Összesen 1,052 találat (1001 - 1020) : Polgár György .
1992A műgyűjtés szegedi hagyományainak megteremtői a XIX. század első felében nem-zsidók voltak.* Schaeffer Ádám vaskereskedő, Vedres István építész, Korda János nemzetőr ezredes francia és holland festők munkáit tartalmazó gyűjteményét kell kiemelnünk az előzmények közül. … Tovább »
Lehet együtt?
A zsidó közéletben járatlan olvasónak talán érthetetlen, hogy minek a felcímbeli kérdőjel, hiszen számára az a természetes, hogy a Magyarországi zsidó szervezetek feladataik szerint egymástól elkülönülve ugyan, de testvéri szolidaritással tartsanak össze. Az … Tovább »
Magyarországon, a 19. század folyamán, de még inkább a 20. század kezdetén, a zsidó értelmiség aktív részt vállalt a modern zeneélet megteremtésében.1* Az 1929-ben kiadott Magyar Zsidó Lexikon több, mint 400 nemzetközileg elismert zsidó-ma- gyár zenészt sorol fel.2 Ez a szám, bármily … Tovább »
A nemzetiségi-ügy dokumentumai
Amióta a zsidóság ősi földjének elhagyására kényszerült és diaszpórában él, folyik a vita, nép-e vagy csak vallás, s mióta fennáll Izrael állama, vajon a világ többi részén élő zsidók a zsidó néphez tartoznak-e, s ha igen, önálló nemzetiségként … Tovább »
Az Alapítvány a Magyarországi Zsidó Kultúra Megőrzéséért, az Országos Rabbiképző Intézet, valamint az MTA Judaisztikai Kutatócsoport közreműködésével és a Moskovits & Greismann Family Memorial Foundation, illetve a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége támogatásával … Tovább »
(Konrád György: Az újjászületés melankóliája. Pátria Nyomda, 1991. 347 old., 220 Ft.)
„Ötvenkét éves regény- és esszéíró. Állampolgársága és anyanyelve magyar: Vallása zsidó.” (7.old.) – mutatkozik be szerényen a szerző kötetnyitó írása első három mondatában, … Tovább »
A brit kormánygépezet bizonyos elemei – úgy tűnik – különös előszeretettel viseltetnek a bot, vagy az ostor használata iránt.
Egyes brit gyarmatok fejlődése során az ostor a nevelés eszközévé lépett elő. Természetesen nem engedetlen fiúkkal, hanem felnőttekkel szemben alkalmazták, … Tovább »
Majsai Tamás református lelkésszel beszélget Kroó László
Még azon a napon, amikor végighallgattam előadását, felötlött bennem, jó lenne leülni beszélgetni vele, megismerkedni pályájával. Nem hullanak az égből a lelkipásztorok, akik szívükön viselik a zsidók sorsát. A zsúfolásig … Tovább »
Bár méreteiben a Dohány utcai megelőzi, a legszebb magyarországi zsidó-templomnak a szegedit tartják. Valóban lenyűgöző. A város polgári felvirágzásának idején, a század elején emelték, s vele, a jómódért is, hálát adtak az Örökkévalónak bőkezű építtetői. Legmagasabb … Tovább »
Tímár Éva beszélgetése Magén István festőművésszel
Keskeny falépcső vezet a műterembe. A lakás minden szegletében képek, nemcsak a műteremben, de a nappaliban és az emeletre vezető lépcső mentén is. A műtermet az ablakon beszűrődő éles fénysugár szeli ketté. Vegyszerek … Tovább »
P.Z. Budapest. Rövid lélegzetű írásába mindent, amit lehetett, igyekezett begyömöszölni. Zwack csalódását, Antall miniszterelnök izraeli látogatását, stb. Ez nem megy. Abban viszont egyetértünk Önnel, hogy megfelelő elismerésben, netán kormánykitüntetésben kellene részesíteni … Tovább »
Memento 1944
A Mementó 1944 egy emlékmű felavatására utal, az Egy előítélet anatómiája pedig egy nemzetközi konferenciára. Mindkettőre a szlovákiai Dunaszerdahelyen került sor, októberben.
Az emlékmű két érsekújvári művész, Szilágyi Tibor szobrász és Baksa László … Tovább »
Egyetlen magyar település városodása, felvirágzása sem fonódik úgy össze a zsidósággal, mint Észak-Magyarország központjáé. Az első zsidó adózó 1717-ben ״pályinka korcsmát” nyitott, s még abban a században hitsorsosai álltak a meggazdagodott, hazájukba visszatért, vagy más … Tovább »
A lopott holmi visszajár!
Minden becsületes embert megdöbbentett a kormány nyilvánosságra került javaslata a politikai üldözöttek kárpótlásáról, mert az a többieket megelőzően és a legszörnyűbb megpróbáltatásokon átment zsidóságot a jóvátételből részben kirekesztené. … Tovább »
Konferencia a „magasban”
Nagyszabású konferencia helyszíne volt Budapest október végén. Míg a város az 56-os forradalomra emlékezett, a szeminárium résztvevői másfél évszázad rejtélyét igyekeztek megfejteni. Két tudósítónk – szerencsésen eltérő szemszögből és hangvétellel … Tovább »
Barátom, zsidó diák, fiatal zsidó értelmiségi, üzletember, vagy más szakember, mondd: érdemes?
Hogyne, hiszen itt nincs antiszemitizmus – hallhatjuk. Nincs olyan… Nincs abban az értelemben… Itt az antiszemitizmus állítólagos, az érvényesülésért küzdő zsidók aktív védekezése … Tovább »
Peyer Károly szociáldemokrata képviselő felszólalása 1939-ben a második zsidótörvény-javaslat parlamenti vitájában
Peyer Károly a Veszprém megyei Városlődön munkáscsaládban született 1881. V. 9-én. Géplakatos, gyári munkás lett. Huszonhat évesen a Vas- és Fémmunkás Szövetség … Tovább »
1788-ban, a felvilágosult gróf Széchenyi Ferenc, a megye főispánja, a Nemzeti Múzeum későbbi alapítója engedte meg először letelepedni zsidókat. Azok utódait az 1848- 49-es szabadságharc melletti kiállásukért Haynau hadisarccal sújtotta. Az 1929-es Zsidó Lexikon szerint a 70 ezer … Tovább »
Glück Jenő: Judaisztika erdélyi könyvtárakban
És ki ül a vádlottak padján?
(-le-): Ohávé Hámoledet
Babits Antal: Asztali Áldás
Babits Antal: „Volt Egyszer, Volt Egy Kis Zsidó”
Vadász Ferenc: Meteor művészsors
Az ősi föld festője
Kartal Zsuzsa: Követem a csillagot
Újlaki Gabriella: … Tovább »
Bécs belvárosának a kellős közepén, az elegáns, színpompás, gazdag üzletek között szinte elvész a látogató. Itt szorong Paul Grosznak, az Osztrák izraelita Kultuszegyesület (OIK), magyarán a hitközség elnökének szerény, kicsiny szőrmeüzlete. Ami valójában a hitközség fiókja. … Tovább »