Hírek

LONDON: MORZSOLÓDÓ BRIT ZSIDÓSÁG Egy nemrég közzétett demográfiai felmérés tanú­sága szerint a tíz évvel korábbi 308 ezerről mára 285 ezerre csökkent a brit zsidó közösség létszáma. Az eró­zió oka mindenekelőtt az asszimilá­ció. A kutatás – melyre a Brit Zsidók … Tovább »

Történészek két napja a Goethe Intézetben
Az Anschlusstól Kirjat Mattersdorfig

Ausztria hatvan évvel ezelőtti Németor­szághoz csatolása (helyénvaló az Anschlusst csatlakozásnak fordítani, mert a tör­ténteket meghatározóan elősegítették az osztrák nácik) elsősorban az ottani … Tovább »

Konrád György
Aforizmák a zsidók tartósságáról II. rész Minden népnek bonyolult és sokatmondó viszonya van az államában élő zsidókkal, né­melyiké különösen bonyo­lult és megterhelt, mint a németeké, nem zsidók azt is mondhatják: „A zsidók ugyanolyan polgárok, mint … Tovább »

E számunkban kezdődő sorozatunkban az elkövetkező hónapokban poli­tikusokkal, művészekkel és más ismert személyekkel beszélgetünk. Érde­kes emberekkel, akikben talán csak annyi a közös, hogy zsidók, bár ez kü­lönböző hatással van életükre, eltérően vállalják származásukat, … Tovább »

Égi csapás vagy áldás?

Az információs szupersztráda jóvoltából mind több tévécsa­torna közül választhatnak az izraeliek. De milyen hatással lesz ez a fiatal izraeli társadalomra?
Az izraeliek 2001-ben körülbelül 150-200 csatornát nézhet­nek majd műholdon keresztül és ez … Tovább »

Libanon
Még nyolcvanan

Mielőtt az olajsejkségek meggazdagodtak, a függetlenségét 1944-ben elnyert Libanon volt a legfejlettebb arab állam; a cédrusok országát a Közel-Kelet Svájcaként emlegették.
Zsidók már a szétszóratás korában kerültek földjére, neve is héber eredetű: … Tovább »

Az izraeli szocializmus úgy nyolcvan éve született, két eltérő hagyomány kínos ná­szából: a társadalmi igazsá­gosság zsidó hagyományából, és az ak­kori, főleg orosz társadalmi víziókból.
Időzzünk el először a zsidó genetikai adottságon. A judaizmus hagyománya szerint, … Tovább »

A Jeruzsálem-díj átvételekor mondott beszéd*
Némileg előrelátható módon, a legnyilvánvalóbbal kell kezdenem: nagy megtisztel­tetés számomra egy olyan díj átvétele, amely nem csupán irodal­mi kitüntetés, hanem egyúttal tisztel­gés azon értelmiségiek előtt, akik az egyén szabadságáért … Tovább »

Bevezetés

Európa ma új entitás, ám nem a már régóta beharangozott – és gyakran csa­lódást keltő – multinacionális, technok­rata Európai Unió értelmében, hanem jóval mélyebb történelmi értelemben. A gazdasági integráció és a maastrichti szerződés Európáját ne tévesszük … Tovább »

A bombamerényletek és a palesztin állam

„Ó Allah, pusztítsd el Amerikát, mert a cionista zsidók irányít­ják… Azok az otthonok, amelye­ket a zsidók építenek, Allah se­gítségével az araboké lesznek. Allah megbosszulja prófétáját a gyarmatosító telepeseken, a majmok és … Tovább »

Kelet-Európa népei a kommu­nizmus összeomlása után súlyosbodó identitásválság­gal küszködnek, miközben a polgári demokrácia és a piacgazdaság értékeit immár nemcsak nyugati filozó­fusok és esztéták, de tőzsdespecialisták is kétségbe vonják. „A szellem iránytűje” … Tovább »

Alábbi írásunk egy kutatás összegzésének első része. A kutatás célja a magyarországi zsidó iskolák föltérképezése volt, szponzora a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztálya.

Gadó János
Versenyképes ideológia-e a zsidóság?
A … Tovább »

avagy egy galíciai rabbidinasztia Magyarországon

Spira Cvi Elimelech, a világ­hírű tudós és rabbi, aki a csa­ládfáját Dávid királyig vezette vissza, Galíciából, a San folyó melletti Dynowból jött Magyarországra. 1825-ben foglalta el a munkácsi rabbi­széket, s új hitközségében … Tovább »

Dombra föl, völgybe le vezet az út, ide-oda kanyarog, Kle­in Majse szinte le sem veszi a lábát a kuplungról. Az út bal oldalán kerítés húzódik, a betonoszlopok között kifeszített, három méter magas drótháló másik oldala már a palesztin területre esik, átlátni az arab falura, … Tovább »

Girona városa mintegy félúton fekszik Barcelona és spanyol-francia határ között. A széles körutakkal, modern lakóházakkal övezett város központjában található az óváros, szűk, girbe-gurba utcácskák­kal, elegáns éttermekkel és az egyetem épületeivel. A város különlegessége … Tovább »

 A legtöbb kilében mindenki csak a markát tartja

Kéthavonta a zsidóság dolgairól beszélgetünk a Szombat hasábjain. Mintha csak egy széderasztalt ülnénk körül: a nagykőrösi születésű Feldmájer Sándor (F. S.), a balatonfüredi Olti Ferenc (O. F.), az egri Székely Gábor (Sz. … Tovább »

1996. december 24.

Amikor este hét óra tájban hosszas ki- és visszatolatás, valamint hálókocsi-­csere után, közel másfél órás késéssel végre kifut velünk a szerelvény a Keleti pályaudvarról, légvonalban tőlünk alig néhány száz méterre barátaink épp be­leharaphatnak fokhagymás … Tovább »

1995 szeptemberében Dél-Franciaország (a jobboldal hagyományos fellegvá­ra) három városában választottak a szél­sőjobboldali Nemzeti Front színeiben in­duló polgármestert. Toulon, Marignan és Orange városainak zsidó közösségei ri­adtan reagáltak a politikai fordulatra – csakúgy, … Tovább »

HONGKONG:

Négy vallási irány

A város sohasem volt Különösebben jelentős vagy nagy létszámú zsidó köz­pont. Az első zsidók – név szerint a Sassoon család – 1842-ben érkeztek, abban az évben, amikor Hongkong brit gyarmattá vált. A család Bagdadból származott és kiterjedt … Tovább »

Érdekes vita indult el a Szombat legutób­bi számaiban, amely, azt hiszem, minden zsidónak (és cigánynak) valahol szívügye. A vitát Kartal Zsuzsa Vizsga című írása indítot­ta el, amelyben a polgárjogi aktivistákat, „hivatásos” kisebbségvédőinket mint leg­jobbjainkat aposztrofálta. … Tovább »