…az Új Színházban bemutatásra váró Csurka darab.

Klein Rudolf, Zsinagógák Magyarországon 1782-1918. Fejlődéstörténet, tipológia és építészeti jelentőség (Budapest: Terc, 2011. 678 oldal.)

Nehéz megőrizni a szabadság intézményeit – hát még megteremteni!

A kassai gettó parancsnoka másfél évtizedig zavartalanul élhetett Budapesten

Valószínű, hogy egyes terrorszervezetek nemcsak az interneten nagyképűsködnek…

Az izraeli hatóságok attól tartanak, hogy egy iráni terrorosztag támadást tervezhet a londoni olimpián részt vevő izraeli csapat ellen – írta a The Sunday Times vasárnap.

A szlovák Nemzeti Emlékezet Intézetének (ÚPN) pozsonyi archívumában van annak a bírósági döntésnek az aktája, amely kimondja a háborús bűntettek elkövetésének gyanúja miatt a múlt héten Budapesten őrizetbe vett Csatáry László halálos ítéletét – közölte az intézet az MTI prágai tudósítójával csütörtökön.

Áder János köztársasági elnök beszéde a Raoul Wallenberg emlékülésen, az izraeli parlamentben, amely 2012. július 17-én hangzott el.

Karsai László, a Szegedi Tudományegyetem történészprofesszora szerint Efraim Zuroff, a bécsi székhelyű Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi tagintézetének vezetője visszaél az intézmény alapítójának, Simon Wiesenthalnak a nevével.

A regény egy csodálatos klezmerhegedű „élő” vándorlását, történetét és sorsát beszéli el a XX. századi Magyarországon és a világon. A hegedű a történet kezdetén néma. Ettől maga a hegedű „szenved” a legjobban, hiszen ez a hangszer érez, sőt lelke van. Hangja azonban – legalábbis ekkor – nincsen.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) vezetői csütörtökön az MTI-hez is eljuttatott levelükben arra kérik Mesterházy Attilát, az MSZP elnökét, hogy a párt elnöksége egyértelműen határolódjon el Korózs Lajos MSZP-elnökségi tag kijelentésétől.

Az Aranycsapat 12. tagjaként emlegetik, sportrajongók családtagként szeretik, hiszen évtizedekig lakások állandó vendége volt – a hangja mindenképpen. Elmúlt kilencven éves, de még mindig sportosan vezet, mindennap több újságot olvas, feleségével moziba jár, s készül a londoni olimpiára, ahol újra mikrofont ragad. Május 25-én a FIFA egyik legrangosabb díját, a nemzetközi szövetség érdemrendjét kapta meg Budapesten.  

Amerikában a zsidó esküvő szinte minden mozzanatának jelentősége van. A házasságkötés: alkuk, személyre szabott rituálék szakértők által formált színtere.

Andrew Baker rabbi, az EBESZ elnök antiszemitizmus elleni küzdelemmel megbízott képviselőjének jelentése Magyarországról, 2012. március 21-23.
 

Susog az akácos, s a film főhősei folyamatosan mennek. A iskolakerülő roma fiú bottal csapkodja az ágakat, megnyugodni csak a szépen berendezett picében, bunkerében tud, ami igazi otthon, az egyedüli, ami megadatik neki. Anyja, két munkahelye közt sietve önmagát öleli át. Férje már Kanadában, lánya skype-ol vele. Félelmét próbálja megosztani apjával, de az túl messze van, hogy segíthessen, lehet, hogy már új életet is kezdett, mással.

Március 19-én, hétfőn reggel, pontosan az iskolakezdés perceiben egy motoros hajtott a toulouse-i Ozar Hatorah iskola bejáratához és hidegvérrel gyilkolni kezdte a tanításra igyekvő gyerekeket és tanárokat. Miután megölt négy embert és megsebesített ötöt, dolgát jól végezve elhajtott.

„Tisztában kell lennem vele, hogy én nem drámaíró vagy író vagyok, hanem egy fityfiritty fütty, egy klapec, egy szövegeket prózában éneklő zsidó, saját nevén Kornis. Aki úgy néz ki, mintha profi lenne. De nem. A profizmusból én 1973-ban kiiratkoztam. Azóta csak játszom, abból élek, főleg írok, és aztán megmutatom, ha kedvem van, másnak is, amit tettem. Elő is adom. Élet-balettozom.” – Kornis Mihállyal Révai Gábor készített életút-interjút, amely a Kalligram kiadónál jelent meg. Az alábbiakban részleteket közlünk a szövegből.

„Közel 50 évig tartó tevékenységével rászolgált, hogy a hírszerzés legnagyobb alakjainak Panteonjában legyen a helye.” Ezt a CIA tanulmánya írta Radó Sándorról. Nemrég múlt harminc éve, hogy elhunyt a Vörös Hadsereg katonai hírszerző szolgálatának (GRU) legendás ügynöke, térképész és földrajztudós. 

Hetven évvel azután, hogy a nácik bezáratták, ismét feléled az egykori berlini zsidó leányiskola komplexuma, ám új feladattal: falai között immár művészeti galéria és étterem bizonyítja a berlini zsidó közösség megújulását.

A Kalligram kiadónál jelenik meg rövidesen Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon című, két kötetes opus magnuma, mely a zsidók magyarországi történelmének közel ezer évét próbálja áttekinteni. A magyar társadalomban, a polgári nemzetben sok száz éve van félreismerhetetlen zsidó komponens. Ezt a kettősséget írja le a könyv: a zsidók nemzetköziségét és részüket a magyar társadalomban.