Fonódó Budapest: Vitézy Dávid a Pozsonyi útról, dugódíjról, BuBi-ról, zsidóságról; interjú Bálint Andrással, Dés Andrással, Kende Péterrel és Kern Andrással, Láng Zsolt és Végel László esszéje, Jászberényi Sándor novellája

Miközben az Egyesült Államok, Ausztrália, a gazdag arab országok másodpercek alatt képesek voltak megvédeni határaikat, Európa továbbra is védtelen, kiszolgáltatott, csak toporog, és képtelen egységes megoldást találni – mondta a biztonságpolitikai szakértő az M1-en.

Visszatoloncolás, … Tovább »

Polkorrekt cenzúra?

Észrevételek a politikai korrektség fogalmához.

A Jobbik egy ideje próbál mérsékeltebb, néppártibb – cukibb – képet mutatni magáról. Abból a megfontolásból, hogy egy igazán radikális párt nehezen nyer választást, a győzelemhez középre kell húzni, aztán, amikor megvan a többség, már sok mindent el lehet intézni. (Lásd … Tovább »

Égetően fontos ez a probléma, ugyanakkor úgy érzem, képtelen vagyok megválaszolni ezeket a kérdéseket. Ambivalens, vagyok, nagyon is.

Részlet Keresztesi József Rubin Szilárd. Pályarajz című monográfiájából (Magvető, Bp. 2012). Az oldalszámok a Csirkejáték 2004-es Magvető-féle kiadására vonatkoznak

“Nem igaz, hogy nem lehet újat írni a vészkorszakról, csak kiváló emlékezőképesség, visszafogott, a sorok között megbúvó irónia és jó toll kell hozzá. Marianna D. Birnbaum könyvének nagy része azokról a rokon vagy közeli ismerős gyerekekről és a szüleikről szól, akik nem jöttek vissza; többük fényképét is mellékelte, köztük néhol feltűnik a szerző is kisgyerekként. Normális, jól szituált felnőttek és szépen öltöztetett gyerekek, mindegyiküknek végig kellett volna élnie az életét. A groteszkre finoman kihegyezett szemléletével, az irodalomtörténeti munkákon edzett szerkesztési gyakorlatával a könnyfakasztást a szerző végig elkerülte, ettől szép és igaz ez a könyv.” Spiró György
Marianna D. Birnbaum magyar származású irodalom- és kultúrtörténész, a Kaliforniai Egyetem kutatóprofesszora, a Közép-európai Egyetem vendégprofesszora. Kutatási területe a közép-európai kultúra a 15. századtól napjainkig.

“A „neológia” az ortodoxia által a haladókra ragasztott, eredetileg a keresztény teológia és politika polemikus szótárából kölcsönzött címke.”

Gárdos Péterrel beszélget Szentgyörgyi Rita

Versenytársak – interjú Heisler Andrással és Köves Slomóval, Bernard-Henry Lévy: A késelős intifádáról, Németország és a bevándorlás, Beszámoló a IV. Zsidó Filmfesztiválról, Kőszeghy Péter Gáli József életművéről, Berkovits György regényrészlete. Előfizetési akció értékes nyereményekkel!

2015. december 9. és 13. között, Budapesten 4 helyszínen (Jurányi Inkubátorház, Auróra, Kőleves, Dumaszínház) a Hanuka 4. és 8. gyertyagyújtása között.

Hazánkban immáron tizennyolcadik alkalommal ünnepelhetjük a Hanukát nyilvánosan.

A múlt heti EU-Törökország-csúcstalálkozót értékelve Orbán Viktor azt mondta: az európai nagyhatalmak azért akartak megállapodni Ankarával, mert a törököket akarják rávenni arra, hogy védjék meg az érdekeiket és Európát. A kormányfő ma reggeli rádiós interjújában sem felejtette el megemlíteni Soros Györgyöt: Azt is mondta, hogy “Soros Györgyék, az általuk fenntartott alapítványok és azok aktivistái, az eurobürokraták tekintélyes része Brüsszelben”, balliberális európai vezetők azt gondolják, a nemzetek rossz dolgok. Magyarország szerint viszont “nemzetek nélkül nincs Európa” – fogalmazott.
Magyarország szerint ez hibás logika. Magyarország támogatja a megállapodást Törökországgal, de annak az az előfeltétele, hogy Európa saját erejéből is képes legyen megvédeni a határait, “nem koldulhatunk biztonságot” – fejtette ki. Megjegyezte ugyanakkor, nem látta volna bölcs dolognak, ha Magyarország megvétózza az EU-Törökország-megállapodást az európai nagyhatalmakkal szemben.

Az ELTE hebraisztika emeritus professzora az ELTÉ-n rendezett szimpóziumon szólalt fel.

Óriási balhé lesz Orbán beszédéből – ordas nagy butaságokat mondott

Irodalmi veszteségeink című sorozatában a Tevan Könyvtár a Magyar Zsidó Kulturális Egyesülettel együttműködve három könyvvel emlékezik a Holokauszt áldozatául esett írókra, költőkre, újságírókra. A három könyv ismert és kevésbé ismert írók, költők újságírók műveiből áll össze, amelyekben a közös a történelmi háttér, hasonlóak a sorsok, a megpróbáltatások. A szorosan vett irodalmi tematikájú kötetek, A valóság valószínűtlen lett. Szemelvények a magyar Holokauszt-irodalomból I. és Lépés a képtelenség sötétjébe. Szemelvények a magyar Holokauszt-irodalomból II. mellett Oly korban éltek. A vészkorszak újságíró-áldozatainak almanachja címmel jelent meg a harmadik. Ennek Murányi Gábor által írt előszavát közöljük.

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben

Kövér György történésszel beszélget Várnai Pál

Életének 81. évében elhunyt Czeizel Endre, a közismert orvos-genetikus. Televíziós műsorai nyomán a tudományos kutatások, így elsősorban a genetika eredményeit a nagyközönség is megismerhette. Számos írásában foglalkozott a zsidóság témakörével is. Egy lapunknak írt korábbi cikke újraközlésével emlékszünk rá.