azonos című könyve alapján került színpadra. Élettörténet és receptgyűjtemény – a holokauszt e különös és hátborzongató lelete – elevenedik meg a Kőleves Vendéglő emeletén, amely az előadás idejére Hédi néni nappalijává formálódott. Borgula András és Németh Virág az eredeti történetet – esszenciális módon – összesűrítette.

Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.

Nem kegyes a sors a Sorsok Házával. A józsefvárosi pályaudvarnál épülő központ szakmai vezetője és a megvalósításért felelős miniszter egymásra mutogat, miközben a zsidó szervezetek továbbra sincsenek meggyőzve a 6,6 milliárd forintos beruházás szükségességéről és … Tovább »

Mindenkinek az az érdeke, hogy konszenzussal és békességgel jöjjön létre a Sorsok Háza, nem pedig az, hogy botrány vegye körül a holokauszt gyermekáldozatainak budapesti emlékhelyét – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Zsidó Közösségi Kerekasztal csütörtöki ülése után.

Részletek a Breuerpress Heisler Andrással készített interjújából.

Nemrégiben utazott el Angela Merkel kancellár. Egy kerekasztal-beszélgetés volt az utolsó magyarországi programja, melyet a hazai zsidó szervezetekkel folytatott. Hogyan jött létre ez a találkozó? 

Kaptunk … Tovább »

Interjú Fischer Ádámmal

 Történelem, politika, sajtó, irodalom (1993–2013)

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben – A Szombat körkérdése

A válaszadók: Böcskei Balázs, Gerő András, Heller Ágnes, Kovács Éva, Köves Slomó, Radnóti Sándor, Somogyi Zoltán, Szilágyi Ákos, Szerbhorváth György, Szőnyi Szilárd, Wekerle Szabolcs.

Tele a sajtó a hírrel: az orosz elnököt, Vlagyimir Putyint nem hívták meg az auschwitzi tábor felszabadulásának 70. évfordulójára rendezett emlékünnepségre

Szubjektív beszámoló a Soá 70-ik évfordulójának pécsi megemlékezéséről

A Szombat 2014 márciusi számában jelent meg Tamás Gáspár Miklós Már megint magyarzsidómagyar című írása. Galántai László erre írott, alább közölt reflexiója a Pilpul.net weboldalon jelent meg, kiváltva a megbírált szerző válaszát, majd a Pilpul.net szerkesztőinek kommentárját.
Jelen … Tovább »

Laczó Ferenc monográfiája a Horthy-kor reprezentatív magyar zsidó értelmiségi kiadványainak elemzését kínálja. A kötet a korszak magyar zsidó történelemértelmezéseinek és politikai platformjainak, hagyományképeinek és identitásopcióinak, apológiáinak és önkritikáinak részletes feltárására vállalkozik. Különös figyelemben részesíti a még a 2. világháború éveiben is megjelenő, gyakorlatilag egészen az 1944-es katasztrófáig publikálásra kerülő magyar zsidó kiadványokat, bemutatva, hogy a radikalizálódó antiszemitizmusra és a szükségletek kielégítésének fokozatos ellehetetlenülésére milyen intellektuális válaszkísérletek születtek.

A Zeneakadémián lép fel Steven Isserlis. A világhírű angol csellóművész pénteken Várjon Dénes zongoraművésszel ad kamaraestet, szombaton és vasárnap pedig a Concerto Budapest vendégszólistájaként szólaltatja meg Dvorák h-moll gordonkaversenyét.